A migránsválság a 21. század súlyos kihívása. Ez már nem az az Európa, amelyikben a többségünk született, a 21. század Európája egy intellektuális, politikai, identitásbeli kihívással néz szembe. Olyan kérdések merülnek fel a jelenkorban, melyek újragondoltatnak és megkérdőjeleznek ismertnek és állandónak vélt fogalmakat, vitatják, mit jelent a filantrópia, mit a mozgásszabadság és mit a menekültstátus – hangzott el a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) Migránsok a 21. század Európájában elnevezésű nemzetközi tanácskozásán Újvidéken. Prof. dr. Várady Tibor akadémikus, a tanácskozás szervezője elmondta, nem először találkozik története során Európa migrációkkal, a mostani folyamat is hiteket és tévhiteket döntöget, politikai kérdéseket vet fel.
Várady Tibor: A mostani migráció is hiteket és tévhiteket döntöget, politikai kérdéseket vet fel (Ótos András felvétele)
– A bevett képletek ma nem vezetnek eredményre, ezért fontos vizsgálódni annak kapcsán, mi is történik valójában. A migránsok érkezése rengeteg emberi jogi kérdést is felvet, például azt az egyszerű dilemmát, hogy a már évtizedek óta itt élő migránsok hasonlíthatók-e a most érkező bevándorlókhoz. Mindannyian tudjuk, hogy az integráció jelenti a kulcsot, de arra a kérdésre már senki sem képes egyszerű választ adni, hogy mit jelent valójában az integráció, meddig terjed – fejtette ki Várady.
Előadásában prof. dr. Miodrag Jovanović, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának tanára elemezte a migrációkkal kapcsolatos gondolkodás eddigi álláspontjait, a többi között annak kapcsán is, mennyire lehetnek „nyitottak” a határok, hogyan szab határt e nyitottságnak az állam, mely eleve bizonyos keretek között létezik, nem épülhet le teljesen. Megállapítása szerint a integrációs politikának nem szabad különböznie a demográfiai és szociális kérdéseket illető jogszabályoktól egy adott államban.
Prof. dr. Losoncz Alpár, az Újvidéki Egyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ és Európa is meglehetősen ellentmondásos hozzáállást tanúsít a migrációkkal szemben: egyszerre van jelen az abszolút nyitottság és a zártság. Előadásában Losoncz a globalizáció és a migránsválság között is párhuzamot vont, ellentmondásosság jellemzi az előbbit is.
– Azt mondják, 1989 óta a határok spiritualizálódtak, teljesen jelentőségüket vesztették, ugyanakkor 1989 óta 8000 kilométernyi határfal épült meg világszerte – mondta el.
A folyamatot befolyásolják Európában a felmerülő gazdasági követelmények is, Németország két problémával néz szembe: az alacsony születési rátával és munkaerőhiánnyal. Ez a német igény gyakran ütközik mások igényeivel, a globalizációnak az egyenlőtlenségi dinamikája érhető tetten mindebben – értékelte. Rámutatott arra is, hogy a világon sokkal nagyobb a belső migráció, mint a nemzetközi migráció.
– Míg korábban Európa volt a migrációk forrása, mára annak célpontjává vált, és ez nem véletlen, a gyarmatosítások, kontinensen túli közösségek szétzilálásának „bumerángjaként” is értelmezhető. A posztkoloniális éra ez – fogalmazott.
A kétnapos nemzetközi tanácskozást a tartományi felsőoktatási titkárság támogatja, melynek képviseletében prof. dr. Dušica Rakić titkárhelyettes üdvözölte a jelenlévőket. Dr. Stevan Pilipović, a SANU újvidéki kirendeltségének elnöke a tudományos megközelítés figyelembe vételének fontosságát hangsúlyozta a migránskérdés kezelésében.
