2024. április 24., szerda

Móvában csinosodik a Baráthok kútja

Közösségteremtő és építő tevékenység Ilonafaluban

Tavaly kezdte meg egy, az értékeink éltetéséért és megmentéséért tenni akaró csapat az Ilonafaluhoz tartozó Baráthok kútjánál lévő terület közösségi térré való tételét. Akkor összefogással, külföldről is érkező segítő kezekkel építették ki – ahogy ők nevezték – kalákában a Járáson csordogáló gyógyhatású víz köré a fürdőcskét, hogy aztán a környékbeliek kényelmes és rendezett körülmények között mártózhassanak meg ott.

Akkor szakadó esőben avatták fel a fürdőt, a Jóisten is teletöltötte és megszentelte munkájuk gyümölcsét, idén pedig a rekonstruktív munkálatok alatt is szitáló esőben dolgoztak a fiatalok, cseppet sem zavartatva magukat. Nevezhetjük akár móvának, akár kalákának az összefogást, a lényeg, hogy itt egy csapat fiatal és középkorú, akik egy napjainkban (sajnos) egy egészen szokatlan miliőt teremtettek kint a Járáson. Dolgoznak ingyen, jó hangulatban azért, hogy a már meglévő értéket, a gyógyhatású vizet a szikes kellős közepén a köz érdekében élvezhetővé tegyék, minimálisat urbanizálva a területet úgy, hogy az megmaradjon autentikus állapotában, mégis azt az érzetet keltse, hogy kényelemben és kulturáltan lehessen lazulni. Az elkészült fürdőhely magán hordozza és visszatükrözi körkörös formájával az építők lelkületét, akik azon fáradoznak, hogy a jelennek alkossanak és ihletet és példát statuáljanak a jövő nemzedékének, még ha ezt így talán nem is fogalmazták meg magukban. Ezúttal körülbelül harmincan hordták a földet, festettek, nádfedelet igazítottak, simítottak, hogy a fürdőidény kezdetére ismét egy élvezhető kis hellyé tegyék a Baráthok kútját.
Az önkéntesek Partiumból, Magyarországról és Szerbia különböző területeiről érkeztek, a csapat gerincét pedig magyarkanizsaiak képezik.
Hogy pontosan mit is csinálnak a három nap alatt, arról Hajdú László, a csapat egyik oszlopos tagja számolt be, fél pillanatra félretéve munkaeszközeit:
A háromnapos munkaakciónk lényege, hogy mindenki önkéntesen, összefogva létrehoz valamit a tájban. A magyarországi Ars Topia Alapítvány kezdeményezésére indult el az egész, melynek Herczeg Ági a vezetője. Magyarországi tájépítész barátaink tervezték meg a tereprendezést. Nem akartunk a tájba agresszívan belenyúlni. Most a nádrakó mesterek nádborítást adnak a pavilonunk tetejének, ami egy kis árnyékot ad, de az az eredeti elképzelés szerint tükörfürdőt fogunk kialakítani, ahol meg tudnak pihenni az emberek, a közepe nem lesz befedve, így ott besüt majd a nap. Mindehhez egy palló fog bevezetni, amit szintén most építünk ki. A téglaburkolatú ikermedence –ami tavaly építettünk – fugáit is most erősítjük meg, és lekenjük olyan anyagokkal, ami az időjárás viszontagságai ellen hat. Továbbá van egy öltözőnk is itt, aminek az ajtaját meg szeretnénk erősíteni, kicseréljük majd a nádat. A karámot, ami elválasztja egymástól az emberek és az állatok számára fenntartott területet, azt is kenőanyaggal kezeljük le, valamint az információs táblák tartóoszlopait újrarakjuk és a táblákat is felerősítjük a helyükre, valamint elhelyezésre kerülnek olyan táblák, amikről tájékozódhat a fürdőző, milyen gyógyhatást tudhat magáénak, ha ide ellátogat.
A 2017-es év egy kalákatandem jegyében valósul meg Vígi László szervező szerint, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy aki szeretne részt venni a közösségépítő munkában, jelentkezhet a Facebookon a Wemsical Serbia és a Baráthok kútja adatlapján, a szervezők szeretettel, jókedvvel és barátsággal várnak mindenkit, hiszen a munka tovább folytatódik!