Második napjához érkezett a Tartományi Ombudsman hivatalának, a Nemzetközi Politika és Gazdaság Intézetének (IIPE), valamint a Hanns Seidel Alapítvány szerbiai és montenegrói hivatalának közös szervezésében Migráció mint biztonsági kihívás címmel megtartott háromnapos nemzetközi konferencia Palicson. Tegnap a konferencia keretében megtartott egyik kerekasztal-beszélgetésen az igazságügyi szervek és a jogászvilág képviselői folytattak eszmecserét a migránsválság jogi aspektusairól.
Dr. Zoran S. Pavlović tartományi ombudsman szavai szerint a migránsválság egyik legnagyobb kihívása az, hogy miként tegyék lehetővé a szerbiai intézmények a migránsok számára, hogy maradéktalanul élhessenek azon jogaikkal, amelyeket nemcsak a szerb alkotmány és a hatályos törvények, hanem a Szerbia által aláírt nemzetközi szerződések is szavatolnak.
Mivel a migránsok egyre több időt kényszerülnek Szerbiában tölteni, vélhetően mind több bűncselekmény elkövetésével lesznek összefüggésbe hozhatók, hiszen akik nem hajlandók befogadóközpontba menni, azok teljesen magukra vannak utalva, és lassan pénz nélkül maradnak – derült ki Miroslav Krkelić, a szabadkai Felső Ügyészség ügyészének előadásából. Mint elmondta, a problémák gyökere részben abban rejlik, hogy a migránsok, menekültek egy teljesen más kulturális közegből érkeznek.
Molnár Ferenc, Miroslav Krkelić, Veljko Delibašić, Zoran S. Pavlović, Radoš Đurović, Kamenko Kozarski, Miroslav Alimpić és Livija Panić Miletić (Gergely Árpád felvétele)
– Számukra felfoghatatlan, hogy Szerbiában miért bűn, ha testi erőszakkal vagy késsel próbálják érvényesíteni akaratukat. Ott, ahonnan érkeztek, sokkal magasabb a hatóságok tűréshatára az ilyesmivel szemben. Az alkohol is probléma. Olyan országokból érkeznek, ahol az alkoholfogyasztás nemcsak tilos, hanem tabu is, Szerbiában viszont minden további nélkül vásárolhatnak alkoholos italt, és ezt sokan közülük meg is teszik. Ebből kifolyólag egyre több olyan ügyünk van, amely alkohollal való visszaélésre vezethető vissza. A bűnbandák nemcsak az országhatár illegális átlépésének tekintetében kínálják fel szolgáltatásaikat, hanem kábítószer-kereskedelembe is bevonják a migránsokat. Az is többször megtörtént, hogy a migránsoknak a hazájukban hamis pénzt adtak a bűnbandák, ők pedig önhibájukon kívül terjesztik ezt a pénzt Európában. A migránsok által elkövetett bűncselekmények vagy szabálysértések miatt indított eljárások lefolytatását jócskán megnehezíti a tolmácsok hiánya, valamint az, hogy a kevés tolmács szolgáltatása hatalmas pénzekbe kerül. Volt olyan ügyünk, amikor a tolmács fix összeget kért az eljárás kezdetén, 60 ezer dinárt fordításonként – taglalta Krkelić.
Molnár Ferenc, a szabadkai Felső Bíróság elnöke egyebek mellett statisztikai adatokról számolt be, mind a mitrovicai, mind a szabadkai felső bíróságok tekintetében. Mitrovicán és Szabadkán is elsősorban illegális határátlépés és embercsempészet miatt indulnak eljárások migránsok ellen, de volt már példa okirat-hamisításra és szexuális zaklatásra is. Ezekben az ügyekben az esetek többségében fogdát rendelnek el, mivel a gyanúsítottak külföldi illetőségűek. Mitrovicán pillanatnyilag öt algériai, két tunéziai, egy szíriai, egy marokkói, egy afganisztáni és egy iráni személy, valamint egy, a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságból érkezett állampolgár ellen folyik büntetőeljárás. A szabadkai Felső Bíróságon 2015-ben két, tavaly pedig egy jelentősebb büntetőeljárás folyt migránsok ellen. A szabadkai börtön fogdájában 2015-ben két migránst tartottak fogva, tavaly pedig tizenkettőt. Molnár elmondása szerint a migránsok magatartása a fogdában az esetek többségében megfelelő, csak egymás között jellemzők leszámolások. Mint hozzátette, általában pakisztániak támadnak afganisztáni migránsokra. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy szinte lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani a migránsok kilétét, hiszen a legtöbbjük nem útlevéllel lép Szerbia területére – emelte ki Molnár, mondván, hogy a pakisztániak java része azt állítja, hogy Khan a vezetékneve. Mivel Afganisztánnal és Pakisztánnal igencsak nehéz együttműködniük, az igazságügyi szervek nem tudják bizonyítékokkal alátámasztani a gyanúsított migránsok állításait – nyomatékosította Molnár, aki szintén a tolmácsok hiányát emelte ki kulcsproblémaként.
Szabadka mindig is kénytelen volt migrációs ügyekkel, a helyi igazságügyi szervek pedig illegális határátlépéssel foglalkozni, 2014-től kezdve azonban drasztikusan megnövekedett ezeknek az ügyeknek a száma – emelte ki felszólalásában Livija Panić Miletić, a szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyésze. Szavai szerint 2014-ben 130 személy ellen indult eljárás illegális határátlépés és embercsempészet gyanújával – az esetek 90 százalékában elmarasztaló ítélet született –, 2015-ben 179 bűnvádi feljelentést tettek illegális határátlépés miatt – egy-egy ügyben az esetek többségében ötre volt tehető a gyanúsítottak száma –, 2016-ban pedig 47 bűnvádi feljelentést tettek. Panić Miletić kitért arra az ügyre is, amely tavaly szeptemberben igencsak felkavarta a kedélyeket Szabadkán. A két pakisztáni férfit, aki szexuálisan zaklatott egy kiskorú szabadkai lányt, év végén jogerősen egy év szabadságvesztésre, valamint tíz évre szóló, Szerbiából való kitiltásra ítélték. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a migránsok java része azt állítja, 1990. január 1-jén született. Továbbra sem világos, hogy miért éppen 1990-et jelölik meg születési évként – jegyezte meg az ügyész, aki szerint a migránsválságnak négy fontos aspektusa van: demográfiai, gazdasági, szociológiai és biztonsági.
