2024. március 28., csütörtök

Selyemúton gurul a whisky

Alkalmi ünnepséggel köszöntötték január 18-án a kelet-londoni Barking állomásra Kínából aznap érkezett tehervonatot. Az esemény különlegességét az adta, hogy ez volt az első közvetlen (kereskedelmi) járat a két ország között, amely a kelet-kínai Jivu kikötőváros és a London közti 12.451 kilométeres távot 18 nap alatt tette meg.

A napokban Jivuban hasonló rendezvénnyel készültek az Egyesült Királyságban április 10-én először visszaindított tehervonat fogadására, amely a menetrend szerint április 27-én teljesíti történelmi küldetését. Azzal, hogy – közvetlen módon – ugyanazon az útvonalon elsőként juttat árut Jivuba. A vagonokba egyebek mellett vitaminok, üdítőitalok, babaápoló szerek kerültek, de whiskyből is jutott bőven.

A történelmi rakomány a La Manche-csatorna alatti alagúton átjutva, Franciaországon, Belgiumon, Németországon, Lengyelországon, Fehéroroszországon, Oroszországon és Kazahsztánon át ért Kínába. Feleannyi idő alatt, mint ameddig a tengeri fuvarozás tart, és lényegesen olcsóbban a repülőgépes szállításnál.

Környezetvédelmi szempontok is közrejátszanak abban, hogy a (transzkontinentális) vasúti árufuvarozás egyre nagyobb teret hódít vissza magának. Kína ugyanis igyekszik csökkenteni a veszélyes gázok kibocsátását. Bár a vasúti fuvarozás nem annyira környezetbarát, mint a tengeri, a légi szállításnál azért még mindig jobb, hiszen egy-egy vonat célba juttatása kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár, mint az áru célba juttatása repülővel.

London már a tizenötödik európai nagyváros, amely fogadó állomásként szerepel a kínaiak külföldre irányuló vasúti teherszállítási menetrendjében. A lista további húsz várossal bővülhet. A csoportba bekerült Budapest is, ahová épp a múlt héten érkezett meg a 41 vagonból álló első kínai konténervonat, egymillió dollár értékű áruval.

A hatalmas távolság egy részét az – Ázsia keleti részéből Európáig vezető – ókori Selyemút nyomvonalán teszik meg a vonatok. Peking még 2013-ban közölte, hogy felújítja, sőt kiterjeszti az ősi kereskedelmi folyosót Kína és Eurázsia, valamint Afrika között. A tervezett hat útvonal a tengeren Afrikát és Latin-Amerikát célzó irányokkal is kiegészülne.

Elsősorban a földi és a vízi összeköttetést (áruszállítást) részesítené előnyben. (Ennek lehet része a tervezett Belgrád–Budapest vasútvonal is.).

Az ambiciózus kezdeményezést Új Selyemútként jelentették be, de a nevet azóta Egy övezet, egy útra (OBOR) módosították. Az Új Selyemút Gazdasági Övezetként is emlegetett gigantikus vállalkozás leplezetlen célja, hogy Eurázsiában egy új, Kína által uralt gazdasági szövetségi rendszer jöjjön létre.

A program másik fő célja a kínai termékek, árucikkek minél nagyobb mennyiségű eljuttatása az új piacokra, a régi kereskedelmi utak felélesztésével, összekötésével. Kína terjeszkedése azonban nemcsak a kereskedelemre szorítkozik, hanem magába foglal – saját zsebből fizetett – hatalmas beruházásokat, gazdasági együttműködési övezeteket és pénzügyi központokat is.

A Kína és Európa közötti vasúti teherszállítás látványosan növekszik. Tavaly már csaknem 1702 tehervonat gördült be kínai áruval itteni állomásokra, kétszer több, mint egy évvel korábban.

A vasúti fuvarozás előnyét kihasználva ezentúl hetente egy-egy vonat közlekedik London és Jivu között, hasonlóan a China Railway állami vasúttársaság által korábban beindított olaszországi, németországi vagy épp spanyolországi teherjáratokhoz. A tervek szerint ezentúl Budapestre is hetente egyszer érkezik áru Kínából vasúton.