Politikai indíttatásúnak tartja Aleksandar Vučić kormányfő a francia bíróság tegnapi döntését, mellyel felmentette Ramush Haradinajt, majd elutasította a Szerbiában háborús bűnökkel vádolt volt koszovói miniszterelnök kiadatását Belgrádnak.
A sebtében összehívott belgrádi kormányülésen egyebek között arról döntöttek, hogy hazahívják (konzultációra) Szerbia párizsi nagykövetét (Fotó: Beta)
– A szerb kormány szerint a bíróság döntése szégyenteljes, botrányos, jogellenes, igazságtalan, de mindenekfelett politikai indíttatású – emelte ki Vučić, a Haradinaj felmentése kapcsán összehívott rendkívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján. A kiadatási kérelem visszautasításával kapcsolatban pedig, amelynek megindoklásában az áll, hogy a kiadatás súlyos következményekkel járna Haradinajra, kiemelte: – Ha nem lenne tragikus és szomorú, nevetséges lenne. Mire hasonlít ez? Nem cukorkára és csokoládéra hívtuk, hanem háborús bűnei miatt akarjuk felelősségre vonni – mondta Vučić.
Ezen a sajtótájékoztatón Vučić szemtanúk és túlélők erőszakot, gyilkosságot és kínzásokat taglaló vallomásaiból is felolvasott, majd hangsúlyozta, ezek alapján kellett volna a bíróságnak döntenie, nem pedig politikai szempontokat előtérbe helyezni.
Amíg a szerb kormány felháborodásának adott hangot a bírósági döntés miatt, Pristinában a Szövetség Koszovó Jövőéjért (AAK) épülete előtt petárdákkal és tűzijátékkal ünnepeltek. Ramush Haradinajnak a bírósági döntés után a colmari bíróság épülete előtt adott nyilatkozata szerint ezt a csatát megnyerte, és szabadon hazatérhet.
Hashim Thaçi koszovói elnök szerint Haradinaj szabadon bocsátása jó hír az ország számára, hiszen azt bizonyítja, hogy „a demokratikus világ nem vesz tudomást az egykori Koszovói Felszabadítási Hadseregre (UÇK) vonatkozó megalapozatlan szerb vádakról”. „Mi, az UÇK (volt) tagjai büszkék vagyunk arra, hogy Slobodan Milošević bűnözői rezsimje ellen harcoltunk, amit a szabad és demokratikus világ is elismert, amikor légitámadást indított szerb célpontok ellen” – írta Thaçi a Facebook-oldalán.
Edi Rama, Albánia kormányfője is üdvözölte Haradinaj hazatérését.
– Ramush újra győztesként tér vissza Pristinába. Büszke vagyok a Koszovói Felszabadítási Hadseregre. Jobb később, mint soha – írta Rama a közösségi profilján.
A koszovói kormány közleményben emelte ki, hogy a szerb elfogatóparancs törvénytelen és megalapozatlan volt, a francia bíróság döntése pedig annak a megerősítését jelenti, hogy az igazság Haradinaj oldalán áll. Pristina szerint továbbá az is jól látszik, hogy a Ramush Haradinaj, illetve más UÇK-tagok ellen kiadott szerb elfogatóparancsok mögött a politika áll.
Kadri Veseli házelnök a Facebookon úgy reagált: országa erre a döntésre számított, és reméli, hogy hasonló esetre nem kerülhet sor.
Ramush Haradinajt a francia rendőrség január 4-én a Szerbia által kiírt nemzetközi elfogatóparancsnak megfelelően tartóztatta le Svájc és Franciország határán. Szerbia igazságügyi minisztériuma ezt követően Franciaországhoz fordult kiadatásai kérvénnyel, amihez csatolta azt a dokumentációt is, amelyben leírták, milyen vádakkal terheli az ország Haradinajt. A francia rendőrség szabadon bocsátotta a vádlottat, de nem hagyhatta el Franciaországot a kiadatásra vonatkozó bírósági döntés meghozataláig.
Ramush Haradinaj ellen Szerbiában 2004-ben indult nyomozás. A szerbiai álláspont szerint ugyanis Haradinaj terrorista hadműveletek sorát követte el Koszovó területén 1997-et követően, amikor hosszabb időre Koszovó területére költözött. Támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség őrsei ellen Koszovó-szerte. 1998-ban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik parancsnoka lett. Kezdeményezésére létrehozták a hadsereg Fekete Sasok különleges alakulatát Glođanéban, ahol több tíz szerb civilt végeztek ki a vádirat szerint. A holttesteket a Radonjić-tóban és a falu ásott kutaiban találták meg. 1998-ban egy termőföldterületen több mint húsz holttestre bukkantak, e bűncselekményt is a nevéhez kötik.
Koszovó területén már indult bírósági eljárás ellene, akkor is háborús bűnökkel vádolták, de 2012-ben felmentették minden vád alól.
KI MINT LÁTJA
Milovan Drecun, a parlament Koszovó-ügyi bizottságának elnöke szerint a colmari bíróság döntése politikán alapul, nem pedig a jogon. Ezzel a döntéssel csak felbátorítják az albán szélsőségeseket.
Aleksandar Popov, a Regionalizációs Központ igazgatója szerint a colmari bíróság politikai döntést hozott, nem kíván ugyanis beleavatkozni Szerbia és Koszovó viszonyába, és csupán továbbította az ügyet annak a különleges bíróságnak, amely az UÇK által elkövetett bűncselekmények feltárásával foglalkozik.
Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ elnöke arra mutatott rá, hogy e döntés után Haradinaj felett a koszovói különleges bíróságnak kell ítélkeznie, illetve annak az intézménynek, amely a konfliktusok idején Koszovó területén elkövetett bűncselekmények feltárásával foglalkozik.
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament alelnöke és egyben koszovói jelentéstevője üdvözölte Ramush Haradinaj szabadon bocsájtását, és arra szólította fel az Európai Uniót, hogy a csatlakozási tárgyalások folytatása fejében vonja vissza az elavult elfogatási parancsokat.
Nataša Kandić, az Emberi Jogok Alapítvány alapítója szerint számítani lehetett a francia bíróság ilyen döntésére, majd hozzátette, a rendelkezésre álló bizonyítékokat Szerbiának át kell adnia a Koszovóban működő, az UÇK háborús bűneivel foglalkozó különleges bíróságnak.
Milan Antonijević, a JUKOM, az emberi jogi ügyvédek bizottságának igazgatója szerint e döntés után Szerbiának vádemelésen kell gondolkodnia a Koszovóban működő, újonnan felállított, az UÇK háborús bűneivel foglalkozó különleges bíróságnál. Véleménye szerint ez a lépés javítana Szerbia tekintélyén, ugyanakkor a Koszovóban történtek kapcsán is végre megfelelő bírósági ítéletek születhetnének.
