Szerbia a rendelkezésre álló adatok szerint az év első két hónapjában 182 millió dollár többletet valósított meg, mindenekelőtt a külföldi cégeknek kínált információs szolgáltatásoknak, valamint a szakmai és menedzseri tanácsadásnak köszönhetően.
A számítógépes szolgáltatások januárban 37 millió dollár bevételt hoztak az ország konyhájára, februárban pedig ennél is többet, 41 milliót. A szaktanácsadás mint gazdasági ágazat is feltörőben van. Januárban 32, februárban pedig 38 millió dollár bevételt valósítottak meg e téren. Az is újdonság a hazai gyakorlatban, hogy bár a korábbi években a külföldi cégek hozták magukkal a szakembereiket, manapság egyre szívesebben veszik igénybe a szerbiai szakmai tanácsadók szolgáltatásait.
Az információs-kommunikációs technológiai ICT-szakértők iránt folyamatos az igény, olyannyira, hogy az EU országaiban a szakképzett munkaerő hiányát politikai szintre emelték az utóbbi években. Napjainkban már arra figyelmeztetnek a szakemberek, hogy sokkal ütemesebb a képzés, mint az igény az ilyen számítógépes szakemberek iránt.
Andrus Ansip, az Európai Bizottság egységes digitális piacért felelős alelnöke bejelentette, hogy 2020-ra Európa 900 ezer ICT-munkás hiányával számol. Az Emprika német konzultációval és kutatással foglalkozó vállalat legutóbbi felmérése szerint azonban az Ansip által említett igényeknek csupán a felére lesz szükség. Az Empirika a becsléseket már most 825 ezerről 756 ezerre csökkentette, azzal, hogy véleményük szerint 2020-ra további 500 ezer ICT-munkás kell. Egyes szakvélemények szerint ennek oka abban rejlik, hogy az előirányozottnál rohamosabban nő ezeknek a szakembereknek a száma. Mégis, a számoktól függetlenül, három év múlva jelentősen nagyobb lesz az igény az ICT-szakértők iránt, mint ahány szakembert foglalkoztathatnak. Pontos számadatokban ha nem is, de egy dologban mindenképp megegyeznek a szakemberek: programozókra a közeljövőben is nagy szükség lesz, tehát képzésük ütemén nem szabad lassítani.
