A sokszor egyszerűen csak digitális aranynak nevezett virtuális valuta, a bitcoin (BTC) árfolyama rekordokat döntöget. Árfolyama májusban többször is átlépte az 1800 dolláros határt.
A kriptopénz árfolyamának emelkedése mögött sok minden meghúzódik. Rohamos árfolyam-növekedéséhez valószínűleg mindenképpen hozzájárult, hogy áprilisban Japánban a bitcoint elfogadták hivatalos fizetőeszközként. Oroszországban is enyhülni látszik a kezdeti ellenállás. Az ország pénzügyminiszter-helyettese, Alexey Moiseev április közepén a Bloombergnek adott nyilatkozatában utalt arra, hogy reményei szerint 2018-ban országában is elfogadják a szuperdevizát mint hivatalos fizetőeszközt. Az egykor mindössze 1 dollárt ért virtuális pénz tehát elképesztően sokat ér ma, és vannak olyan vélemények, hogy a következő egy év alatt egészen 4000 dollárra emelkedik az árfolyama. Mindezek ellenére még mindig nem tudni, hogy a 21. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik-e a virtuális fizetőeszközök, vagy az úgynevezett kriptopénzekről csak a történelemkönyvekben olvashat majd az utókor. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a virtuális pénzek árfolyama nagyon ingadozó: felfúvódások és kipukkanások követik egymást. A bitcoint, ezt a 2009-ben megalkotott elektronikus valutát, két éve, 2015 derekán mindenki temette, amikor 200 dollárig esett vissza az értéke.
AZ INTERNET HOZADÉKA
Elsősorban a világháló hozadékának tekinthető, hogy ma már a világon 200-nál több virtuális fizetőeszköz van „forgalomban”. Ezek közül minden bizonnyal a bitcoin a legismertebb. A BTC kizárólag virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. A virtuális devizákkal történő kereskedelmet jelenleg sehol nem szabályozzák, nem létezik egyetlen olyan jegybank sem, mely valamelyik ilyen devizát magáénak ismerné el. A virtuális fizetőeszközöknek ez látszólag hátránya, de egyben jelentős előnye is lehet. A kriptodeviza olyan virtuális pénznem, amely úgynevezett peer-to-peer (személyek közötti), központi csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. A BTC online fizetéseket tesz lehetővé. Manapság világszerte számos online kereskedő elfogadja. A központi bankok közreműködése nélkül, közvetlen kapcsolat által bonyolítják le a tranzakciókat a pénznemet használók, a nullához tendáló vagy zéró (kezelési) költség mellett. Az alapötlet Satoshi Nakamotótól származik, aki 2009-ben hozta létre. Gyakran kétségbe vonják azonban, hogy csak egy személy áll mögötte, illetve, hogy egyáltalán létezik, vagy még ő is csak virtuális. A dolog úgy működik, hogy egy hálózat csomópontjain tárolják a fizetések adatait. Saját BTC-számlát bárki létrehozhat számítógépén, ami lehetővé teszi az átutalást és fogadást is. A bitcoin így egyszerre új technológia, digitális arany, fizetési eszköz, de a pénzügyi világ új részvényeként is felfogható. A hackertámadások száma megszaporodott a szuperpénz ellen, ami gátolhatja elterjedését. Másrészt a nagy „érdeklődés” azt is mutathatja, hogy valami értékes dolog van születőben.
DRÁGÁBB AZ ARANYNÁL
A virtuális pénzek elterjedés a pénzügyi szolgáltatások teljes átalakulását, újrarendezését válthatja ki. Bizonyos vélemények szerint a mobiltelefonhoz és az e-mailhez hasonló gyorsasággal fog globálisan elterjedni, és pár év múlva általános fizetőeszközzé válik. Annak ellenére, hogy eddigi története az értékének jelentős hullámzásáról szól: 2013 elején árfolyama még 13 dollár volt, 2014 augusztusára már az 504 dollárra emelkedett, 2013. december 4-én 1147 dolláron jegyezték, márciusban pedig meghaladta az 1400 dollárt. Ez azt jelenti, hogy története során először volt drágább egy uncia aranynál.
A virtuális pénz előnyének tekinthető, hogy a rendelkezésre álló összeg biztonságosan tárolható a számítógépen kialakított pénztárcafájlban. Mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál is félretehető. Küldéséhez és fogadásához pedig csak a küldőnek, illetve a fogadónak a bitcoin-címére van szükség. A központi irányítás hiánya megakadályoz bármilyen hatóságot abban, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését.
Hackerek többször is raboltak már bitcoint a neten, ugyanakkor a hagyományosnak számító devizákban vezetett bankszámlákat is érik hackertámadások, és azok is lehetnek pénzmosás eszközei. Hátránya még, hogy a központi árszabályozás hiánya az árfolyamot hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi években meg is mutatkozott. Nálunk egyelőre keveset tudnak a bitcoinról, illetve a legtöbben csak annyit, hogy létezik ilyen virtuális pénz. A Szerb Nemzeti Bank korábban többször is figyelmeztetett, hogy az országban a BTC nem számít legális fizetőeszköznek, 2015-ben azonban létrehozták Belgrádban az első bitcoin bankautomatát (ATM), melynek segítségével dinárt lehet virtuális pénzre váltani.
