Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.
Habsburg György, Magyarország utazó nagykövete a Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt, a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás megnyitóján a Mátyás-templomban (MTI Fotó: Kovács Tamás)
A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-kápolnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be.
Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól. A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette, és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták.
Elmondta, hogy a koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően - az akkori szokás szerint - a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították.
Kitért arra is, hogy Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött - kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája.
Süllei László felidézte: a koronázásnak nemcsak Buda, hanem Pest is fontos helyszíne volt, a koronázási dombot ugyanis 72 vármegyéből küldött földből építették a mai Széchenyi István téren, a Magyar Tudományos Akadémia épületének helyén.
Elmondása szerint a királyi pár az országtól koronázási ajándékként kapott kétszer ötvenezer aranyforintot a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlotta fel.
Habsburg György, a királyi trónon Ferenc Józsefet követő IV. Károly unokája köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a koronázást kihívásokkal teli időszak előzte meg, a kiegyezés pozitív folyamat volt, és a koronázást követően hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés kezdődött Magyarországon.
Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályának vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: "a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó 48-as forradalom és szabadságharc leverését és megtorlását követően ezzel az aktussal békélt meg egymással az uralkodó és a magyar nemzet, és nyílott a fejlődésnek egy olyan időszaka, amely az ezeréves magyar történelemben példa nélküli."
E fejlődés alapja az az alkotmányos rend helyreállása volt, ami az 1867-es törvényekkel történt meg, szimbolikus befejezése pedig maga a koronázás, amely egyben az ország első templomává emelte a Mátyás-templomot - tette hozzá.
Ferenc József 1848. december 2-án, I. Ferdinánd császár lemondását követően lett Magyarország uralkodója, koronázására azonban csak 1867-ban került sor. A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg.
A kiállítás jövő nyárig látogatható.
