A szabadkai Március 27. utca lakossága aláírásgyűjtéssel próbálja megakadályozni, hogy az utcájukban található Gerontológiai Központ területén házak épüljenek migránsok, menekültek számára. A Vajdasági Magyar Szövetség pénteken közleményben fejezte ki nemtetszését a házépítéssel kapcsolatban. Az illetékesek a napokban erősítették meg, hogy a szóban forgó helyszínen még az idén nyáron megkezdődhet a migránsok számára készülő lakások építése. Egyik utcabeli lakos értesülései szerint már 1500–2000 aláírás összegyűlt. Ugyanez a lakos azt mondta, ha kell, munkagépekkel zárják le az utcát, de nem engedik, hogy migránsok költözzenek a szomszédságba.
Itt épülhetnek fel a migránsok számára a házak (Gergely Árpád felvétele)
Az illetékesek korábbi elmondása szerint a bevándorló családok egyéves ideiglenes elhelyezéséről lenne szó, nem tartósan telepednének le. A Gerontológiai Központ Március 27-e utcai komplexumának területén hat, egyenként negyven négyzetméteres házat építenének fel. Ezekbe igény szerint olyan migráns családokat tudnának beköltöztetni, akik már benyújtották menedékjogi kérelmüket Szerbiában.
Az illetékesek szerint jelenleg egyetlen ilyen család sem tartózkodik az országban. Ha mégis sor kerülne a betelepítésükre, csupán ideiglenesen tartózkodnának az épületekben. A projektum értéke állítólag 30,2 millió dinár. Sajtóhírek szerint ezt, vagy ennek egy részét, a Norvég Királyság adományozza.
Nenad Ivanišević, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára a sajtónak nyilatkozva korábban elmondta, hogy a minisztérium illetékesei a szabadkai Gerontológiai Központ kibővítésének okán fordultak anyagi támogatásért Norvégia kormányához. Szerinte olyan lakások építését tervezték, amelyekbe a központban elszállásolt súlyosan beteg, idős személyeket helyezhetnék el. Ezután felmerült annak a lehetősége, hogy igény szerint migráns családokat is elszállásolhatnak a hamarosan épülő szárnyba, főként nőket és gyermekeiket – nyilatkozta Ivanišević.
FÉLNEK ÉS BIZALMATLANOK
Damir Štefanek, Davor Štefanek olimpiai bajnok édesapja feleségével a Gerontológiai Központ közvetlen közelében él. Felesége 37 éve a létesítmény alkalmazottja. Egy percig sem gondolkodott azon, hogy aláírja-e a petíciót, mivel nem szeretné, ha migránsok költöznének az utcába – mondta Damir Štefanek. Szavai szerint nemcsak az utca lakossága járul hozzá aláírásával a kezdeményezéshez, hanem a környező utcákban élők is. A férfi úgy tudja, hogy eddig 1500–2000 aláírás gyűlt össze.
– Az utcánk folytatásában koszovói menekültek élnek. Semmi kifogásom senki ellen, nem érdekel, hogy kinek milyen a bőrszíne, de amióta a környéken élnek, ebben az utcában havonta legalább harminc betörés van, az idős néniket és bácsikat pedig bántalmazzák. Nem szeretném, ha a helyzet még rosszabbá válna. Nenad Ivanišević úrnak azt tanácsolnám, hogy a migránsokat inkább költöztesse a város központjába vagy valamelyik üresen álló kaszárnyába. A kormánynak meg azt tanácsolnám, hogy kövesse Orbán Viktor példáját, vásároljon drótot, és kerítse körbe az országot. Nem tudjuk, hogy ki jön be az országba, nem tudjuk, hogy ki a terrorista vagy kitől kell félnünk. Azt is tudniuk kell az illetékeseknek, hogy ha kell, baggerokkal torlaszoljuk el az utca összes bejáratát, nem fog itt senki semmiféle házakat építeni – fogalmazott Damir Štefanek.
