2024. március 29., péntek

Minek újabb hitel, ha van pénz a költségvetésben?

Megkezdődött a vita az energetikai rendszert érintő törvényekről

A köztársasági parlament tavaszi ülésszakának negyedik ülését tegnap (csütörtök lévén) a képviselők kérdések feltevésével kezdték. Elsősorban a migránsválsággal kapcsolatos tervekre, a Belgrád és Priština közötti telekommunikációs szerződésre, illetve a Tanjug hírügynökség további sorsára összpontosítottak. Szóba került a médiumok privatizációja, illetve a médiával kapcsolatos törvények gyakorlati alkalmazása is. Az ellenzék szerint a médiumok az új törvények ellenére sem váltak szabaddá és pártatlanná.

A parlament ülése (Beta)

A parlament ülése (Beta)

Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője felszólalásában arra mutatott rá, hogy a törvény értelmében az államnak ki kellene vonulnia a médiából, de ez még nem történt meg. Példaként a Tanjug hírügynökséget hozta fel, amelyet a törvény értelmében beszüntettek, mégis működik.

Boško Obradović arra szeretett volna választ kapni Nebojša Stefanović és Aleksandar Vulin miniszterektől, igaz-e, hogy az állam 16 önkormányzatban azon munkálkodik, hogy integrálja a migránsokat, és igaz-e, hogy az oktatási minisztérium utasítást adott ki egyes tanintézményeknek, hogy a migráns gyerekeket integrálják az iskolai oktatásba. A képviselői kérdések két és fél órán át sorjáztak.

Rövid szünet után a képviselőknek sikerült megszavazniuk a parlament soron levő ülésének a napirendjét is, aminek alapján az elkövetkező napokban a képviselők vitát folytatnak majd a letétbiztosításról szóló törvény módosításáról és a letétbiztosítási ügynökségről szóló törvény módosításáról. Törvényt hoznak a Szerbiai Villanygazdaságnak a Német Fejlesztési Banktól igényelt hiteléhez szükséges állami garanciáról. A pénzt a közvállalat a Nikola Tesla Erőmű korszerűsítésére használja majd fel, a hamu és más végtermékek eltávolítására és a környezetvédelmi elvárásoknak, illetve az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon történő tárolására. Még egy hitelhez nyújtana az állam banki garanciát: az Elektromreža Srbija (Szerbiai Villanyhálózat) szintén a Német Fejlesztési Bankhoz fordult kölcsönért a vállalat energiahatékonysági programjának megvalósítása érdekében.

A vita során az ellenzék arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam nem adósíthatja el magát még jobban, nincs szükség újabb hitelre, ahelyett ugyanis, hogy a korszerűsítés könnyítéseket hozna a polgároknak, inkább a lakosság zsebét terheli majd. Đorđe Vukadinović, a Szerbia megmentéséért képviselői csoport tagja rámutatott, nem tudják támogatni, hogy az állam újabb hitelt vegyen fel, mert a villanygazdaság 65 millió eurós hitelével és a villanyhálózat 15 millió eurós hitelével csak a közadósság növekedik. Kiemelte, ha igaz, amit Aleksandar Vučić kormányfő hangoztat, hogy az állami költségvetés 450 millió eurós többletet számolt, miért van szükség újabb hitelre, hiszen államérdek mindkét beruházás, az újabb hitellel pedig a közvállalatokat rabságba kényszerítik.

Miközben az ellenzék az állami adósság növekedésétől tartott, a hatalmi pártok képviselői arra mutattak rá, hogy a két hitel nélkülözhetetlen, hiszen egyrészt az energiahatékonyság növelésével energiát takaríthat meg az állam, az erőmű korszerűsítésével pedig egészségesebb környezetet lehet kialakítani elsősorban azok számára, akik az erőmű közelében élnek. A hamu és más végtermék jelentős egészségügyi megterhelést jelent a környéken lakók, illetve a dolgozók számára, és halaszthatatlanná vált az új technológiák bevezetése.