A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint felháborító az EP Magyarországról szóló határozata. Közleményükben úgy fogalmaztak, növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere úgy reagált a döntésre: a Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés. A magyarországi ellenzéki EP-képviselők és az ellenzéki pártok vezetői a döntés kapcsán adott nyilatkozataikban Orbán Viktort és a magyar kormányt bírálták.
Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt. A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelölt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években „súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mint írták, úgy vélik, hogy „a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a „kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”.
„Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére” – fogalmaztak.
A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, „enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés. A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a „szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, ha más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte „károkat okozhatna”, ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra. Hozzátette, elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan.
Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: „lejárt a szavak ideje”, az EP-nek „kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben”. Orbán Viktor miniszterelnök „immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik” – mondta.
FELHÁBORÍTÓ HATÁROZAT
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint felháborító az EP Magyarországról szóló határozata, közleményükben úgy fogalmaztak, növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban. „Növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban. Az Európai Parlament ma megszavazta azt a baloldali frakciók által beterjesztett Magyarországot elítélő határozatot, amelynek célja az illegális bevándorlás hazánkra kényszerítése. A Fidesz–KDNP képviselőcsoportja elutasítja az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben, továbbra is kizárólag a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben, ezért elutasítja az illegális migrációt” – olvasható a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében, amely kitér arra is, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg felszólítja az EP alapjogi szakbizottságát, hogy készítsen különjelentést Magyarországról. A közleményben foglaltak szerint a vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, a jelentés tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választások előtt fog elkészülni, így alkalmas lehet azok befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra. „Szégyenletesnek tartjuk és elítéljük, hogy a magyar baloldali képviselők kezdeményezték és megszavazták ezt a nemzeti érdekeinket alapvetően sértő határozatot. Üdvözöljük ugyanakkor, hogy a bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a baloldal hazug rágalmait és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben” – áll a közleményben, amely szerint a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre a bizottsággal, az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere úgy reagált a döntésre, hogy a Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés. A miniszter az MTI-nek kifejtette: az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás „gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”. Szijjártó Péter hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy „milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni”, teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy „Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát” – szögezte le a külügyminiszter.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az Európai Parlament (EP) határozata arról tanúskodik, hogy az uniós testületben ülő magyar baloldali képviselők is Soros György „kottájából játszanak”, ami szégyenletes és elítélendő. Hidvéghi Balázs budapesti sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a néppártiak többsége nem támogatta a jogszabálytervezetet, bár megjegyezte: egyesek közülük igen, amit annak tulajdonít a Fidesz, hogy az illegális bevándorlás kérdése megosztja Európát. Annak ellenére, hogy Soros György „személyesen lobbizott Magyarország ellen” Brüsszelben, a néppártiak nagyobbik része egy „józanabb” és visszafogottabb határozattervezetre szavazott – emelte kiHidvéghi Balázs.
ELLENZÉKI REAGÁLÁSOK
A döntés kapcsán a magyarországi ellenzéki EP-képviselők és a magyarországi ellenzéki pártok képviselői is hangot adtak véleményüknek. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az „orbáni önkény” elleni harcban. A képviselő az „orbáni rezsim” leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság „nézzen jobban Orbánék körmére” az uniós pénzek elköltése terén. Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában. „A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk van arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra” – fogalmazott a képviselő.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, „egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát”.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, az Európai Parlament döntésével világossá tette: nem lehet az Unió alapértékeit semmibe venni. Kijelentette, a magyar kormány működése veszélyezteti az európai értékeket, veszélyt jelent az Unióra és egész Európára nézve, szembefordul saját polgárainak többségével is. Az európai intézmények határozott fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának – hangsúlyozta.
A Jobbik által delegált Balczó Zoltán független képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikk elindításáról szóló állásfoglalását, amely eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be. A Jobbik képviseletében mandátumot szerzett Morvai Krisztina független képviselő hangsúlyozta, az EP határozata kontraproduktív, hiszen minél jobban támadják Magyarországot, a magyarok annál jobban kiállnak mellette.
A pártvezetők közül az MSZP elnöke úgy reagált, az Európai Parlament (EP) szerdai határozata egyértelműen jelzi, hogy Európának elege van abból, amit a magyar kormány tesz.Molnár Gyula budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy néhány nappal az uniós csatlakozás 13. évfordulója után a magyar kormány Európa „szégyenpadjára próbálja húzni” az országot.
A DK szerint, ha Orbán Viktor a jövő évi választás után is a helyén marad, akkor az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától. Gréczy Zsolt, a párt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktornak mára már nem maradt támogatója Európában. Ezt azzal magyarázta, hogy a határozat elfogadását a Fidesz pártcsaládjához tartozó EP-képviselők is támogatták.
TÖBBLÉPCSŐS ELJÁRÁS
A szerdai szavazás dacára továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, amelyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amelyben kezdeményezi az eljárás megindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei. Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából. A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.
