2023. február 1., szerda

Drága halat eszünk, azt is ritkán

A szerb piacon kétszer annyi a külföldi hal, mint a hazai – Koi-herpesz tizedeli a pontyállományt

A még 1953-ban létesített 680 hektárt felölelő Kapitány-rét halgazdaság az első az országban, amely 2008-ban megszerezte az ISO és HACCP nemzetközi minősítő tanúsítványt. Amíg Vajdaság egyes részein, például a Törökkanizsa melletti halastavon, felhagytak a haltenyésztéssel, addig a Kapitány-réti halastavon folyamatos volt a fejlesztés, korszerűsítették, gépesítették a haltenyésztést, aminek köszönhetően minőségi halat, főleg pontyot szállítanak a piacra. A Palicsi-tó partján Kapitány-rét csárda néven saját vendéglőt üzemeltetnek, ahol meg is lehet kóstolni a Kapitány-réti halastóból származó pontyételeket. A Kapitány-réti halastó azon kevés halgazdaságok közé tartozik (Szerbiában mindössze két halastó kapott engedélyt a ponty kivitelére az Európai Unióba), amely az itt tenyésztett halat exportálhatja az EU-ba.

Krum Anastasov, a Kapitány-rét halastó igazgatója (Gergely Árpád felvétele)

Krum Anastasov, a Kapitány-rét halastó igazgatója (Gergely Árpád felvétele)

Szerbiában a halfogyasztás jócskán elmaradt az európai átlagtól, a karácsony és húsvét előtti böjt idején fogy a legtöbb hal. Az egy főre jutó halfogyasztás, beleértve a tengeri halakat is, alig éri el az 5–7 kilót évente, az európai átlag 20 kiló felett van. Háromszor kevesebb halat fogyasztunk az európai átlagnál, és azt is kampányszerűen. A szerbiai polgár főleg a karácsony és húsvét előtti böjtös időszakban fogyaszt halat, az év többi részében nagyon esetleges a halvásárlás, ami a honi táplálkozási szokásokkal is kapcsolatban áll. Szerbiában előnyben részesítik a „nehéz húsokat.”

Az elmúlt fél évben a halfogyasztás több mint 90 százalékát kitevő ponty ára közel egyharmadával drágult meg. Miért drága a hal, amikor amúgy is viszonylag keveset fogyasztunk belőle? A kérdéssel kapcsolatban a Kapitány-rét halgazdaság igazgatójának, Krum Anastasovnak a véleményét is kikértük:

– Egyszerűen nincs elegendő ponty és más halfajta a szerbiai piacon. Hogy miért nincs, ennek több oka is van. Az ágazatot igencsak mostohagyermekként kezeli az állam.

A mezőgazdasági minisztérium a pontytenyésztőket jelképes összeggel támogatja. Hogyan legyen a szerbiai ponty konkurens, ha az állam nem ad rá szubvenciót, nem serkenti a kivitelt. Nem kell messzire mennünk, például a szomszédos Horvátországban, ahonnan nagyon sok halat importál Szerbia, a haltenyésztők kilónként 50–60 dinárnak megfelelő összeget kapnak az államtól, amely még plusz támogatja a kivitelt is, és elismeri a kormoránok által okozott károkat is. Mindennek a tetejébe a halastavak vízhasználata után fizetendő járulék is alacsonyabb.

 

60–70 MILLIÓ EURÓÉRT IMPORTÁLUNK HALAT

Lehalászáskor géppel emelik ki a hallal teli merítőhálót (Gergely Árpád felvétele)

Lehalászáskor géppel emelik ki a hallal teli merítőhálót (Gergely Árpád felvétele)

Ilyen körülmények között csoda-e, ha drága a hal Szerbiában, ahol több halastavon is felszámolták a haltenyészést, pedig ha az állam odafigyelne, az ágazatban óriási potenciál, lehetőség van. Főleg Vajdaságban még 150 000 hektár olyan terület van, ami nem alkalmas növénytermesztésre, viszont lehetne rajta halastavakat létesíteni. Jelenleg mintegy 14 000 hektárt tesz ki a szerbiai halastavak teljes vízfelülete, amelyen haltenyésztés folyik. Ahelyett, hogy mi magunk termelnénk meg a halat, behozatalra szorulunk, és nem is kis mennyiségben. A Szerbiában eladott hal 70 százaléka külföldről, elsősorban a környező országokból származik. Országos szinten évente 60–70 millió euró értékben importálunk halat – mondta az igazgató.

A Kapitány-réti halastóból kikerülő ponty kilója 420–450 dinár, ami több mint száz dinárral meghaladja a tavalyi árat. Hasonló áron adják a halat az écskai halgazdaságban is.

