A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi, huszonötödik rendes ülésén elsősorban oktatási témák szerepeltek napirenden, valamint a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati kulturális, illetve köztájékoztatási támogatási pályázatok véleményezése. A köztársasági és tartományi pályázatok közös vonása, hogy az igényhez képest kevés a megítélt összeg. Szópárbaj ezúttal az intézményvezetők kinevezése kapcsán jellemző iszapbirkózás témájában alakult ki a tanács tagjai között.
Jerasz Anikó: Nem változik számottevően az elsősök száma (Gergely Árpád felvétele)
Az oktatás témájához kapcsolódóan több tucat beterjesztés szerepelt napirenden, egyebek között a gyermekintézmény-hálózatok terve, igazgatóválasztási eljárások véleményezése, iskolaszéki és igazgatóbizottsági tagok cseréje.
Az MNT által javasolt és a helyi önkormányzatok által kinevezett iskolaszéki tagok leváltására, illetve az új tagok kinevezésére a legtöbb kérelem Topolyáról érkezett –magyarázta a sajtónak nyilatkozva Jerasz Anikó (Magyar Összefogás), a végrehajtó bizottság elnöke.
– Olyan tagok helyére kerülnek újak, akiket 2014 júliusában neveztek ki. Miután egyeztettünk a helyi magyarság képviselőivel és a tisztségviselőkkel, arra a megállapításra jutottunk, hogy néhányan közülük nem vettek részt rendszeresen az iskolaszéki üléseken, ezért láttuk szükségesnek a leváltásukat és az új tagok kinevezését. Igyekeztünk olyan személyeket javasolni, akik megfelelően fogják képviselni a magyar közösség érdekeit – magyarázta Jerasz.
A vérehajtó bizottság elnökét a 2017/18-as tanévvel kapcsolatosan várható mutatókról is kérdeztük. A leendő elsősök száma az általános iskolákban megközelítőleg ugyanannyi lesz, mint tavaly, 1450–1500 elsősre számítanak, pontos adatokat azonban még korai lenne mondani – nyilatkozta Jerasz. Hozzátette: több mint száz olyan gyermek van, aki kétnyelvű óvodai csoportba jár, egyelőre nem tudni, közülük hányan választják a magyar nyelvű oktatást. A középiskolai hálózat esetében a 2017/18-as tanévre vonatkozóan egyelőre még folynak az egyeztetések, a hálózat tervét még nem juttatták el véleményezésre az MNT hivatalába – fűzte hozzá Jerasz.
KEVÉS A TÁMOGATÁS
Negyvenegy beterjesztés szerepelt az MNT ülésének napirendjén (Gergely Árpád felvétele)
Az illetékes bizottságok és az MNT végrehajtó bizottságának korábbi véleményezését, illetve döntését követően a tegnapi ülésen a tanács tagjai megszavazták a művelődési és tájékoztatási minisztérium nemzeti kisebbségek támogatására kiírt kulturális és a nemzeti kisebbségek részére kiírt köztájékoztatási pályázatainak, a Vajdaság Autonóm Tartomány etnikai közösségek szervezetei támogatására kiírt pályázatának, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság kulturális és köztájékoztatási pályázatainak, Szabadka város kulturális pályázatának, Zenta község nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzésére, előmozdítására és fejlesztésére és kortárs művészeti alkotásokra vonatkozó kulturális pályázatainak, Újvidék kulturális pályázatának és Szenttamás, Verbász, Versec, Újvidék, valamint Csóka községek köztájékoztatási pályázatainak a magyar közösségre vonatkozó szegmensének véleményezését.
Náray Éva (MÖ), a Kulturális Bizottság elnöke arra emlékeztetett, hogy a tartományi és a köztársasági projektumokkal évek óta az a baj, hogy a felkínált összeg túlságosan alacsony az érdeklődéshez viszonyítva, ennek pedig eredménye, hogy csak kevés projektum kapja meg a teljes összeget. Szinte csak aprópénzzel tudnak támogatni olyan projektumokat, amelyek jelentőségük függvényében nem csak tizedükben, vagy negyedükben, hanem teljes egészében kellene támogatni, tette hozzá.
