A bánáti Muzslyán sem múlhat el május elseje májusfa-állítás nélkül. Egykor a legények állították fel kedvesük háza előtt, ma ennek már inkább hagyományőrző és közösségépítő szerepe van.
A muzslyai Parton élőket Babinszki Enikő trombitája reggel hat órakor ébresztette a májusfa állítására. Összejött a szomszédság, hogy felállítsák az előző nap feldíszített májusfát, tetején a partiak lobogójával. A lobogón öt borosüveg és egy kecskefej van. Azokra az időkre emlékeztet, amikor minden házban volt kecske és mindenki készített bort. Ez már a múlté, akár csak az a mondás, hogy „ahány kendő a májusfán – annyi esküvő az évben.”
A szokást három évtizeddel ezelőtt újították fel. Ahogy ennek egyik kezdeményezője Dobó József mondja, számukra ez egy olyan szokás, ami összetartja a környéken élőket. Mert, függetlenül attól, hogy szinte naponta összejárnak, de a májusfa-állítás különösképpen összefűzi őket. Természetessé vált, hogy a május elsejei találkozó egész napos.
Muzslyán az volt a szokás, hogy a szekér rakfelületének a növelését szolgáló rudat - a vendégoldalt díszítették fel és az éjféli harangszónál vitték ki az utcára felállítani. A férjhez menendő lányok kendői is felkerültek a májusfára.
A májusfa-állításnak a muzslyai rét tanyavilágában is volt hagyománya. Egy-egy májusfa körül családostól összejöttek egy kis vigasságra a környező tanyákon élők.
Májusfát állítottak a muzslyai nyugdíjasok otthonában, a Petőfi Sándor MME székháza előtt és a Barátfalva nevet viselő falurészen is. A májusfa Pünkösd vasárnapjáig áll, amikor zeneszó mellett, újradíszítik, majd lebontják.
