2024. március 29., péntek

Rémálommal kacérkodik a nacionalizmus

„Nagy Albánia” témája egyre szélesebb körben örvend közfigyelemnek

A Vinarce és Đorđevo közötti 15 kilométeres, orosz hitelből felújított sínszakasz az államapparátus csúcsvezetése képviselőinek jelenlétében történt ünnepélyes megnyitóján is a „Nagy Albánia” projektum volt a központi téma – amellett, hogy ezen szakaszon a vonatok mostantól 50 km/h helyett 120 km/h sebességgel roboghatnak.

Vučić térképet – ezúttal csak a majdani vasúthálózatra vonatkozót – tanulmányoz a tegnapi leskovaci avatóünnepségen (Fotó: Beta)

Vučić térképet – ezúttal csak a majdani vasúthálózatra vonatkozót – tanulmányoz a tegnapi leskovaci avatóünnepségen (Fotó: Beta)

Egyértelmű, hogy az albán politikusok tökéletesen koordinált akciójáról van szó – szögezte le a leskovaci vasútállomáson megszervezett alkalmi rendezvényen Aleksandar Vučić miniszterelnök, megválasztott államfő, aki szerint néhány kérdés továbbra is nyitott: vajon az albán politikusok egyedül, vagy a nemzetközi közösség támogatásával szervezkednek, és miért éppen most, és mik a valós céljaik? Vučić szavai szerint bizonyítékok támasztják alá, hogy az albán politikusokat legalább egy külföldi országnak a titkosszolgálata segíti, a miniszterelnök szerint nem a legbefolyásosabbak egyike.

– Ami pedig a célokat illeti, első helyen Macedónia stabilitásának még mélyrehatóbb megbolygatása áll, második helyen pedig Szerbia provokálása. Az albán politikusok meggondolatlan, heves reakciót próbálnak kiprovokálni Szerbiából, hogy áldozatként tetszeleghessenek. Megpróbálják legitimmé tenni „Nagy Albánia” témáját, ezért emlegetik naponta, hogy egy szép napon már senki se reagáljon ezekre a nyilatkozatokra – fogalmazott Vučić.

A szerb miniszterelnök elítéli, illetve rémisztőnek tartja Hashim Thaçi koszovói államfő legutóbbi megnyilvánulását, hogy Johannes Hahn uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos Szerbia „parancsára” ítélte el az albán politikusok nyilatkozatait. Bár rendkívül fontos, hogy Hahn hétfőn a régió albán politikai vezetőinek retorikája ellen tiltakozott, az EU továbbra is túlságosan megengedően lép fel – véli Vučić, aki szerint Brüsszelben alábecsülik a tiranai és a pristinai, illetve a bujanovaci történéseket.

Jonus Musliunak, Bujanovac polgármesterének a kijelentésével kapcsolatban, miszerint „Vučić nagyon jól tudja, hogy a »Nagy Albánia« előbb vagy utóbb megalakul”, a szerb miniszterelnök tegnap Leskovacon leszögezte: „Szerbia ismeri saját alkotmányát, tudja, hogy hol vannak az ország külső határai, senkit nem bánt, senkit nem fenyeget, mindenki azt beszél, amit akar, tetteiben azonban senki sem korlátlanul szabad.”

A német nyelvű sajtó is az úgynevezett Nagy Albánia projektummal foglalkozott. A Deutsche Welle Rádió összefoglalta azokat az elemzéseket, amelyek Edi Rama albán miniszterelnök múlt heti nyilatkozatát követően íródtak. A Neue Zürcher Zeitung elemzője szerint az európai politikusok mindeddig úgy tekintettek a „Nagy Albánia” projektumra mint Szerbia elméjéből kipattant képzelgésre, Edi Rama állásfoglalásának közlését követően azonban világossá vált, hogy az albán miniszterelnök valóban nem tartja kizártnak a projektum megvalósítását. Persze megtörténhet, hogy Rama a közelgő albániai választások miatt kacérkodik a nacionalizmussal – írja a Neue Zürcher Zeitung.

– Rama egy tabut döntött le. Az albán politikusok az utóbbi években folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy a „Nagy Albánia” nem valós opció. A helyzet mostantól egészen más, már csak azért is, mert egy nappal Edi Ramát követően Hashim Thaçi koszovói államfő is kifejtette, hogy ha az EU bezárja a kapuit Koszovó előtt, akkor az albánok nemzetállam keretében egyesülnek, és ilyen formában csatlakoznak az EU-hoz. Brüsszel meglehetősen visszafogottan reagált ezekre a hírekre, pontosabban a megszokott szakzsargonból szemezgetve egy sajtófelelős emlékeztette az érintett országokat, hogy a jószomszédi viszonyok szellemiségében lépjenek fel – fogalmaznak a svájci lap elemző írásában.

A német Der Spiegel a Macedóniában előállt helyzetet tartja aggasztónak a régió stabilitásának szempontjából, már csak azért is, mert az EU tagállamai mind közelebb kerültek a döntés meghozatalához, hogy megszorításokat vezetnek be Macedóniával szemben. Angela Merkel német kancellár március végén Máltán figyelmeztette Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt, hogy ne akadályozza tovább a kormány új összetételének a magalakítását – írja a Spiegel.