KORTÁRS ÉS ONLINE BÁNTALMAZÁS 2.

Nem ismerjük gyermekeink online életét

A kiskorúak, sőt szüleik sem tanulták meg biztonságosan alkalmazni a világháló nyújtotta lehetőségeket

Kis Laura

2017. május 13., 09:39 >> 2017. május 21., 08:53

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A cyber bullying a kortárs bántalmazás egyik formája. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) rohamos fejlődésének köszönhetően a fiatalok még kiszolgáltatottabbá válnak, hiszen a különféle közösségi portálok megfelelő felületnek bizonyulnak az elektronikus zaklatás esetében.

Illusztráció

Illusztráció

Ez megnyilvánulhat rosszindulatú képek, videofelvételek, bántó tartalmak, különféle pletykák terjesztésében, vagy a felhasználók adatlapjának feltörésében, meghamisításában. Az IKT-eszközök alatt azonban nemcsak a világhálót értjük, hanem a vezetékes és a mobiltelefonok nyújtotta lehetőségeket is. Biljana Kikić-Grujić, a fiatalkori bűnözés megelőzésével foglalkozó központ fő koordinátora, valamint az újvidéki általános és középiskolai erőszak megelőzésével foglalkozó munkacsoport tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy kortárs bántalmazás mindig is volt, és lesz, manapság azonban egyre gyakrabban találkozunk a jelenséggel.

– Egyrészt ez azért van, mert a technológia fejlődésének köszönhetően a kortárs bántalmazásnak egy újabb formája is megjelent, a cyber bullying. Évekkel ezelőtt az információs és kommunikációs eszközök nem alkották ennyire hétköznapjaink szerves részét, így magával az online kortárs bántalmazással sem találkozhattunk. Másrészt, ami a cyber bullyinghoz hozzátartozik, és komoly problémát jelent, hogy az internet-felhasználók átlagéletkora egyre alacsonyabb – hívta fel a figyelmet a szakember.

A korhatár egyre alacsonyabb, a 12-13 évesek, sőt a tőlük fiatalabbak is naponta aktívan fent vannak a közösségi hálókon. Hozzátette, hogy az iskolákban megtartott prevenciós előadásaik során sok olyan kiskorú, 7-8 éves diákkal, azaz elsős, másodikos tanulóval dolgoztak együtt, akik rendszeresen használják az internetet, sokszor nem megfelelően.

– Ők még csak gyerekek. A pszichofizikai érettségük adott szintjén vannak, amikor még nem értik meg azt, hogy a világháló használata milyen komoly következményekkel járhat. Egyszerűen a gyermekeink kezébe adtuk az eszközt, a telefont, a táblagépet, a laptopot, amelyekkel pillanatok alatt csatlakozhatnak az internetre, miközben az online térben történő bántalmazás háromszor nagyobb méreteket ölt, mint a valós világban történő bántalmazás – hangsúlyozta.

A szakember ezt a következő példával szemléltette: ha a gyerekek egy csoportja összeverekszik az iskolaudvarban, vagy az utcán, azt a körülöttük lévő szemlélők egy csoportja látja majd. Ugyanezt a verekedést, ha mobiltelefonnal rögzítik, és felteszik azt valamelyik közösségi portálra, rövid időn belül megszámlálhatatlanul sok emberhez jut el. A gyermek először fizikai erőszak, verekedés áldozata volt, majd miután a róla készült felvétel felkerül az internetre, ő újra átéli mindazt, amin már egyszer átment, emellett kortársai körében ismét nevetség tárgyává, vagyis lelki erőszak áldozatává is válik.

– Sokan úgy gondolják, hogy a valós és a virtuális világ különválasztható, nem is vagyunk azonban tudatában annak, hogy milyen vékony határvonal húzódik a kettő között. Mi felnőttek is egyre gyakrabban élünk virtuális világban, például online dolgozunk és fizetjük a számláinkat, hiszen a világháló könnyebb kommunikációt tesz lehetővé. A baj viszont az, hogy nemhogy a kiskorúak, de a szüleik sem tanulták meg biztonságosan alkalmazni a világhálót – mutatott rá.

