2024. március 29., péntek

A kis sörfőzdék reneszánsza

Két év alatt Szerbiában négyszereződött a kézműves sörök mennyisége

Általában mindenki érdekes témának tartja, hogy mi számít jó üzletnek, mivel lenne érdemes foglalkozni. A statisztikai adatok – nem a szóbeszéd – szerint jelenleg Szerbiában az egyik legígéretesebb üzleti ág a sörfőzés, azaz a kézműves sörök gyártása. Az utóbbi egy évben 150 százalékkal nőtt a kézműves sörök előállítása – ezzel együtt a fogyasztása is –, Szerbiában. Ez a számadat is azt mutatja, hogy az egyik legígéretesebb üzleti tevékenység az ilyen sörfőzdék alapítása. Hivatalosan kevéssel több mint 20 bejegyzett kis sörfőzdét tartanak nyilván. Ezeknek több mint a felét az utóbbi egy évben alapították meg. A hazai viszonyokat ismerve nem zárhatjuk ki, hogy még legalább ennyi zugsörfőzde is működhet. Ha pedig valaki csak saját részére, esetleg közeli rokonai, ismerősei számára főzi a nedűt, valószínűleg nem is vét a törvény ellen, ha bizonyos mennyiség előállításáig nem regisztrálja magát. A rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb kézműves sört Belgrád, Újvidék és Niš városának vonzáskörében állítják elő. A legkisebbek szerény mennyiségeket, havi 100 liternyit főznek, a legnagyobb viszont már havi 30 hektolitert termel. Hogy mennyire gyorsan nő ez az ágazat, azt akkor látjuk, ha nem egy, hanem két évre tekintünk vissza. 2015 óta ugyanis négyszereződött az előállított kézműves sörök mennyisége Szerbiában. Mára már a teljes sörfogyasztásnak csaknem a 2,5 százalékát termelik. Ez még mindig szerény részesedés ugyan, de hatalmas ugrást jelent, hiszen két éve ez az arány még nem érte el az 1 százalékot sem. A kis szerbiai sörfőzdék a piaci részesedésük gyors növekedését elsősorban jó minőségű termékeiknek, különleges „testre szabott” kínálatukkal tudták elérni. Világos, barna, félbarna, vörös, piros, valamint fűszeres és gyümölcsös söröket is kínálnak. Az egyik ilyen sörfőzde külön típust kínál férfiaknak és nőknek. Világjelenség egyébként a kis sörfőzdék reneszánsza. Az Egyesült Államokban például 1978-ban mindössze 100 sörfőzde tevékenykedett. A kilencvenes években már jelentős volt a növekedés, 1996-ban mintegy 1000 helyen főzték a sörkülönlegességeket, 2014-re pedig megvolt a 3000. Ma már mintegy 6000 sörfőzde üzemel. A kézműves sörök piaci részesedése elérte az elképesztően magas 11 százalékot.  

A hazai piacon kívül azonban a hazai sörök már elindultak világhódító útjukra is. Az orosz, és a sörök szempontjából kimondottan igényesnek számító belga piacra is nagyobb mennyiségeket szállítanak már. Két szerbiai kézműves sörfajta már felkerült a világ 50 legjobb kézműves sörének listájára is. Az egyik legismertebb fővárosi ilyen kisüzem pedig már több országba exportálja (feltehetően) finom nedűit. A legelső hivatalosan bejegyzett sörfőzdében 14 alkalmazott mintegy 40 fajta sört készít. Termelésük 40 százalékát a külföldi piacon értékesítik. Italaik eljutnak Dániába, Svédországba, Nagy-Britanniába, Romániába, Szlovákiába, Olaszországba, de még az óceánon túlra, a panamai fogyasztókhoz is. A szerbiai sörfőző „kisiparosok” egyébként már egyesületbe is tömörültek, a Gazdasági Kamara keretében pedig megalakult a kézműves sörök szakosztálya. Kifogásolják, hogy az állam az adóztatás szempontjából nem tesz különbséget a nagyipari módszerekkel előállított és a kézműves sörök között. Azt is hátrányosnak tartják, hogy a behozatali alapanyagok esetében nem ismerik el a külföldi laboratóriumok által kiadott tanúsítványokat, ezért az alapanyagokat Szerbiában újra kell vizsgáltatni, ami pluszkiadást jelent. Úgy érzik, versenyhátrányban vannak az értékesítés terén is, pályázati pénzek nélkül pedig nem tudnak úgy fejleszteni, hogy versenyben is maradjanak.

A tartományi székvárosban 2015-ben szervezték meg az első kézműves sörfesztivált, melyen nemcsak a hazai, hanem a környező országok sörfőzdéi is bemutatkoztak. Ugyanebben az évben pl. már Hódmezővásárhelyen is volt kézműves sörfesztivál. Minden jel szerint tehát egy valóban fellendülőben lévő ágazatról van szó. Nemcsak nálunk, de az egész régióban, és globális szinten is. Magyarországon pl. a közelmúltban döntöttek a kis sörfőzdék kedvezőbb adóbesorolásáról.