Pálinkás József és felesége is aláírták a petíciót. A férfi azt mondja, idősek már, egyedül élnek a feleségével, a gyerekek kirepültek, ki külföldre, ki Újvidékre, ezért félnek, hogy mi lesz velük, ha migránsok költöznek a szomszédságba. Csöndes utcáról van szó, attól tartanak, hogy a migránsok, menekültek jelenlétével ez megváltozna.
– Semmi baj akkor, ha egyedül mennek, de ők inkább csoportosan járnak-kelnek. Az asszony már fél, hogy majd hogy megy el a sarki boltba. Mondtam neki, hogy akkor majd mindenhová autóval megyünk, mert a végén még majd kiszedik a kezünkből a táskát – vélekedik az idős férfi.
Szintén a Gerontológiai Központ közvetlen közelében él Sztojánovity Rozália. Az idős asszony azt mondja, a család és az utca lakossága nagyon elkeseredett, amikor értesültek a hírekről. Csak rossz dolgokat hallani a migránsokról – mondta az asszony, hozzátéve, hogy nem szeretnék, ha az utcájukban is olyan dolgok történnének, mint amilyeneket a tv-ben lát. A petíciót aláírta, a napokban csöngetett be hozzá egy környékbeli fiatal nő, ő járta és járja a környéket.
– Ez egy olyan csöndes utca, forgalom is alig van. Persze az utca folytatásában, a vasút túloldalán élők veszélyesek, és amióta a környéken élnek, történtek csúnya dolgok. Ők nem migránsok. Nem szeretnénk, ha most még migránsok is ide költöznének – mondta Sztojánovity Rozália.
Egy másik utcabeli, egy fiatal nő, nem kívánta elárulni a nevét, azt viszont elmondta, nem örül a hírnek. A hatalmas családi házban több generáció él egy fedél alatt, kisgyerekek is, az asszony azt mondja, ha migránsok élnének a szomszédságban, nem mernék kiengedni az utcára a gyerekeket. Az aláírásgyűjtésről hallott, a részletekről viszont nem, és nem is tudja, hol, hogyan írhat alá.
– A romák számlájára is felróható néhány incidens, nem szeretnénk, ha most még rosszabbra fordulna. Tudom, hogy a migránsok között is vannak jó emberek, de arról van szó, hogy a miénktől teljesen eltérő kulturális közegből érkeztek. Mi sem vagyunk ki tudja, mennyire szimpatikusak a migránsok számára, és ők sem számunkra. És nem is itt akarnak lenni, ők Nyugatra szeretnének menni – fogalmazott a fiatal nő.
A Gerontológiai Központba is ellátogattunk, ott azonban senkit nem találtunk az illetékesek közül, aki esetleg nyilatkozhatott volna. Annyit megtudtunk, hogy az alkalmazottak sem támogatják a tervet, és többen közülük aláírták a petíciót, még akkor is, ha – mint azt egyikük megjegyezte – félnek munkahelyük elvesztésétől.
A VMSZ KÖZLEMÉNYE
A Vajdasági Magyar Szövetség pénteki közleményében szintén a tervek ellen foglalt állást, és a petíció minél tömegesebb aláírására szólított fel. Az alábbiakban a közlemény teljes szövegét közöljük:
„Az Európára nehezedő menekülthullám és a menekültekhez, a migránsokhoz, a gazdasági bevándorlókhoz való különböző hozzáállás, ami egyre erőteljesebb nézetkülönbségeket és törésvonalakat okoz Brüsszel és a nemzetállamok között, nem kerülte el Szerbiát sem – a balkáni útvonal Szerbián át vezetett az Unió területére.
A Vajdasági Magyar Szövetségnek attól kezdve, hogy a migránsok ellepték a magyarkanizsai városközpontot, és állandó táborhelyet létesítettek Horgos, Királyhalom utcáin és gyümölcsöseiben, egészen a második határzár megépítéséig, amikoris a szerb–magyar határ közelében lévő tanyák, vadászházak, gyümölcsösök és erdők estek áldozatul a jobb megélhetés reményében az Unió területére igyekvő tömegeknek, egyértelmű és nyilvánvaló volt az álláspontja: sem Szerbia, sem a Magyarországgal határos régió nem eshet áldozatául annak az európai politikának, ami ezt a folyamatot előidézte.