A gépesítés ellenére időnként meg kell fogni a kötél végét (Gergely Árpád felvétele)

A gépesítés ellenére időnként meg kell fogni a kötél végét (Gergely Árpád felvétele)

A legnagyobb vajdasági halastó-rendszer az écskai, az évi termelés meghaladja a 120 tonna pontyot. Pintér Zsolt, a haltenyésztés vezetője kérésünkre elmondta, hogy a halgazdaságból kikerülő ponty kilója náluk is annyi, mint a Kapitány-réti halastavon, de jelenleg nincs hazai hal a szerbiai piacon. Néhány hónap múlva megkezdik ugyan a nyári lehalászást és akkor újra lesz eladó hal, de az ára akkor sem lesz alacsonyabb. Szerinte is állami támogatás nélkül nagyon nehéz gazdaságos haltenyésztést folytatni. A jelenlegi 10 dináros kilónkénti támogatás jelképes, ameddig ez így marad, nem várható javulás a hazai haltenyésztés terén, és továbbra is behozatalból kell pótolni a hiányt, ahelyett hogy itthon termelnénk meg a halat.


HALÁSZLÉ A CSACSIHALBÓL

A péterrévei Tisza önálló kiskereskedelmi üzlethálózat fő tevékenysége közé tartozik a haltenyésztés és halforgalmazás. Halasboltot üzemeltetnek Újvidéken, Topolyán, Szabadkán és Zentán is. A zentai bolt eladójától, Szuromi Lászlótól az iránt érdeklődtünk, hogy van-e és milyen áron kapható édesvízi és tengeri hal. A halastói élő ponty kiskereskedelmi ára 550 dinár, megtisztítva ugyanaz a ponty már 650 dinárt ér kilónként. Ez az ár már az átlagpolgár számára igencsak borsos, egy négytagú családnak egy kiló ponty legfeljebb a főételt megelőző halleveshez elegendő. Ha nem ragaszkodunk a pontyhoz, a 350 dináros (felpucolva 450 dinár) busából már olcsóbb és egészséges ebéd készíthető. Legjobb sütve. Aki szereti a sült halat, a ropogósra átsütött kárászokból (170 dinár) kedvére fogyaszthat. A dévérkeszeg, a bucó és a márna is megfizethető árú (190 dinár) hal, és finomak is. A gond csak az, hogy a tiszai halból a halasbódékban ritkán van kínálat, a harcsa (850 dinár) és a süllő (900 dinár) ára már meghaladja a marhahús árát is.

A halastavi pontyot a koi ponttyal behurcolt herpeszvírus veszélyezteti (Gergely Árpád felvétele)

A halastavi pontyot a koi ponttyal behurcolt herpeszvírus veszélyezteti (Gergely Árpád felvétele)

A Tisza halállománya rendkívüli módon megcsappant az utóbbi időben, amit a halászengedélyt kiváltó (2000 euró/év) halászok is megéreznek, egyre kevesebb hal akad a hálójukba, pedig éjjel nappal kint vannak a vízen. Amikor már dévérkeszeg is csak mutatóba akad a hálóba, akkor ott már nagy a baj – állítja a nevét elhallgató tiszai halászismerősöm. A télen be volt állva a jég a Tiszán, ezt a helyzetet kihasználva állítólag több helyen is nagy mennyiségű szennyezett vizet engedtek a folyóba.

Az adorjáni tóban kora tavasszal sok busa és az amur is elpusztult, amit a Tisza szennyezett vizével hoznak kapcsolatba. A halállomány megcsappanásához az is hozzájárul, hogy a Tisza évek óta nem áradt meg, nem árasztotta el a hagyományos ívóhelyeket. A jelenlegi körülmények között akár több évre is teljesen be kellene tiltani a tiszai halászatot, hogy meg tudjon erősödni a halállomány a folyóban.

A tengeri hal piaca viszonylag stabilnak látszik, annyira, hogy akik halat ennének, egyre többen a tengeri hal felé fordulnak. A háziasszonyok „felfedezték” hogy a ponty árának feléért beszerezhető csacsihalból (oslić) is kiváló halászlé készíthető a pontyhalászlé mintájára és receptje szerint.

 

TÁMAD A HERPESZVÍRUS

Herpeszvírus a pontyban? Első hallásra elég rémisztő még csak hallani is, hogy a Kárpát-medencében néhány éve már herpeszvírus tizedeli a halállományt. A japán koi pontyokkal együtt behurcolták e hal betegségét is, a koi-herpeszt, ami az elmúlt öt évben a Balatontól a Tisza menti halastavakig nagyon sok helyen felütötte a fejét, és egyre nagyobb fejfájást okoz a haltenyésztőknek. Viszont a koi-herpeszben szenvedő pontyot nyugodtan el lehet fogyasztani, nem lesz baja az embernek, és a hal ízén sem vehető észre különbség. Tavaly a vajdasági halastavak egy részében a pontyállomány negyede betegedett meg herpeszvírustól. A betegséget és a vele járó termeléscsökkenést egyesek jelentéktelen problémaként kezelik, mivel a pontyállomány legfeljebb 25–30 százalékát érinti. A betegségen áteső pontyok immunitást szereznek, és később már nem betegedhetnek meg újra. A herpesz okozta pontyveszteséget mégsem lehet félvállról venni, hiszen amúgy is hiány van halból a szerbiai piacon.