Nincs május Magyar Szó-kupa nélkül!

Idén május 6-án tartják meg az 57. Magyar Szó atlétikai kupát, melynek hagyományosan a zentai stadion ad otthont. A szervezők az eddigiekhez képest szerényebb programmal készülnek, mivel a pálya állapota nem teszi lehetővé egy komoly szintű nemzetközi verseny megszervezését. A közelmúltbéli sajnálatos tűzeset tovább nehezíti a dolgukat, hiszen a felszerelés nagy része – többek közt a gátak és a magasugrásnál használatos szivacs – odaveszett, így idén a futó- és a dobószámok jutnak főszerephez. A tervek szerint a rendezvény 15.30-kor kezdődik az előfutamokkal, a hivatalos megnyitó 16 órakor lesz.

A Magyar Szó-kupa korábban nemzetközi elismerésnek örvendett, története során számos élvonalbeli atléta megfordult a versenyen, és kiváló eredményeket értek el. Az utóbbi időben sajnos megkopott a hírneve, kikerült a nemzetközi versenynaptárból, ezzel együtt az érdeklődés és a részvételi arány is csökkent.

„Ahhoz, hogy a verseny újra regionális jelentőséggel bírjon, elsősorban a pálya felújítását kellene kieszközölni. Maga a pálya 1979-ben épült, azóta sor került néhány kisebb renoválásra, viszont az utóbbi években sajnos annyira elhasználódott, hogy nagyobb nemzetközi verseny megszervezésére alkalmatlan. Jelenlegi célunk, hogy maga a Magyar Szó-kupa túlélje ezt az időszakot, fennmaradjon, hogy folyamatosan meg tudjuk szervezni” – mondta Szegedinszki Igor, a Zentai Atlétikai Klub egykori titkára, a verseny egyik fő szervezője.

Az elmúlt időszakban Dragan Perić, Asmir Kolašinac, Ivana Španović, Amela Terzić neve fémjelezte ezt a versenyt, akik szerettek Zentán, gyakorlatilag szívességből tettek eleget a meghívásnak, rangot adva ezzel az eseménynek. Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést: mégis kire lehet számítani az idei versenyen?

„A verseny elég későn került kiírásra. Asmir Kolašinac, aki az utóbbi években rendszeres résztvevő volt, az Európa-bajnokságot követően kisebb műtéten esett át, nem tudjuk, hol tart a felépülése és a felkészülése, eddig nem jelezte részvételi szándékát. Bízunk benne, ha a hazai élvonalbeli atléták nem is, de az ahhoz közeli felnőtt versenyzők tiszteletüket teszik Zentán, ezzel is emelve a rendezvény színvonalát. Mindenképp jó versenyre számítunk, persze az eddigi csúcsok nyilván nem fognak megdőlni!” – tette hozzá Szegedinszki.

Zentai versenyzőből nem lesz hiány, ami a hazai közönséget biztos értékelni fogja. A klub az utóbbi időben a tömegesítésen fáradozik, szerencsére több fiatal tehetséget is soraikban tudhatnak már.

„A jelenlegi gárda hivatalosan január elején vette át az elnökséget, az akkori programunkat továbbra is szeretnénk megvalósítani, úgy látom, jó úton haladunk. Két dolgot tartunk elsődleges célunknak, az első a fiatalokra irányul, jelenleg is a tömegesítésen munkálkodunk, ennek érdekében igyekszünk minél több gyerekversenyt szervezni. Tavaly összefogtunk Kishegyessel is, azóta szorosabb az együttműködésünk. Jelezték, hogy szeretnének atlétikával foglalkozni, de se pályájuk, se edzői gárdájuk nincs, ezért felkaroltuk őket. Számos tehetséges fiatallal dolgoznak, szerencsére a létszámmal sincs probléma, húsz-huszonöt gyerek jár edzésre. Tavaly számunkra ez a lehetőség három-négy potenciális versenyzőt jelentett, idén ez a szám tovább nőtt. Anyagi helyzetünkhöz mérten mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél több versenyzőnk legyen” – mondta Lálity Zsolt, a klub januárban megválasztott elnöke.

