Ötvenöt évvel ezelőtt Oskar Schindler Jeruzsálembe látogatott, hogy az Emlékezés kertjében, a Világ Igazai fasorban elültessen egy örökzöld fát, amely a nevét viseli. A Yad Vashem holokauszt emlékpark sugárútján azóta is olyan Világ Igazai ültetik el az emlékezés fáit, akik zsidó életeket mentettek meg. A jeruzsálemi múzeum mottója: aki egy életet is megment, egy egész világot ment meg. E történet fájdalommal átitatott gyökerei a Krakkói gettóból erednek 1943-ból.
Ebben az évben már komoly fenyegetésként kezelte a náci vezetés a szovjet csapatok közeledését. A Krakkó közelében fekvő Plaszow-i munkatábort Amon Goeth felszámolta, és elkezdte a Krakkói gettó 15000 meggyötört foglyának likvidálását. Ekkor Schindler a tábor mellett működő Press- und Emaillierwerk zománcozó üzemét a munkásokkal együtt Brünnlitzbe (ma Csehország) költöztette. Könyvelője, Itzhak Stern állította össze az utazók névsorát, az Élet listáját. Aki ezen a kiváltságos listán rajta volt, az mehetett az új gyárba, azaz életben maradt. A háború utolsó két évében Schindlerék lőszert gyártottak, de egy sem volt közülük használható. Negyvenöt tavaszán a Náci Párt tagjainak menekülniük kellett. A brünnlitzi üzem 1098 izraelita munkása ekkor egy gyűrűt ajándékozott Schindlernek, melybe az „Aki egy életet is megment, egy egész világot ment meg” mondatot vésték.
A dél-lengyelországi Schindler-gyár ma a Krakkói Történeti Múzeum tulajdona. A gettó falának mára mindössze egy pár méteres szakasza maradt meg. A krakkói zsidónegyed központi tere a Plac Bohaterów Getta volt. Ezen a téren gyűjtötték össze és égették el a zsidók holmijait, sokakat itt végeztek ki, a többiek pedig innen indultak a haláltáborokba. A valamikori vasútvonalon ma villamosok közlekednek. A deportáltak emlékének székeket ábrázoló szobrokat állítottak.
Oskar Schindler vagyonának jelentős részét az 1200 zsidó ellátására fordította. Munkásai dupla annyi élelmiszert kaptak, mint a gettó többi lakója. A gyárban titkos kórház működött. Senkit sem öltek meg, az SS csak külön engedéllyel léphetett a gyár területére, és senkit sem vittek el Auschwitzbe. Igaz barátja volt Schindlernek Tadeusz Pankiewicz, helyi gyógyszerész. A szintén nem zsidó származású vegyész működtette a gettó területén az Apteka pod Orlem (a Sas alatt) patikát. A gyógyszertár lett a zsidó értelmiségiek titkos találkozó helye és a gettó kórháza.
Itzhak Stern 1945. április 8–18-a között gépelte le az Élet listáját, néhány nappal Oskar Schindler 37. születésnapja, és egy hónappal Buenos Airesbe menekülése előtt. Az 1098 nevet tartalmazó eredeti lapok 2013-ban 3 millió dollárért cseréltek gazdát egy londoni aukción. Eszmei értékük viszont felbecsülhetetlen.