A szerb támogatási pénzekkel kapcsolatban Németh Ernő (MÖ), a tájékoztatási bizottság elnöke osztja a kulturális bizottság vezetőjének a véleményét. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok a pályázó és kevés a szétosztandó pénz – emelte ki lapunknak nyilatkozva.
– Arról is érdemes szót ejteni, hogy nagyon sok olyan pályázat van, amelyik valójában „pénzhalászat”. A pályázók kitalálnak egy hangzatos címet a projektumuknak, megírják a pályázatot, a valóságban azonban szerb tájékoztatási eszközök próbálnak magyar tájékoztatási pénzekhez jutni. Próbáljuk kiszűrni ezeket, és csak azokat a médiumokat támogatni, amelyek az év minden napján magyar tájékoztatással foglalkoznak. Nagyon sok kisebb település kiad helyi lapokat, ezeket prioritásként kezeltük. Ezek elsősorban a szórványban jelennek meg, némelyik havonta, némelyik évente háromszor-négyszer. Miután a rádiók egy része megszűnt, fontosnak tartjuk, hogy legalább a nyomtatott sajtó megjelenjen. Nyugat-Bácska jelentette a legnagyobb problémát, ott nem működik helyi magyar média, esetleg helyi lapokban jelenik meg egy-egy magyar oldal. Ezeket persze megpróbáltuk támogatni. A cél mindenféleképpen az lenne, hogy a tájékoztatási stratégia kidolgozásakor ezt is figyelembe vegyük, és megoldást találjunk a szórványban a média megerősítésére – taglalta Németh.
A kulturális pályázatok kapcsán felszólaló Talpai Sándor (MÖ) egyetértett a megállapítással, hogy az erre a célra elkülönített költségvetési pénz nevetségesen kevés. A képviselő azon az állásponton van, hogy jó lenne minden egyes rendezvényt támogatni.
– Ha például Tamásfalván csak arra van erő, hogy palacsintafesztivált szervezzenek, akkor a palacsintafesztivált kell támogatni, hiszen olykor ezek a rendezvények jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy a szórványban a magyarság találkozzon egymással – fogalmazott Talpai.
A VÁLASZ MEGÉRKEZIK
Szópárbaj a begaszentgyörgyi Desanka Maksimović Gyermekintézmény igazgatóválasztására vonatkozó beterjesztés megtárgyalásakor alakult ki, de nem e napirendi pont kapcsán. Joó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) ekkor kért szót, és beszélt az intézményvezetők megválasztási folyamatában jellemző iszapbirkózásról. Példaként a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatóválasztását említette.
– Az oktatási bizottság, a végrehajtó bizottság és február 23-án az MNT is István Ervint támogatta, ám az iskolaszék végül Kecsenovity-Szabó Dóra kinevezéséről döntött, és ezt a kinevezést küldte el az illetékes tartományi szerveknek, azok pedig kiállították a Kecsenovity-Szabó Dóra kinevezését megerősítő dokumentumot. Az a gond, hogy ebben a tartományi végzésben az áll, hogy az MNT március 8-án kiadott egy olyan dokumentumot, amelyben szintén Kecsenovity-Szabó Dóra kinevezését támogatja. Hogyan történhetett meg, hogy valaki az MNT-ből önkényesen megmásította az MNT korábbi döntését? – fogalmazott Joó Horti.
Mgr. Hajnal Jenő (MÖ), az MNT elnöke válaszában kiemelte: sajnálatos, hogy képviselőtársa megengedte magának, hogy olyasmiről beszéljen, aminek semmi köze a valós napirendi ponthoz, és alaptalanul vádaskodjon. Az MNT hivatala már kézhez vette a szóban forgó iskola iskolaszéke egyik tagjának az ügyre vonatkozó levelét, illetve kérdését, amelyre az MNT a megszabott törvényes határidőn belül válaszol – szögezte le Hajnal.
