A korábbi tapasztalatok alapján várható volt, hogy az állattenyésztésben évekig tartó áldatlan állapotok egyszer még visszaüthetnek. Most ez látszik beigazolódni.
Fotó: Tóth Péter
A malacok iránt hatalmas a kereslet, kínálat viszont alig van. A hízósertések piacán kevésbé érzékelhetőek a hiánytünetek, de ott is jelentősen megugrottak az árak. A sokáig alacsonyan tartott árak után az év eleje óta stabilizálódni látszódtak a 150–160 dinár közötti sávban, ami a tenyésztők szerint is elfogadható, ugyanakkor a húsárakra nem hatott ki egyelőre olyan mértékben, hogy csökkent volna a fogyasztás. Az utóbbi két hétben azonban a vágójószág ára elérte a 180–200 dináros szintet, de Szerbia egyes körzeteiben 200 dinár feletti áron is vásárolják.
Jelenleg még nagyobb a hiány malacból. Néhány hónapja még alig adtak többet a malacokért a hízóárnál. Mára a legtöbb helyen elérte, sok helyen meg is haladta az ár a 300 dináros szintet. A topolyai Bácska Földműves Szövetkezet hétfőtől 188 dinárt fizet a vágójószágért és 290 dinárt a malacok kilójáért.
Mindez valószínűleg annak a következménye, hogy az elmúlt években áldatlan állapotok uralkodtak a sertéstenyésztésben. A piaci törvények ellenőrizetlen hatásai pedig – ahogyan az várható is volt –, drasztikus áremelkedést okoz. Először a malac, majd a hízó, azt követően a tőkehús is megdrágult. A felvágottak, feldolgozott termékek piacára várhatóan ezután fog majd részben a folyamat begyűrűzni. Azért csak részben, mert közismert, hogy ezeknek a termékeknek a többsége már csak kis százalékban tartalmaz valódi húst. A malac ára az év eleje óta emelkedik. Az év eleje óta egymást követő különböző ünnepek alkalmával sok malac a nyárson, kemencében, tepsiben végezte. A kínálat azonban azért csekély, mert a korábban veszteségeket jegyző tenyésztők sorra felszámolták állományukat. Ma már kevesen tartanak anyakocákat. A boltok polcain felkínált tőkehús esetében némi késedelemmel, de megjelent az áremelkedés. A hentesüzletekben a lapocka és a comb – csont nélkül – már a legtöbb helyen 530–580 dinárba kerül. Az alacsony kereslet, a gyenge vásárlóerő az oka, hogy a sertéshús nem drágult meg korábban.
Fotó: Tóth Péter
A korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az áraknak ezen a szintjén már jelentősen lecsökken az érdeklődés a sertéshús iránt. Ilyenkor az emberek más húsféleségekből, pl. halból, baromfiból, marhából, birkából vásárolnak többet. A pecsenyecsirke ára például egyelőre a régi, viszonylag alacsony szinten tartja magát. A jelenlegi helyzet – a tenyésztők és a szakemberek egybehangzó véleménye szerint – egyrészt azért állhatott elő, mert az elmúlt években a „nyomott” árak miatt a legtöbb tenyésztő veszteséget könyvelt el, és felhagyott a tevékenységgel. Nemrég még az EU-ban is nagy mennyiségekben kínálták az olcsó, sok esetben kifogásolható minőségű sertéshúst. A készletek azonban mindig végesek. Mára kifogytak a készletekből, illetve az ott zajló bonyolult piaci folyamatok ahhoz vezettek, hogy mostanra az EU-ban is drágább a sertéshús. A majálisozók még lehet, hogy hajlandók lesznek majd akár többet is fizetni a malacért és a sertésszeletekért, hogy az (is) kerüljön a terítékre. Az ünnepek után viszont a kereslet fogja majd megmutatni, meddig nőhet a sertés és azon keresztül a hús ára, mi az a szint, amit a fogyasztók még képesek lesznek megfizetni.
