Habár nem létezik pontos statisztikai adat arról, hogy hány egészségügyi munkás költözik Szerbiából külföldre, a szakszervezetek és a kamarák adatainak összevetéséből kiderül, hogy évente mintegy 2000 egészségügyi nővér, technikus, illetve orvos keres megélhetési lehetőséget országhatáron túl. A legtöbben Németországba vándorolnak, hiszen amellett, hogy a megszerzett okleveleket ott a legkönnyebb honosítani, lehetőség van arra is, hogy az alkalmazott egészségügyi munkások családegyesítés révén a családtagjaikat is maguk után hívják. A kialakult hiányra reagálva az egészségügyi minisztérium május 15-én olyan pályázatot hirdet meg, amely alapján 2010 egészségügyi dolgozó kap állást az ország egész területén.
Fotó: Ótos András
A 2010 egészségügyi munkásból 631 orvost, 30 gyógyszerész-biokémikust, illetve 1349 egészségügyi technikust foglalkoztatnak majd 21 egészségügyi intézményben, klinikai központban, kórházban és egészségházban. Legtöbben, mintegy 380-an a Szerbiai Klinikai Központban állhatnak munkába, hiszen itt kezelteti magát a lakosság legnagyobb hányada. A Vajdasági Klinikai Központban 229 új munkahely nyílik, Kragujevacon 219, Nišben pedig 58.
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter rámutatott arra, hogy számos kritérium befolyásolta, melyik egészségügyi intézményben hány új szakembert alkalmazhatnak. Így az egészségházak esetében a lakosság számát vették alapul, a klinikai központokban a betegágyak számát és a felszereltséget, de az is lényeges szempont volt, hogy a szakorvosok milyen korúak. Vagyis elsősorban azokban a kórházakban számíthatnak új szakkáderre, amelyekben a specialisták átlagéletkora 55 év körül van.
– A fiatal orvosok új generációjára van szükségünk – emelte ki Lončar, majd hozzátette, a magas eredményekkel rendelkező, önkéntes alapon dolgozó fiatal orvosokra gondol, mint mondta, mindenekelőtt nekik szeretne lehetőséget nyújtani.
Márciusban már 637 szakorvos foglalkoztatását is jóváhagyta a kormány.
Szakmai körökben eltérnek a vélemények arról, hogy az említett kormányintézkedések milyen mértékben enyhítik majd a kialakult orvoshiányt, és mennyiben járulnak majd hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának javításához, hiszen köztudott, hogy jelenleg az egészségügyi dolgozók túlterheltek, ugyanakkor az országnak azzal is szembesülnie kell, hogy többnyire a legjobb szakemberek távoznak külföldre.
Ranka Ješić, az Egészségügyi Nővérek és Technikusok Szerbiai Kamarájának vajdasági vezetője a Voice Vajdasági Elemző-Kutató Központnak adott nyilatkozatában elmondta, az egészségügyi dolgozók közül sokan a Közel-Keleten, Katarban vagy Szaúd-Arábiában keresnek boldogulást, de Németországba is tömegesen mennek. Ješić részletezve az egészségügyi munkások külföldre távozásának okait, rámutatott, hogy az egészségügyi nővérek és technikusok itthon 35 ezer dináros fizetést kaphatnak. Nem számolják el nekik az éjjeli műszakot, sem pedig a túlórát, amit méltánytalannak nevezett. Elmondta, a kollégák visszajelzéseiből kiderül, hogy külföldön a fizetésükből tisztességes életet tudnak maguknak biztosítani, és mindig van lehetőség arra, hogy fejlődjenek és haladjanak a szakmai ranglétrán. Minden egyes munkaórát kifizetnek nekik, és nem történhet meg az sem, hogy egy nővért 40 páciens ellátásával bíznának meg, ami embertelen feladat. Hozzátette, az egészségügyi nővérek és technikusok könnyebben kapnak munkát külföldön, különösen Németországban, ahol nem kell még az oklevelüket sem honosítaniuk. Ezért is hagyják el tömegesebben és könnyebben Szerbiát, mint az orvosok.
A legtöbben összekötőkön keresztül találnak munkát, majd kétéves hűségszerződést írnak alá a munkaadójukkal, de később már válogathatnak a kínálatban, hiszen akkor már szerepelnek az ottani egészségügyi munkások regiszterében. Ezt kihasználva többen a skandináv országok valamelyikében folytatják pályafutásukat.
Ranka Ješić felhívta a figyelmet, hogy Németországban 10 ezer egészségügyi dolgozó számára van munkalehetőség, és elsősorban Vajdaságból vonzzák el a munkaerőt, akiknek a többségénél az is döntő szerepet játszik, hogy a családjukat is magukkal vihetik.
Arról nincs hivatalos adat, hogy az elmúlt években hány orvos számára adtak ki certifikátumot, ami szükséges ahhoz, hogy külföldön vállaljanak munkát. Tomislav Stantićnak, a Vajdasági Regionális Orvosi Kamara elnökének adatai szerint ez a kamara csak 2016-ban 152 certifikátumot adott ki.
Dunja Civrićnek, a vajdasági egészségügyben és a szociális-védelemben dolgozók szakszervezete elnökének a Voice-nak adott nyilatkozata szerint bár nincsenek pontos adatok arról, hogy hány egészségügyi dolgozó távozik külföldre, a Szerbiai Orvosi Kamara évente megközelítőleg 800 orvos számára ad ki tanúsítványt. A 2015-ös adataik szerint 960-nal kevesebb orvost jegyeztek be az orvosi kamarában.
– A szerbiai hat Orvostudományi Karról, ideszámítva a Katonai Orvosi Akadémiát is, évente 1000-1100 fiatal orvos kerül ki – emelte ki Civrić.
