Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének az egyik vitatémája a Budapest–Belgrád vasútvonal volt. Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár ismertette a beruházás kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló egyezmény második mellékletének kihirdetéséről szóló javaslatot. A kormánypártok a beruházás mellett, az ellenzék vele szemben foglalt állást a csütörtöki parlamenti vitában.
HÁROM ÉS FÉL ÓRA ÚT
„A jelenlegi 8 óra helyett 3,5 órásra csökkenhet a Budapest és Belgrád közötti vonatút a két város közötti vasútvonal fejlesztésének köszönhetően – érvelt Homolya Róbert, aki közölte: a kormány a Budapest-Ferencváros és Kelebia közötti mintegy 166 kilométeres projekthez kapcsolódó dokumentumot januárban írta alá a kínai féllel. Az egy kétvágányú, villamosított vonal fejlesztéséről szól, amely az európai uniós előírásoknak is megfelel.
Hozzátette: az Európai Bizottság is megfelelőnek ítélte a projekt közbeszerzési irányelveit. A projekt szükségességét hangsúlyozva az államtitkár kiemelte: a vasútvonal végén lévő Pireusz kikötőjének konténerforgalma megtöbbszöröződött az elmúlt években – tájékoztatott a felszólalásról az MTI.
AZ ÚJ SELYEMÚT LÁNCSZEME
Dunai Mónika (Fidesz) az MTI parlamenti beszámolója szerint elmondta, hogy frakciója támogatja a javaslatot, a vasútvonal fejlesztésének jelentősége ugyanis szerinte óriási Magyarország számára, sőt a politikus a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés zászlóshajó-projektjének, az új selyemút kulcsfontosságú láncszemének nevezte.
A Macedónián és Szerbián át Magyarországon keresztül haladó teherszállítási korridor a leggyorsabb lesz Kína és Európa között – ismertette. Mindez logisztikai bázissá teheti Magyarországot – fűzte hozzá. A vonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak az 550 milliárd forintos beruházás eredményeként.
Rámutatott arra is: mivel a vonal a transzeurópai törzshálózat része, amelyre 2030-ig uniós fejlesztési kötelezettségünk is van, Magyarország ennek is eleget tesz most.
ELLENZÉKI NEM A BERUHÁZÁSRA
Mesterházy Attila (MSZP) kevesellte a beruházással kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. Közölte: annak költsége lényegesen magasabb lesz a vártnál, legalább 700 milliárd forint, ami jelentősen megterheli az adófizetőket, miközben „ez egy soha meg nem térülő beruházás lesz”. Kifogásait sorolva elmondta: a Belgrád–Pireusz vonal fejlesztéséről még nincsenek hírek, a beruházást jelentős titkolózás övezi. A kínai fél nem vállal kötelezettséget arra, hogy rakományokkal töltse fel a vonalat, amelyen utasok alig közlekednek majd – folytatta –, hiszen a nagyobb városokat, például Kecskemétet vagy Szegedet, elkerüli.
Ander Balázs (Jobbik) a vasúti fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Azzal is egyetértett, hogy környezetkímélőbb szállítás a vasút a közútnál, Magyarország export- és importfüggősége, külgazdasági kitettsége hatalmas, ami szintén kardinálissá teszi a szállítás kérdését, de mint mondta, jelen formában mégsem tudják támogatni a „teljes mértékben átláthatatlan” projektet, amely pártja szerint a gazdasági racionalitást is teljes mértékben nélkülözi. Szerinte a projekttel csak Kína fog jól járni.
Schmuck Erzsébet (LMSP) a paksi bővítés mellett az évszázad legrosszabb, legráfizetésesebb projektjének nevezte a vasútvonal fejlesztését, amely szerinte sem magyar, hanem kínai érdekeket szolgál. A projekt nélkülöz minden szakmai előkészítést, gazdaságossági számítást, az csupán „a kudarcba fulladt, úgynevezett keleti nyitás politikájának része”. A projekt nem kölcsönösen előnyös – hangsúlyozta –, rámutatva: azt eredményezheti, hogy Kína letarolja Európa piacát, de pénzügyi szempontból is tragédiának nevezte a beruházást.
MÉG CSAK AZ ELŐKÉSZÍTÉS ZAJLIK
Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár a vita zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani vita az egyezmény 2-es számú kiegészítéséről szól, nem magáról a beruházásról. Hozzátette: jelenleg még csak a projekt előkészítése zajlik, így nincs döntés arról, hogy mennyibe kerül, illetve hogy ki, mikor és mikorra fogja megvalósítani. Kijelentette: nincs kötelezettségszegési eljárás a projekttel kapcsolatban, hanem egy „pilot” eljárás keretében azt vizsgálják, hogy az EU-s irányelveknek megfelel-e az a konstrukció, amit a Magyarország a kínai féllel közösen választott – közölte az MTI az államtitkár szavait.