Korábban a zentai klub híres volt a dobószámokban elért kimagasló eredményeiről, szerencsére tehetséges fiatalokból és szakképzett edzői gárdából most sincs hiány, van mire építeni.

„Tehetségek mindig vannak és lesznek, csak meg kell őket találni, mi is ezen fáradozunk, ezért is vettük fel a szűkebb régiónk településeivel és atlétapalántáival a kapcsolatot. Közülük kiemelkedik Világos Adrianna, aki már a Magyar Szó hasábjain is többször szerepelt, ő fiatal kora ellenére kimagasló eredményeket ér el, és kishegyesiként a klub húzóemberévé tudott válni. Szerencsére a fiatal zentaiak között is vannak tehetséges súlylökők, akik dobogós helyezéseket értek el különböző rangos versenyeken. A dobószámokat igyekszünk Táborosi László segítségével felvirágoztatni, az ő szaktudására mindenképp szükségünk van, ezt jeleztük is neki. Szeretnénk, ha lehetőségeihez mérten részt tudna venni az egyesület munkájában, és szakértelmével segítené a versenyzőinket. Készségesen vállalta a feladatot, amikor tud és ideje engedi, külön edzéseket tart a fiatal dobóknak” – tette hozzá Lálity.

Lálity a piszkos anyagiakról is beszélt. Ugyan az idei rendezvény nem ölt hatalmas méreteket, anyagilag így is megterhelő az egyesület számára:

„Egy általános verseny költségvetése nagyjából 40 000 dinár. A Magyar Szó-kupa esetében ehhez hozzájön még a jó nevű versenyzők szállás- és étkeztetési díja és útiköltsége is. A végösszeg tehát a versenyzőktől és az ő igényeiktől függ, konkrét összeget nehéz meghatározni, pár ezer eurós tételről beszélhetünk a pénzdíjak nélkül.”

Ahhoz, hogy a verseny ismét régi fényében tündököljön, Szegedinszki szerint elengedhetetlen a pénzdíjak biztosítása:

„Ha nemzetközi szintű eredményeket szeretnénk látni itt Zentán, ahhoz mindenképp pénzdíjas versenyre van szükség, ahogy a korábbi években is szerény pénzdíjat tudtunk biztosítani a legjobbaknak, ezzel idecsábítva a nevesebb versenyzőket. Az IAF-nek elég sűrű a versenynaptára, az élvonalbeli atléták bőven tudnak válogatni.”

A Magyar Szó-kupa fennmaradása és további sikere a szervezőkön kívüli tényezőktől függ. A fiatalok és maga a sportág eredményessége és zentai jövője a pálya felújításán múlik tehát.

„Az atlétikaszövetség illetékesei azt ígérték, hogy ellátogatnak hozzánk egy általuk választott mérnökkel, aki elkészíti a pályafelújítás terveit. 2012-ben a klub saját költségén már elkészíttetett egy ilyen tervet, akkor pályáztunk a sportminisztériumnál, sajnos ebből nem lett semmi. Ezeknek a terveknek az érvényessége lejárt, emiatt van szükségünk új tervekre. A polgármesterrel is egyeztettünk már, szerencsére az önkormányzat is pozitívan állt a dologhoz, ugyanakkor egy ekkora beruházáshoz mindenképp tartományi vagy minisztériumi támogatás szükséges. Az elődleges számítások szerint 25 millió dináros beruházásról lenne szó. Reménykedünk, hogy mindez mielőbb realizálódhat” – zárta mondanivalóját Szegedinszki.

Folytatódik a verseny!