Biljana Kikić-Grujić elmondása szerint büszke arra, hogy Újvidéken az erőszak megelőzésével foglalkozó munkacsoport különböző előadások formájában párhuzamosan készíti fel a gyerekeket, a szüleiket és az oktatásügyi dolgozókat a biztonságos internethasználatra. Ez külön jelentőséggel bír, ugyanis a szülőnek kell elsőnek észrevennie, ha a gyermekének valamilyen problémája van, és ezután közösen kell kérniük a pedagógiai, pszichológiai szolgálat segítségét. Hozzátette, a gyermek viselkedésében bármilyen változás intő jel lehet, hogy valami nincs rendben.

– A megelőző tevékenységeink során arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatalok elmondanák-e a szüleiknek, hogy valami baj van. Nagy részük azt mondta, nem. Erre két okot véltünk felfedezni. Az első, hogy félnek a szülők reakciójától, leginkább a büntetéstől. A szülők első reakciója ugyanis, hogy megtiltják az internet, a mobiltelefon vagy a számítógép használatát. Ezzel azonban nem oldják meg a problémát. A második ok, hogy ne okozzanak csalódást szüleiknek. A felnőttek úgy vélik, ismerik gyermeküket. Nem ismerjük azonban eléggé a gyerekeink online életét. A szülők meggyőződése, hogy a jól nevelt, illedelmes, szorgalmas, kiváló átlaggal rendelkező kiskorú nem lenne képes bizonyos dolgokat megtenni a világhálón. Ez téves. Az esetek többségében jó tanuló, kiváló magaviseletű fiatalok voltak az elkövetők – hangsúlyozta Biljana Kikić-Grujić.

Elmondása szerint, amikor az internet nem megfelelő használatáról beszélünk, leginkább a Facebook jut eszünkbe. A kiskorúak azonban egy másik, aránylag új közösségi háló aktív felhasználói.

– Az ask.fm közösségi portál számunkra felnőtteknek ismeretlen terep, viszont ha az általános iskolásokat kérdezzük, ők igazán otthonosan mozognak. A harmadiktól a hatodik osztályos tanulók használják leginkább. A Facebookon az idősebbek, a hatodikosok, hetedikesek, nyolcadikosok, illetve az elsős középsikolások aktívak, a 16 éven felüliek esetében pedig a Twitter és az Instagram az elterjedtebb. Míg a Facebookon különböző szűrők segítségével beállíthatjuk, hogy mennyire legyen védett az adatlapunk, addig az ask.fm közösségi hálózaton senkinek még be sem kell mutatkoznia, becenév, kitalált név mögé rejtőzködhet. Itt a kortársakon kívül a felnőtt zaklatóktól is kell tartani, akik Mickey egér, vagy éppen Pán Péterként a gyerekeknek egészen intim kérdéseket tehetnek fel – figyelmeztetett a főkoordinátor.

Megkérdezték a gyerekeket miért érzik szükségét annak, hogy az askon kommunikáljon, illetve egészen intim kérdésekre válaszoljanak egy számukra teljesen idegen személynek. A válaszok alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a fiatalok körében egyfajta verseny alakult ki.

– A felhasználónak minél több ismerőse van, aktívabb, továbbá kegyetlenebb a világhálón, annál népszerűbb a valós világban. Mindez az ask-ra is érvényes. A népszerűséget ott nem a barátok és a like-ok száma határozza meg, mint a Facebookon, hanem minél több feltett kérdés és válasz érkezik, annál populárisabbá válik az illető. A gyerekek így erősebbé válnak, és az amit élőben sosem mondanának el a barátjuknak, azt megteszik az interneten keresztül. Egyfajta mérhetetlen szabadságot engednek meg maguknak, és ha véletlenül nem tetszik nekik a barátnőjük hajszíne, emiatt másokkal közösen bántó módon viszonyulnak vele szemben – mutatott rá.

Kikić-Grujić ezzel kapcsolatban kiemelte, ha figyelembe vesszük, hogy a szülők nem tudják gyermekeik mit csinálnak a közösségi hálózatokon és az iskola, sőt a társadalom sem készült fel eléggé erre a jelenségre, továbbá nem megfelelően vesszük fel a küzdelmet az online bántalmazás ellen, akkor mindez komoly következményekkel járhat. Szavai szerint éppen ezért mindannyiunk – az illetékes szervek, az iskolák, a szülők és a média – közös feladata felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a közösségi portálok most már hétköznapjaink szerves részét képezik, és meg kell tanulnunk azok biztonságos használatát! A szakember egyszerű tanáccsal búcsúzott el tőlünk: „Amit nem tennénk meg a valós világban, azt mellőzük az interneten is.”


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége