A ferencesek temploma volt a helyszíne annak a koncertnek, amelyet a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából tartottak április utolsó napján Szabadkán. Fellépett a helybéli Pro Musica Kamarakórus, a Szent Teréz Kamarazenekar és felléptek a következő énekes szólisták: Ballabás Alíz, Blazsó Domonkos, Czier Zoltán, Dékán Jenő, Dezső Sára, Fekete Andrea, Fodré Lajos, Forgó Eszter, Kósa Lőrinc, Puskás Eszter, Szili Gabriella és Tóth Péter.
A zsúfolásig megtelt templomban megrendezett hangverseny nyitószáma Tillai Aurél Adj békét a mi időnkben kezdetű szerzeménye volt, mely Luther Márton szövegére íródott, s a Csikós Krisztina vezényelte kamarakórus szólaltatta meg. Ez a rövid, de tetszetős a cappella (zenekari kíséret nélküli) mű ekkor hangzott el Szabadkán először.
Ezután három kantáta következett Johann Sebastian Bach gazdag opusából:
A Christ lag in Todesbanden ugyancsak Luther szövegének felhasználásával készült, és a 4-es számot kapta a Bach-féle kantáták sorában. A következő szavakkal kezdődik: Krisztus a halál kötelékében feküdt,/ Feláldozva a mi bűneink miatt,/ Feltámadt onnan/ És elhozta nekünk az életet (Vashegyi György fordítása). Mind a szólisták, mind pedig az énekesek és a zenekar alázattal követte a karnagynak, Dévity Zoltánnak, Bach vokális művei kitűnő tolmácsolójának minden karmozdulatát.
Az 56. kantáta az Ich will den Kreuzstab gerne tragen címet viseli, ezek egyben a kantáta első szavai: Készen állok, hordjam keresztem (Tandari Dezső fordítása). Az 1726-ban komponált és először előadott mű érdekessége, hogy a négyszólamú zárókorál kivételével a vokális anyagot végig egyedül a basszus énekli. A Magyarországról érkezett szólista – a fentebb felsoroltak egyike – kitűnően megbirkózott ezzel az igényes feladattal.
Ein feste Burg ist unser Gott a címe a 80. kantátának, amelyet Bach ugyancsak Luther szövegének felhasználásával komponált. Kezdő sorai jól ismertek: Erős vár a mi Istenünk,/ Jó fegyverünk és pajzsunk./ Ha ő velünk, ki ellenünk?/ Az Úr a mi oltalmunk. Ez a remekmű a vasárnap esti koncerten hangzott el első ízben Szabadkán.
Az utóbbi két művet főtisztelendő Paskó Csaba vezényelte biztos kézzel, szuggesztíven.
Az előadók közül a legnagyobb teher a szólistákra hárult, akik derekasan megállták helyüket, de név szerint meg kell még említenünk a continuo tagjait, akik ugyancsak a maximumot nyújtották: Molnár Viktor (cselló), Szűcs Dávid (nagybőgő), Szűcs Mihály (fagott) és Vizin Kornél (zongora).
A hangverseny után felhangzó hosszú taps természetesen minden előadóművésznek, így a kórusnak és a zenekar többi tagjának is szólt.
Ünnepélyes találkozója volt ez az est Luther és Bach zsenijének.
