2024. március 29., péntek

Macron csökkentené a bérnyomást is

Önbizalmuk és optimizmusuk visszaadását is megígérte honfitársainak Emmanuel Macron új francia elnök, aki a héten kezdte meg munkáját. Már előzetesen kilátásba helyezte a politika megújítását, ám egyéb területeken is nagy kihívások várnak rá.

Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága, de már évek óta súlyos gondok nyomasztják: csigalassúságú a növekedés, a munkanélküliség pedig régóta tíz százalék körüli, vagyis magas, majdnem kétszer annyi, mint Németországban. A hivatalos adatok szerint évek óta 3-3,5 millió francia állampolgárnak nincs állása, és ez komoly társadalmi elégedetlenség forrása.

Tavaly a francia bruttó össztermék (GDP) csak 1,1 százalékkal gyarapodott. Az idén valamivel jobb teljesítményben reménykednek, ám 1,5 százaléknál gyorsabb növekedésre szinte senki sem számít.

François Hollande eddigi államfő ötéves mandátuma alatt ugyan belekezdtek óvatos reformokba, de az igazi, mélyreható átalakítások elmaradtak. Ezek viszont nélkülözhetetlenek a francia versenyképesség javításához, ami igencsak kívánatos.

Macron több területen ígért gyökeres változásokat, hogy rövid és hosszú távon egyaránt növekedjen a gazdasági dinamizmus és versenyképesség.

A problémákat jól ismeri, hiszen 2014 augusztusa és 2016 augusztusa között gazdasági miniszter volt, előtte pedig sokáig befektetési bankárként dolgozott. Programját – a neve alapján – már el is nevezték Macronomicsnak.

Reformokat vezetne be a gazdaságban és a munka világában is. (Az utóbbi területen részben a magas munkanélküliség csökkentése végett.). A gazdaságot ötvenmilliárd euróval ösztönözné, csökkentené ugyanakkor a vállalatok és az alkalmazottak (adó)terheit. A 33,3 százalékos vállalati nyereségadót 25 százalékra, azaz az EU-átlagra faragná le, a kiskeresetűek bérét sújtó adók egy részét pedig törölné.

A költségvetést is rendbe kellene tenni. Párizs tíz éve megszegi az EU, illetve az euróövezet vonatkozó előírásait, vagyis mindig túllépi a deficit engedélyezett határát. Brüsszel eddig elnézte a sorozatos mulasztást, azzal a megjegyzéssel, hogy Franciaországnak mielőbb rendbe kell tennie a költségvetését.

Macronon nem múlik, ő mielőbb hozzá akar látni a munkához. Célja, hogy a (tavalyi 3,4 százalékos) költségvetési hiányt a GDP egy százalékára csökkentse az elnöki mandátuma végére, az államadósságot pedig 96-ról 93,2 százalékra mérsékelné.

A feladatot azonban csak fájdalmas, és a lakosság körében népszerűtlen intézkedések sokaságával lehet megvalósítani. (Csak egy példa: a következő öt évben 120 ezer közalkalmazottat kellene elbocsátani.). Ahhoz azonban, hogy véghezvigye a reformterveit és eredményesen gyakorolhassa széles államfői jogköreit, szilárd parlamenti többséget kell maga mögé állítania a júniusi választás után. Hamarosan kiderül, hogy sikerül-e neki.