Minden évben nagy érdeklődés előzi meg a Szabadkai Zeneiskola érettségiző diákjainak hangversenyét. Az idén is zsúfolásig megtelt a városháza tanácsterme május 15-én, sokan voltak kíváncsiak a diplomájukat a napokban kézhez kapó fiatal muzsikusokra. Illetve közülük is a legjobbakra, mert csak ők nyerhettek jogosultságot arra, hogy zenekari kíséret mellett lépjenek közönség elé. Régebben ezeket a kiválasztott növendékeket a Szabadkai Filharmónia, de most már több éve az iskola saját zenekara kíséri. Ezúttal öt fiatalnak szurkolhattunk, akik egy-egy tételt adtak elő a diplomavizsgájukra kiválasztott zeneművekből.
Mila Savičić (Bíró Tirjung Ildikó tanítványa) Mozart egyik C-dúrban komponált zongoraversenyének nyitó tételét szólaltatta meg magabiztosan, utána Brezovszki Gergely (Zsiga Pál növendéke) következett, aki Saint-Saëns h-moll hegedűversenyének első tételével birkózott meg, majd Krmpotity Dominika (Miloš Mikotić neveltje) következett, aki Franz Danzi d-moll fuvolaversenyének nyitó tételével ismertetett meg bennünket. Teodora Mrkajić (Lazar Kondić osztályából) ugyancsak egy ritkábban hallható mű, Franz Krommer Esz-dúr klarinétversenyének harmadik tételét adta elő, őt pedig egy másik hegedűs, Nikola Blažić (Miloš Nikolić diákja) követte, aki Sarasate mindenki közkedvelt szerzeményével, a Cigány melódiákkal zárta a fellépők sorát.
Mindegyik szólista hatalmas tapsot kapott, teljesen megérdemelten. A Paskó Csaba által vezényelt zenekar is biztos támasza volt az ifjú művészeknek, egyedül a Saint-Saëns-műben tűnt a kelleténél hangosabbnak a kíséret, de az is igaz, hogy ez a hegedűverseny túl „vastagon” van meghangszerelve, s nem csoda, hogy a szólistát nem lehet mindig hallani. A fúvósok esetében már nem merült fel ez a probléma, sőt, a zongorista meg a másik hegedűs is érvényesült. Nyilván mindegyik fellépő tudása legjavát nyújtotta, s valószínűleg valamennyien ekkor játszottak zenekarral életükben először. Az azért biztosan nem volt hiábavaló, hogy néhány nappal korábban ugyanezzel a programmal Bajmokon már egyszer átestek a tűzkeresztségen, amit azután Szenttamáson megismételtek.
A közönség sokáig ünnepelte az est hőseit, de a koncert ezzel még nem ért véget, mert a zenekar – műsoron kívül – saját számmal is bemutatkozott. A ráadásszám Johann Strauss Déli rózsák című keringője volt, amit a tanárokkal megerősített diákzenekar igen lendületesen adott elő. A felzúgó tapsra újabb ráadásszám volt a válasz, mégpedig Brahms ötödik magyar tánca. Így aztán elmondhatjuk, hogy ezen a hangversenyen nemcsak a diplomavizsga előtt álló szólisták, hanem az iskolazenekar is levizsgázott. Méghozzá kitűnő eredménnyel.
Kitartást és sok sikert kívánunk további tanulmányaik során a leendő művészeknek.
Másnap, kedden, az etnomuzikológia szak végzősei mutatkoztak be a népzene kedvelőinek. A helyszín ezúttal a zeneiskola udvara volt. Az est főszereplői Bagi Valentina, Lepár Krisztina, Nemanja Hirš és Stoff Dávid voltak. Előadásukban moldvai, al-dunai, mezőségi, kalotaszegi, gyimesi, s egyéb magyar és szláv népdalokat hallottunk. Az egyes népdalcsokrok előadásánál leginkább mások is közreműködtek – diáktársak, egy tamburaegyüttes, sőt még a népszerű Juhász-zenekar is. És hogy az illúzió minél tökéletesebb legyen, még a műsorvezető leányok is népviseletet öltöttek magukra. Gazdag és színes műsorban gyönyörködhettek a megjelentek, amit sok-sok tapssal jutalmaztak. Valóban minden dicséretet megérdemelnek mind a fellépők, mind pedig felkészítő tanáraik: Csizmadia Anna és Tamara Štricki Seg.
A nézőtéren ülőknek egyúttal alkalmuk nyílt megismerkedni a zeneiskola új igazgatónőjével, Dragana Nikolićtyal, hiszen ő volt az, aki mindkét este köszöntötte a közönséget, és bemutatta a fellépő növendékeket. Őrá és az egész intézményre nagy feladatok várnak a közeljövőben, hiszen őszre fennállásának százötvenedik évébe lép a szabadkai zeneiskola, amit nyilván illő lesz méltóképpen megünnepelni.
