Az aradáci Jan Zvara a Szlovák Matica egykori alelnöke, az itteni szlovákok művelődési életének egyik meghatározó személyisége. Egy véletlen ismeretség és egy szlovák cég felkérése nyomán 11 évvel ezelőtt indította el az első csoportot szlovákiai mezőgazdasági munkára. Az eredeti elgondolása az volt, hogy ha már adott egy lehetőség, akkor teremtsen alkalmat az itt élő szlovákoknak, hogy jobban megismerjék anyaországukat, úgy, hogy közben egy kis keresethez is jutnak.
Fokozatosan hírük ment a vajdasági munkásoknak, egyre több megbízást kaptak. Az idén már vállalatot is alapított Szlovákiában.
– A spárga szedésével kezdtük 2007-ben, harminc munkással. A gyógyhatású veteményt földből, illetve homokból szedik. Hamar híre ment a jó keresetnek, hiszen az 50 nap alatt, ameddig a szedése tart, 1500–2000 eurót lehetett kézhez kapni. Akár még ennél is többet. A következő évben már nyolcvanan jelentkeztek. Aztán egyre több megbízást kaptunk: szedtük a cseresznyét, almát, földiepret, szilvát, barackot, szőlőt, paprikát, káposztát és a dinnyét. Gyarapodott a megbízóinknak és a dolgozóinknak a száma is. Dolgozunk a hűtőházakban, raktárakban. A gyümölcs mellett válogatjuk a burgonyát, hagymát. Karbantartjuk a faiskolákat. Dolgozóink mezőgépeket vezetnek. Jelenleg is több gyümölcsösben és feldolgozóhelyen tevékenykedünk. Pozsony és Komárom környékétől kezdve egész Nyugat-Szlovákiáig mindenhol jelen vagyunk, és mindenütt megbecsülik a munkánkat – mondta Jan Zvara.
Az utóbbi években a szlovák nemzetiségűek mellett sok vajdasági magyar, horvát, horvátországi szerb, de EU-s útlevéllel rendelkező albán, bosnyák, sőt még macedón dolgozót is alkalmaznak.
– Büszke vagyok arra, hogy az emberek többsége velünk marad, egymás közt pedig jól megvannak. A munkaadók kezdetben egy kicsit gyanakvóak voltak, de csakhamar meggyőződhettek arról, hogy a beilleszkedéssel nincsen gond. Egyaránt dolgozunk magyar és szlovák többségű területeket. Az ottani szlovákok sokszor csodálkoznak, hogy a vajdasági magyarok milyen gyorsan megtanulják a szlovák nyelvet.
Nehéz időket élünk. Sok minden rossz is történik ilyenkor. Vannak, akik visszaélnek az emberek rászorultságával.
– A feleségemmel, amennyire lehet, minél többet kinn vagyunk. Sért, amikor „kváziüzletembereknek” mondanak bennünket. Senkinek nem engedem, hogy főnöknek hívjon. Ők a munkatársaim. Szükségem van rájuk, mint ahogy nekik kellek én. És ami a legfontosabb: egyetlen centtel sem maradtam adós senkinek. Korrekt munkáért korrekt fizetés jár. Természetesen az is fontos, hogy a munkaadó elégedett legyen, hogy az állam iránti kötelezettségeknek eleget tegyünk. Kimondhatom, hogy eddig soha nem maradtunk szégyenben.
Természetesen a külföldi munkavállalásnál a fizetés döntő szempont.
– Úgy határoztunk, hogy ahol csak lehet mérni a munka mennyiségét, ott annak alapján fizetünk. Vagyis mindenki annyit keres, amennyit megcsinál. Például a földieper szedéséért a havi kereset 500-tól 1200 euróig terjed. A cseresznye szedése 18 napig tart, és ez alatt az idő alatt 700 eurót is meg lehet keresni.
Van-e munka az érdeklődők számára?
– Egész évben lehet jelentkezni. De május folyamán a legjobb. A dolgozónak az első naptól kezdve szociális és egészségügyi biztosítása van. Az embereket az év végéig jelentjük be. A jobb munkásokat pedig az adott cég a téli hónapokra is alkalmazhatja. Az a tapasztalatunk, hogy a legjobb munkások a 40 és 65 év közötti korosztályból valók. Figyelembe vesszük az emberek egészségi állapotát, és igyekszünk annak megfelelő munkát találni számukra. Tévhit, hogy „látástól vakulásig” kell dolgozni. A földiepret például 5-től 13 óráig, a cseresznyét pedig 5-től 15-ig szedjük. Hozzátenném még, hogy a szállás ingyenes. Az emberek három–öt ágyas szobákban vannak elszállásolva – hallottuk beszélgetőtársamtól.