Az Európai Unió brüsszeli vezetésének szembe kell néznie a nemzetállamok megváltozott retorikájával és politikájával a migránskérdés vonatkozásában.
Az uniós csatlakozási folyamatban lévő Szerbiára azonban nem tekinthet úgy az Európai Unió, hogy annak állampolgáraira ráerőlteti a brüsszeli döntéshozók téves döntéseit – ennek a téves döntésnek a része lenne a Szabadkán a menekültek számára építendő, legmodernebbül felszerelt és ellátott hat családi ház.
Nenad Ivanišević a döntést, amit a szabadkai polgárok feje felett és beleegyezése nélkül hoztak meg, úgy magyarázza, mint egy menedzser, azt hangsúlyozva, hogy az építkezés nem kerül semmibe a szabadkai polgároknak.
A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai városi szervezete a leghatározottabban elítéli ezt a retorikát, ezt a döntést, és arra biztatja a szabadkai polgárokat, minél nagyobb számban írják alá a petíciót, amely ellenzi, hogy Szabadkán a migránsok számára családi házak épüljenek.
Ha integrációról beszélünk, akkor először mi magunkat kell hogy integráljuk, felzárkóztassuk. Nekünk és a gyerekeinknek van szükségünk munkahelyekre, ami erkölcsi és anyagi biztonságot jelent.
A megválasztott politikusnak az a dolga, hogy az állampolgárokért küzdjön elsősorban, az ő megélhetésüket mozdítsa elő, hogy állítsa meg a fiatalok és a középkorúak elvándorlását.
A valósággal semmilyen viszonyban nincs az a fajta politika, amivel Ivanišević úr érvel. A városunkon áthaladó migránsáradat negatív és a polgárok biztonságára, a közrendre veszélyes tapasztalatot hagyott hátra.
Az európai politikusok nyíltan beismerték, hogy a szaktudás és a nyelvismeret hiánya miatt teljes csődöt mondott a migránsok integrálása.
Az, hogy a Norvég Királyság pénzéből épülne fel a menekültek számára egy fél utcányi házsor, nem ad hozzá semmit a szerbiai, szabadkai jövőképhez – mi befektetéseket szeretnénk, munkahelyeket és biztonságot, nem pedig azt, hogy a fiataljaink, akiket kiiskoláztatunk, elhagyják a szülőföldet.
Nyilván mások a szempontjaink nekünk, szabadkai, szerbiai polgároknak és a Norvég Királyságnak.
De az utcáink, házhelyeink és a jövőnk nem eladó, a biztonságunkat és a jövőnket nem kívánjuk áruba bocsájtani.
Mindemellett a homályos és ellentmondásos magyarázat, hogy a Gerontológiai Központ keretében felépülő házak – amennyiben nem migránsok költöznek oda – az idősek javát fogja szolgálni, önmagában felháborító.
A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai városi szervezete a leghatározottabban arra szólít fel, hogy ez a fajta kötött üzletelés ne nyerjen teret Szabadkán.
A szabadkaiak mindig is büszkék voltak arra, hogy nyitott és befogadó városban élnek.
De már évtizedek óta egyre szegényebbek, a jövőképük egyre csak fogy. Nyitottak és befogadóak a szabadkaiak, de elérkezett az ideje annak, hogy önmagukért és a gyerekeikért, a biztonságos, kiszámítható és emberséges jövő érdekében nemet mondjanak az effajta politizálásnak.
Ha emberségre, humanizmusra kívánnak apellálni, akkor azt tegyék a szerbiai, szabadkai polgárok irányába. Munkahelyek, megélhetés és biztonság. Ez az elsődleges, mert ha ebben nem tartunk össze, kaotikus és átláthatatlan állapotok közé sodorjuk Szabadkát és az országot is.
A 23. és 24. csatlakozási fejezet pedig, amire Nenad Ivanišević a nyilatkozatában hivatkozik, nem tartalmazza sehol, hogy Szabadkán fél utcányi családi házat kell a migránsok részére felépíteni, ezzel takarózni visszaélés az európai jövőben bízó szabadkai polgárokkal, és mély lenézése a választóknak.”