Egyéves szünet után ismét megrendezésre kerül napilapunk nemzetközi atlétikai kupaversenye Zentán. Minden túlzás és hazabeszélés nélkül állíthatjuk, hogy a világon a Magyar Szó atlétikai kupaversenyünk egyedülálló, hiszen 55 éves versenysorozattal egyetlenegy napilap sem dicsekedhet. Hogy miként indult el ez az egész, azt Táborosi László könyvéből tudhatjuk meg, melyből most kivonatos részleteket közlünk:

A Magyar Szó sportrovata kezdettől fogva, különösen az 50-es évektől nagy gondot fordított a vajdasági sporttevékenységet bemutató tájékoztatásra, emellett részt vett a testnevelési mozgalom fellendítésében is. A rovat munkatársai egyrészt aktív sportolók, versenyzők, évtizedeken át a munkássportjátékok hordozói is voltak, másrészt szerepet vállaltak a klubok vezetésében, továbbá a helyi, vajdasági és szövetségi sportfórumok munkájában is. Nemcsak a helyi versenyekről, hanem a vajdasági, országos és az ennél magasabb szintű vetélkedőkről is helyszíni tudósításban számoltak be olvasóiknak. Támogatták a tömeges rendezvényeket, a vajdasági jelentőségű versenyeket, s a győzteseket gyakran serlegekkel jutalmazták meg. Népszerűsítő tornákat alapítottak és szerveztek Magyar Szó-kupa néven. Így jött létre női kosárlabdában a verseny, melyen a világ élvonalába tartozó együttesek, szovjet, román, csehszlovák, lengyel, magyar és jugoszláv bajnokcsapatok – közöttük a rendező újvidéki Partizan és Vojvodina is – küzdöttek a szerkesztőség trófeájáért. Az ifik ökölvívókupája az utánpótlás nevelését szolgálta évtizedeken át, a szabadkai kispályás labdarúgókupa pedig az amatőr futballisták seregszemléjét jelentette. 1961-ben indult el az atlétikai, 2005-ben a birkózóverseny-sorozat Magyar Szó-kupa néven.

A sportrovat a Magyar Szó egyik legprofesszionálisabb rovata: „Szakmabeliek írták a tudósításokat, cikkeket, riportokat, ők számoltak be az egyes sportágak eseményeiről, történéseiről, mégpedig igen sokoldalúan, legtöbbször olvasmányosan, színesen is. Figyelmük mindenre kiterjedt, minden eseménynél ott voltak, vagy biztosították az anyagot, riportokat, interjúkat készítettek az élsportolókkal, azaz felöleltek minden eseményt és személyt a községiektől kezdve a világversenyekig, az olimpiai bajnokoktól az amatőr sportolókig…” – fogalmazott egy alkalommal Piszár József, a rovat egykori szerkesztője. A másik szerkesztő, Szántó Zoltán egyik cikkében pont erre a szakmai jártasságára, a rovat tagjainak bennfentességére világított rá 1979 karácsonya táján: „Előbb Rusevlyanin Hugó volt a szerkesztő, aki egy időben a jugoszláv labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. A labdarúgásról írt Lépes László is, aki a Tartományi Sportszövetségtől került az újsághoz, valamint Árok Ferenc, a neves edző, aki a későbbiek folyamán a jugoszláv edzőtestület elnöke volt, majd Ausztráliában a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Nagy Gy. József, aki szerkesztője is volt a rovatnak, három sportág szövetségében is dolgozott. Piszár József szerkesztő, egykori atléta és mesterjelölt sakkozó szintén kiváló ismerője a sportágaknak. Fodor Pál tevékeny sportvezető is volt, Tonka Gábor a kézilabda-szövetségben is dolgozott. Később jött Albrecht János, aki Jéger Máriának, minden idők legjobb jugoszláviai kosarazónőnek első edzője volt. Kubát János a jugoszláv női és a görög asztalitenisz-válogatott edzői posztjáról került a laphoz. Később megszervezte a »világeseménynek« számító Fischer–Szpasszkij páros sakkmérkőzést. Kalapis Zoltán birkózó volt, és Szerbia tekebajnoka…”

Az 1961–2015-ös időszakban az atlétikai versenyeken 100 hazai és 34 külföldi klub több mint 10 000 versenyzője lépett fel. A Magyar Szó-kupaversenyeken a női mezőnyben a legsikeresebb egyéni versenyzőnek Menyhárt Borbála zentai gerelyhajító bizonyult, aki hétszer nyerte meg a kupát (1973, 1976, 1977, 1978, 1980, 1981 és 1982), a férfimezőnyében Dragan Perić belgrádi súlylökő hatszor nyert (1992, 1993, 1998, 2005, 2006 és 2007).

