2024. március 28., csütörtök

Jóváhagyták a bánáti országút tervét

Növekvőben az ombudsmanhoz forduló polgárok száma – A jogvédő aktívabb szerepvállalást vár a képviselőktől

A gazdaság élénkülését, az ipari zónák összekapcsolása révén a foglalkoztatottság növelését várja a tartományi adminisztráció a Szabadka és Kevevára (Kovin) közötti elsőrendű, 24-es állami útvonal felújításától. Vladimir Galić tartományi településrendezési és környezetvédelmi titkár a vajdasági parlament tegnapi ülésén beszámolt arról, hogy a 210 kilométeres útszakasz Keveváránál, Pancsovánál, Nagybecskereknél, Nagykikindánál és Csókánál halad majd úgy, hogy mindegyik településnek elkerüli a központját, csökkentve ezáltal a forgalmat a városokban. A nagybecskereki kerülőút a legköltségesebb, az idei költségvetésből 460 millió dinárt különítettek el erre a célra. Csókánál az út kétfelé ágazódik majd Zenta felé a Belgrád–Budapest autóútra csatlakozik, Gyála irányában pedig a magyar határt közelíti meg. Az előzetes terveket már megvitatták az illetékes parlamenti bizottságok is. A képviselőház tegnapi ülésén jóváhagyták az úthálózatra vonatkozó területrendezési tervet. Mint Galić elmondta, nem lesz sok akadálya a munkálatok elindításának, hiszen egy létező útvonal felújításáról van szó, a földterületek kisajátítása tehát csak minimális mértékben növeli a kivitelezés idejét ott, ahol efféle lépésekre is szükség lesz.

Kevevárát és az országhatárt köti majd össze a 210 kilométeres bánáti útszakasz (Ótos András felvétele)

Kevevárát és az országhatárt köti majd össze a 210 kilométeres bánáti útszakasz (Ótos András felvétele)

A Tartományi Ombudsman 2016-ra vonatkozó jelentését prof. dr. Zoran Pavlović, az intézmény vezetője mutatta be, s arról is beszámolt, hogy 2017 első negyedében 350 polgár fordult a jogvédőhöz segítségért. Szerinte ez arról tanúskodik, hogy egyre többen ismerik fel az ombudsman jelentőségét, és növekszik az intézmény iránti bizalom is a polgárok körében. A jogvédő azt szeretné, ha a képviselők aktívabb szerepet vállalnának az ombudsman intézményével történő kapcsolattartásban, ezért az ülésen arra szólította fel a ház összetételének mind a 120 tagját, hogy a közeljövőben látogasson el a jogvédő irodájába, ismerje meg azokat a kérdéseket, amelyekkel foglalkozik, s nyújtson segítséget a gondok megoldásában.

Kilátásba helyezte, hogy egyes terepmunkában részt vehetnek majd maguk a tartományi képviselők is, segédkezhetnek az önkormányzatukban előforduló bökkenők rendezésében. Az idei a szociális jogok éve az ombudsmannál, ezért a képviselők szerepvállalására e témakörben is számít – hangsúlyozta. Aláhúzta továbbá: ahhoz, hogy építő jellegű bírálatot fogalmazzanak meg a munkájával kapcsolatban, a politikusoknak előbb meg kell ismerniük az ombudsman feladatkörét is.

A RÉSZARÁNYOS FOGLALKOZTATÁS A MEGOLDÁS

A múlt évre vonatkozó jelentésben a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott a jogvédő. A 2016-ban beérkezett panaszok száma nem volt magasabb az egy évvel korábbinál, a kifogások elsősorban a hivatalos nyelvhasználat alkalmazása elé gördített akadályokra vonatkoztak, a helyi önkormányzatok szintjén. A foglalkoztatottak sok esetben kevésbé jól vagy egyáltalán nem beszélik az adott településen élő kisebbségi közösségek nyelvét, és ez különösen az anyakönyvezéssel foglalkozó hivatalok munkájában jelent gondot. Voltak bejelentések a törvénynek nem megfelelően kihelyezett helységnévtáblákkal kapcsolatban is. A kisebbségi cselekvési terv megvalósításához kötődően az ombudsman arra figyelmeztetett, hogy növelni kell a kisebbségek létszámát az államigazgatásban.

Aki nem ismeri a jogvédő feladatkörét, építő jellegűen nem is bírálhatja a munkáját – közölte Zoran Pavlović ombudsman (Ótos András felvétele)

Aki nem ismeri a jogvédő feladatkörét, építő jellegűen nem is bírálhatja a munkáját – közölte Zoran Pavlović ombudsman (Ótos András felvétele)

A témához kapcsolódó nyilatkozatában Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője lényegesnek nevezte az ombudsman nyelvhasználati jogok megvalósítási gondjaival kapcsolatos észrevételeit. Maga is arra helyezte a hangsúlyt, hogy az alkalmazottak sok esetben nem ismerik megfelelően a községekben hivatalosnak számító nyelveket, és erre a megoldást a részarányos foglalkoztatás teljes alkalmazásában látja.

CSENDES BOJKOTT

Az ülésen elfogadták a Jegricska és a Ponjavica természetvédelmi parkok rendezésének, a Béga-csatorna felújításának és a Temes menti különleges adottságú térség területrendezésének a javaslatát is. Megvitatták a Tartományi Nemi Egyenjogúsági Intézet tavalyi munkajelentését és döntöttek az egyetemi karok tanácstagjainak kinevezéséről. Az Elég volt! mozgalom képviselői „csendes bojkottot” hirdettek. Svetlana Kozić frakcióvezető szerint az országban uralkodó általános társadalmi helyzet, az intézmények működése miatti elégedetlenség az, ami indokol egy ilyen viszonyulást a tartományi parlament ülésén is.

BŐVÜLT AZ ALTERNATÍVA FRAKCIÓJA

Csonka Áron, az Alternatíva a Vajdaságért–Magyar Mozgalom–VMDK–Új Szerbia képviselőcsoport bővüléséről számolt be az újságíróknak. Ifj. dr. Korhecz Tamás helyét Elvegyi Ákos, a VMDK tagja foglalta el, és időközben még ketten csatlakoztak a frakcióhoz, mely így hét tagra bővült. Borislav Novaković független képviselő, a Demokrata Párt korábbi frakcióvezetője és Zlata Đerić, Velimir Ilić Új Szerbia pártjának képviselője is e csoport tagja, miután felbomlott a haladókkal alkotott koalíció. Csonka elmondása szerint a VMDK az MM-mel folytatott megbeszélésen politikai tapasztalata miatt döntött Elvegyi mellett. A frakció a jövőben is egy élhetőbb, demokratikusabb társadalomért száll síkra. Vezetője Jelena Balašević, Csonka a helyettese.