A löszpusztagyepek értékes növényvilágot rejtenek magukban, ezeket azonban napjaink embere már alig-alig ismeri, hiszen java részüket még a XIX. században szántóvá alakították. Kevés az „érintetlen” terület, amelyen megmaradhattak ezek a ritka és értékes növények. Ilyen ősgyepmaradványokat foglal magába a Topolya Völgyei Természeti Park, kiegészülve a Topolyai-tóval.
A Betyár-völgy
Nemrég védetté nyilvánították a Topolyai-tavat, valamint két topolyai löszvölgyet, amelyek így a Topolya Völgyei Természeti Park nevet kapták. A védelem még friss, viszont az első kezdeményezések több évvel ezelőtt történtek. A Tartományi Természetvédelmi Intézet még 2003-ban elkezdte az érintett területek felmérését. Ezt megelőzően az Arcus Környezetvédő Egyesület és az Újvidéki Egyetem biológusai már sok ritka és értékes fajt fedeztek fel, így merült fel a gondolat, hogy ezeket a területeket érdemes lenne védelem alá helyezni. Persze hosszú időnek kellett eltelnie, míg végül ez az indítványozás a község vezetőségénél megértésre talált. Most viszont, szerencsére, jó az együttműködés a Tartományi Természetvédelmi Intézet, Topolya vezetősége, valamint a helyi szervezetek között is.
A védetté nyilvánításról, a védelemről és a védelemmel járó kötelezettségekről Szabados Klárát, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársát kérdeztük.
A védelem fogalma jelenleg a legtöbbek számára még homályos. Milyen változásokkal fog ez járni?
- Elsősorban kötelezettségekkel jár. A kezelőnek, további feladatoknak és feltételeknek kell eleget tennie. A látogatóknak szabályokhoz kell igazodniuk, attól függően, hogy melyik védelmi zónában vannak. A legérzékenyebb foltokat védő első zónába illetéktelenek nem léphetnek be, a másodikban erősen korlátozott a mólók építése, a harmadik zónában viszont számos helyen lehet majd például horgászni vagy tüzet rakni.
Mi lesz a kezelő feladata, és mit kell biztosítaniuk?
- Fontos tisztázni, hogy a terület kezelője nem a terület használója. Például a védett területnek része az öntözés céljára létesített Topolyai-tó, melynek fő funkciója a továbbiakban sem fog változni. Ugyanúgy öntözhetnek a tóból, mint eddig, és a tó környékén művelt földterületeket sem kell kivenni a művelési ágból, viszont a mezőgazdasági tevékenységek szennyező hatásának csökkentése céljából a tó körül ki kell alakítani egy zöld védősávot. A területkezelőnek megfelelő szakembereket kell alkalmazni, akik el tudják végezni a területekre vonatkozó természetvédelmi munkákat, és biztosítani kell az őrszolgálatot is. Az őrszolgálat tagjainak jogában áll igazoltatni vagy feljelentést tenni a szabálysértők ellen. Másrészt, mivel természeti parkról beszélünk, a Palicsi-tóhoz hasonlóan a turisztikai fejlesztések lehetőségét is magában hordozza, természetesen a megfelelő korlátozások és azok szigorú betartása mellett. A kezelő további feladata és kötelezettsége lesz a pályázatok megírása. Pályázatok útján lehetséges a védett terület fejlesztése, helyreállítása és bővítése. A polgárok is sokat tehetnek a part rendezéséért, hiszen vannak feladatok, mint például a tervszerű bozótirtás vagy a tűzgyújtó helyek kialakítása, melyek nem igényelnek jelentősebb befektetést, mégis jelentősen javíthatják a terület állapotát.
Szó esett a helyreállításról is. Milyen a terület jelenlegi állapota?
- A tó vízellátását a Krivaja-patak szavatolja, így a tó vizének állapota egyrészt attól függ, hogy milyen vizet szállít a Krivaja, másrészt a környező szántóföldekről beszivárgó szennyezőanyagok mennyiségétől. A védelem egyik célja a tó körüli zöld védősáv kialakítása, amely megszűri a mezőgazdasági területekről beszivárgó szennyeződéseket, emellett növeli a látogatók által használható zöldterület nagyságát is. Ha a Krivaja felsőbb szakaszán nem történik számottevő szennyezés, és a védősáv is elkészül, a tó vizének minősége nem fog romlani. A tervezett védősáv hozzájárul majd a gyepek állapotának megőrzéséhez és javításához, de tartós fennmaradásukhoz szükség lesz a hagyományos legeltetés visszaállítására is.
A szóban forgó területek természeti ritkaságoknak adnak otthont. Nem egy őshonos és védett növény található meg itt. Ilyenek például a szártalan csüdfű, az érdes csüdfű, a pusztai meténg, a szennyes ínfű, a sötét hagyma, az osztrák zsálya, a budai imola vagy a tarka sáfrány. A terület állatvilága is változatos, mivel az egyre kisebb számban előforduló megfelelő élőhelyek egyike. Itt él többek között a mocsári teknős, a vöröshasú unka, az erdei béka, a homoki gyík, de van itt barna ásóbéka, cigányréce, vörös gém, bakcsó, bölömbika, kis vízicsibe, fülemülesitke, barkós cinege és barna rétihéja is. Az emlős állatok közül pedig a különböző denevérfajoknak ad otthont.
