Madarakról és méhekről

Az egymást követő frontok, a nyárias és a télies hőmérsékletek szédítő váltakozása nemcsak az emberek szervezetét és egészségét teszi próbára, hanem minden élőlényét. A nemrégiben néhány napra visszatérő tél a gazdák körében keltett ismét rémületet, és továbbra sem tudni, hogy az április végi hó és fagy mekkora kárt okozott a gyümölcsösökben, valamint a veteményesekben. Nem szabad azonban az állatvilágról sem megfeledkezni.

Április huszadika környékén, amikor a tél hóval, faggyal és erős széllel valódi drámai belépőt produkált, a gyümölcsfák közül a birs, a körte és az alma egyes fajtái éppen virágoztak, a szántóföldeken pedig a repcetáblák öltöztek sárga ruhájukba. A repce napjainkra egyikévé vált a legfontosabb kultúráknak a méhészek számára, így a hideg időjárás nekik, s a gazdáknak is fejtörést okozhatott. Egy kimutatás szerint, ha nem lennének méhek, az egyebek mellett ahhoz vezetne, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék nagyjából hetven százalékkal kevesebbet teremnének.

Nagy Zoltán szabadkai méhész és Szekeres Ottó, a szabadkai Ripária Természetbarátok Egyesületének madárszakértője segítségével igyekeztünk körbejárni, hogy milyen következményei lehetnek a tavaszi télnek.

A FECSKÉK VOLTAK A LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN

Az április második felében hulló hó és a hőmérséklet hirtelen, illetve drasztikus zuhanása egyik vidékünkön élő madárfajtának sem kedvezett, mondta Szekeres Ottó, hozzátéve, hogy az egyesületben folyamatosan figyelemmel kísérik a hideg, illetve az éghajlatváltozás hatását a madárvilágra. A jó kondícióban lévő madarak nagyobb gondok nélkül vészelik át a hirtelen lehűlést, főleg akkor, ha az nem tart néhány napnál hosszabb ideig. Idén minimális számú madár eshetett áldozatául az időjárás szeszélyeinek.

– Az énekesmadarak egyik jellemzője a gyors metabolizmus. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban kell táplálkozniuk, mint a nagyobb testű madaraknak, amilyenek például a ragadozó madarak, vagy a gólyák. Az a jó, hogy abban a néhány hideg napban nem volt komoly fagy, így az énekesmadarak és a rovarevő madarak is találtak maguknak táplálékot, még ha nem is annyit, mint napos időben. A nagyobb testű madarak négy-öt hidegebb napot is minden további nélkül át tudnak vészelni. A fecskéket érdemes külön említeni. Ők repülő rovarokkal táplálkoznak, hideg és csapadékos időben ezek viszont elbújnak. Az utóbbi években már tapasztaltuk, hogy a fecskékre különösen rájár a rúd, amikor tavasszal hirtelen lehűlés következik be, vagy amikor nyaranta és a költőidőszakban hosszabb ideig esik az eső. Ilyenkor több napig nem jutnak táplálékhoz, ezért viszonylag sok fiatal madár elpusztul. Ha április huszadika környékén akár csak egy nappal tovább tartott volna a hideg idő, biztosan nagyon sok fecske elpusztult volna. A vonulás még tart, továbbra sem érkezett vissza vidékünkre az összes költöző madár. Azok, amelyek visszatértek, elkezdtek költeni. Megfigyeléseink szerint ezek meglehetősen jól átvészelték a hideg napokat. A cinkék odúiban most is ugyanannyi fióka van, mint a rossz időt megelőzően. A földön fészkelő madarakat és a bíbiceket is figyeltük. A tojáson kotló madarak melegítették a tojásokat és a pelyhes madárkákat, így feltehetőleg nem kell veszteségektől tartani – taglalta Szekeres Ottó.

