Az idén ünnepeljük a szabadkai Szent Mihály ferences rezidencia 300. évfordulóját. Az évforduló jegyében szakmai előadásra, kiállításra, tudományos tanácskozásra, ünnepi szentmisére kerül sor. A ferencesek jelentőségéről, valamint az ünnepi programról tegnap sajtótájékoztatót tartottak.
– Az ünnepi rendezvénysorozat szervezői a Szabadkai Városi Múzeum, a szabadkai Horvát Dokumentációs- és Kutatóközpont, a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet, valamint a Ferences Rendház. Annak ellenére, hogy területileg nem képviselünk hitközséget, a hívők szeretnek a templomunkba járni. Naponta két alkalommal tartunk misét, egyet horvátul és egyet magyarul, és mindig szép számban megjelennek a hívők – mondta Zdenko Gruber gvárdián.
A szabadkai Szent Mihály ferences rezidencia (Fotó: Gergely Árpád)
A ferencesek térségünkben a XVII. század végén jelentek meg. A szalvatoriánus tartomány 1717. július 4-ei határozata alapján a ferencesek rezidenciát hoztak létre Szabadkán, ugyanis a rezidencia megalapításának alapfeltétele szerint öt szerzetesnek kellett állandó jelleggel tartózkodnia a településen. A város életében az elmúlt évszázadokban kiemelkedő szerepet játszottak a ferencesek, orvosaik voltak, az idetelepedett lakosság lelki gondozását végezték, 1687-től vezették az anyakönyveket, ők hozták létre az első iskolát, ugyanakkor a művészet ápolása, fejlesztése terén is fontos szerepet játszottak.
– A ferences templomot 1907-ben átépítették, kibővítették, és a korábbi, tizennyolcadik századi barokk oltárképek nem kerültek vissza a falra, ám a ferencesek ezeknek többségét a kolostorban őrzik. Van a gyűjteményben egy nagyon különleges, eredetileg 35 darabból álló ferences portrésorozat, amelynek alkotója Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő. A művek kutatásába, restaurálásába, valamint bemutatásába sikerült bevonni a múzeumot, így sikerült megmenteni és bemutathatóvá tenni az említett műveket. Mathias Hanisch ezen művein fel van tüntetve az adományozó neve is, tehát ez tulajdonképpen a tizennyolcadik századbeli magyar társadalomnak is a tükre, hisz adattal szolgál, hogy mely földbirtokosok, orvosok, tanárok, városi tisztségviselők voltak azok, akik akkor erre a célra pénzt adtak – mondta dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor.
A Városi Múzeumban csütörtökön délben az említett festő műveiről tartanak előadást. A jubileumi év alkalmával a szabadkai ferences rendház magángyűjteménye június 15-től 21-éig lesz megtekinthető a Városi Múzeumban.
A háromszáz éves évforduló megünneplésének ötletgazdája mgr. Bela Tonković, aki elmondta:
– A rendház alapítását megelőzően a ferencesek már 1692-től jártak ide rendszeresen Szegedről. Prédikáltak, gyóntattak, végezték a lelkipásztori teendőket. Az itt élő lakosság zöme írástudatlan volt. A ferences papok viszont teológiát végzett emberek voltak, a testvérek pedig valamilyen szakmában voltak jártasak. A ferences rendiek egyetlen célja volt szolgálni Istent és embert, és ezáltal tudtak hozzájárulni a város nagymértékű fejlődéséhez –mondta mgr. Bela Tonković.
– A ferences templom és kolostor jelentős szellemi és kulturális intézménye Szabadkának. Itt alakult meg az első iskola, amelyből kialakult a szabadkai Gimnázium, a kolostorban lett bemutatva az első színdarab is. Az évforduló rendezvényei kiváló alkalmat nyújtanak múltunk megismerésére, mert igazán van mit megismerni és van mivel büszkélkedni – mondta Zdenko Gruber.