1961-től 1968-ig csapatversenygyőztest hirdettek a Magyar Szó-serlegtornán. 1969-től a legjobb férfi és női versenyzőket pontozták a csapatverseny helyett. 1971-től léptek fel először a Vajdaságon kívüli atlétikai klubok. 1975-től a Magyar Szó-kupa megnyerése mellett a legjobb vajdasági férfi és női versenyző a Vajdasági Atlétikai Szövetség emlékplakettjét kapta. 1981-től vált a Magyar Szó-kupa nemzetközi jellegűvé. 1993-ban a 32. kupán a Szerbiai Atlétikai Szövetség Szerbia Nagydíja néven pénzdíjat osztott ki a legjobb tíz versenyzőnek. 1995-től három alkalommal a Magyar Szó versenyein a Jugoszláv Atlétikai Szövetség részesítette pénzjutalomban a legjobb tíz versenyzőt. 2005-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) beiktatta versenynaptárába a Magyar Szó-kupaversenyt!

Mindez azonban a múlté, most már csak az öt és fél évtizede megalakított és azóta is minden évben sorra kerülő Magyar Szó atlétikai kupa és a tíz éve indított birkózókupa funkcionál rendszeresen a lelkes zentaiak jóvoltából. Az atlétikakupa megindításához nagymértékben hozzájárult a rovat jó hírneve, Milan Vranić, az újvidéki Vojvodina Atlétikai Klub és a Vajdasági Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Piszár József, a Zentai Atlétikai Klub egykori versenyzője.

Az eddig megtartott 55 Magyar Szó atlétikai kupából hármat Zomborban, négyet Szabadkán, nyolcat Újvidéken és negyvenet (!) Zentán szerveztek meg. Utóbbi nem a véletlen műve. A jól megszervezett helyi atlétikai klub bírótestülete közreműködésének és többek – mindenekelőtt Táborosi László, Radovan Krivokapić, Bűn József és Urbán József – önfeláldozó munkájának az eredménye. Táborosi volt legtöbbször (1980-tól szinte a mai napig) a fő szervező, többek között vállalta az összes benevezési lista és közlöny elkészítését, a pontozást, a klubok közötti kapcsolatteremtést és a kapcsolatok ápolását, s ezáltal vált nemzetközi jellegűvé a kupaverseny. Radovan Krivokapić és Bűn József „jó kapcsolataik” révén elsősorban az anyagiak előteremtésén és a verseny technikai lebonyolításán fáradoztak igen sikeresen, 2010-ig. Urbán József 2006-ban kapcsolódott be a szervezési munkába, és azóta folytatja.

A szerb és az országos atlétikai szövetség – értékelve az egyre népszerűbb és színvonalasabb versenyt – több alkalommal a Magyar Szó-kupaversenyen a műsorprogramjába beiktatta a „szerbiai” és a „jugoszláv” elnevezésű pénzdíjas versenysorozatot is (Velika nagrada Srbije, Velika nagrada Jugoslavije)…

Mivel a zentai atlétikai futópálya már jócskán „nagykorú” (1979. szeptember 16-án adták át), mindenképpen felújítása szorul. Ennek ellenére a jelenlegi felfiatalított klubelnökség a Magyar Szó napilap vezetőivel karöltve úgy döntött, hogy ezt az egyedülálló sportrendezvényt folytatni kell!

A Magyar Szó-kupa legjobb eredményei (1961–2015)

1100 pont feletti eredmények