Ami az elmúlt, meglehetősen hideg telet illeti, a szakértő elmondása szerint madárfajonként változó, hogy melyik hogyan vészelte át a fagyos heteket, hónapokat. Van néhány olyan madárfaj, amely éppen a hideg időt kedveli, ilyen például a réti sas, amely vízi madarakkal és halakkal táplálkozik. Hidegben a vízi madarak legyengülnek, így a réti sas kemény télben könnyebben jut zsákmányhoz, magyarázta Szekeres Ottó. Mint hozzátette, a legnagyobb gond az, hogy a huzamosabb ideig eltartó enyhe időjárás miatt egyes madarak – például a varjak – itt maradnak és nem húzódnak le délebbre. Azután jött a hirtelen lehűlés és az igazi tél, akkor pedig nagyon sok madár elpusztult, mert már nem tudtak délebbre repülni, mondta Szekeres Ottó.

– Idén télen azt tapasztaltuk, hogy Palicson és Ludason is több vízi madár hullott el, mint a korábbi években. Az ember persze segíthet a madaraknak. Mivel a Ripária hagyományosan eteti az énekesmadarakat, idén télen azt tapasztaltuk, hogy egyes etetőhelyeken több mint ezer madár jelent meg, ez mindenféleképpen rekordnak számít. A vízi madaraknak is segíthet az ember átvészelni a hideg időszakokat, egyes fajoknak kukoricát, darát, vagy egyéb gabonafélét lehet kiszórni. Az énekesmadarak és a vízi madarak között az az egyik legjellemzőbb különbség, hogy utóbbiak – részben a vadászok fegyvereinek pufogása miatt – félnek az embertől, ezért nehezen lehet őket odaszoktatni az etetőhelyere. A hattyúk és a tőkés récék etetése szintén egyszerűbb, ezek már hozzászoktak az emberhez – részletezte a madárszakértő.

HIDEGBEN SZTRÁJKOLNAK A MÉHEK

Az áprilisi hó és hideg nem okozott akkora kárt a virágokban és a rügyekben, mint arra számítottak, kezdte a beszélgetést Nagy Zoltán szabadkai méztermelő, hozzátéve, hogy az éjszakák viszont továbbra is túlságosan hidegek, főleg a méhek számára, hiszen ennek a fajnak és a virágoknak legalább 12–14 Celsius-fok éjszakai hőmérsékletre lenne szükségük.

– Amikor nagyjából 5 Celsius-fokra csökken az éjszakai hőmérséklet, a virágok másnap nem mézelnek, így a méhek nem tudják végezni a dolgukat. Éppen emiatt lepett meg, hogy a repce az elmúlt napokban meglehetősen jól mézelt, a méhek pedig szépen repültek. Az a néhány hideg és csapadékos nap nem okozott jelentősebb kiesést. A méhecskék életében egyébként is évente csupán néhány olyan nap van, amikor ideális a hőmérséklet. Vagy túlságosan meleg, illetve hideg van, vagy túlságosan szeles, illetve csapadékos az időjárás. Viszont, ha jó a család, akkor a méhecskék néhány nap alatt sok mindent be tudnak gyűjteni. Most az akác miatt aggódunk. Közeledik az akácvirágzás időszaka, és ilyenkor kellemes, nem szélsőségesen meleg nappali hőmérsékletek, valamint nem túl hideg éjszakák lennének kívánatosak, máskülönben ismét kevés lesz az akácméz. Ha 15-14 Celsius-fok alá csökken a hőmérséklet, az akác nem fog mézelni. Ugyanez a helyzet, ha a nappali hőmérséklet esetleg 30 Celsius-fok fölé kúszik, mert olyankor a nap leperzseli a virágokat. Májusban májushoz illő hőmérsékletre lenne szükség – hallottuk a beszélgetés során.

Az elmúlt években arról is gyakran tájékozódhattunk, hogy ugrásszerűen megnőtt a növényvédő szerek okozta méhpusztulások száma. A gazdák a beporzó méhek pusztulását okozhatják, ha a virágzás időszakában permeteznek. Nagy Zoltán elmondta, hogy öt évvel ezelőtt Kelebián történt egy hatalmas mérgezés, akkor rengeteg méh elpusztult a nem kellőképpen alkalmazott növényvédő szerek miatt, abban a térségben azóta is kevesebb méh van, ez pedig a gyümölcshozam csökkenéséhez vezetett, magyarázta a folytatásban.