Az Agrokor problémáiról és ezeknek a szerbiai, valamint a szlovéniai piacra való hatásáról cserélt véleményt tegnap telefonon Aleksandar Vučić szerbiai és Miro Cerar szlovén kormányfő. Abban állapodtak meg, hogy – amennyire csak lehet – meg kell védeni a foglalkoztatottak jogait, és elsősorban a mindkét országban működő Merkator ügyvitelét. A kormány sajtóirodájának közleménye szerint a kormányfők ezentúl rendszeresen egyeztetnek az Agrokor-üggyel kapcsolatban.
Élénken foglalkoztatja a téma a Makrogazdasági Elemzések és Trendek (Makroekonomske analize i trendovi – MAT) című szakfolyóirat közgazdászait is.
Arra a kérdésre, hogyan fogja a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) megakadályozni, hogy a horvát Agrokor Szerbiában működtetett cégeiből az anyavállalatba ömlesszék a tőkét, Ivan Nikolić, a MAT szerkesztője azt válaszolta, a központi pénzintézet csak annyit tehet, hogy megszigorítja a deviza-ügykezelésről szóló törvény alkalmazásának ellenőrzését.
– Több legális módja is van annak, hogy a cégek tőkéjét a másik államban levő anyavállalatba irányítsák át. A Szerbiai Nemzeti Banknak nincsenek mechanizmusai ennek megakadályozására, hacsak újabb határozatok nem születnek. Most a visszaélések megakadályozása végett csupán megerősítheti az ellenőrzést – mondta Nikolić, aki tagja az SZNB Kormányzói Tanácsának is.
MEGAKADÁLYOZHATÓ A TŐKEELSZÍVÁS
Az Agrokor-üggyel kapcsolatban Đorđe Đukić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára kijelentette: a deviza-ügykezelésről szóló jogszabály teljességgel lehetővé teszi az állami szerveknek, hogy beavatkozzanak és megakadályozzák a tőkeelszívást, vagyis a Szerbiában bejegyzett vállalatok tönkretételét.
Az Agrokor ellenőrzi a Roda, az Idea, a Merkator ügyvitelét is (Fotó: Dávid Csilla)
– Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, úgyhogy a központi banknak lehetősége van közbelépni, ha a devizakiáramlás nem a törvényekkel összhangban zajlik. Így megakadályozhatja azt, hogy valaki fiktív számlák kiadásával a ténylegesnél nagyobb nyereséget mutasson ki, és ilyen módon megkárosítsa az anyavállalattól függő céget. Az SZNB interveniálhat az Agrokor tulajdonában levő itteni vállalatok esetében, és elejét veheti az illegális ügyleteknek. Csak a bizonyítottan megteremtett nyereséget lehet kivinni az országból – magyarázta Đukić.
Branko Pavlović jogász egyetért azzal, hogy a jegybanknak nincs szüksége újabb intézkedésekre, mert ebben a konkrét esetben hatékony mechanizmusok állnak a rendelkezésére.
– A törvények mindent szabályoznak. A revizorok ellenőrzik a vállalatok tevékenységét, és nyilvántartják, hogy a nyereséget szabályosan mutatták-e ki vagy sem. Egy külföldi cég nem vihet ki az országból fiktív nyereségként kimutatott devizát – hangsúlyozza Pavlović, aki szerint az lenne a legrosszabb megoldás, ha az állam átvállalná Agrokor itteni cégeinek tulajdonjogát, vagy ha a szerbiai polgárok pénzével bármilyen módon segítené őket.
– Ezek a megoldások nem szolgálnák Szerbia gazdaságának érdekeit. Állami pénzzel nem kell menteni az Agrokorhoz tartozó itteni cégeket. Az egyedüli helyes megoldás az lenne, hogy ezek mielőbb csődbe menjenek, majd valamelyik hazai gazdálkodó megvásárolja őket – magyarázta a jogász.
Szerbiában, mint ismeretes, az Agrokor ellenőrzi a Roda, az Idea, a Merkator, a Dijamant, a Frikom, a Nagykikindai Malom, az MG Mivela és a Nova Sloga ügyvitelét. Ezeket összesen mintegy 150 leszállító látja el áruval.
BETILTOTTÁK A TÁRGYALÁSOKAT
Az Agrokor konszern ideiglenes igazgatási szerve, melyet Anton Ramljak rendkívüli biztos vezet, tegnap megtiltotta az összes leányvállalatnak, hogy bármilyen tárgyalásokat vagy sajtótevékenységet folytassanak azokban az országokban, melyekben működnek. Emiatt lemondták e cégek vezetőinek a bosznia-hercegovinai kormányzat képviselőivel való találkozóját. A tilalom mindaddig érvényben lesz, amíg Horvátországban nem rendeződik az Agrokor körüli helyzet.
A horvát kormány által kinevezett biztosnak 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot. A hétfőn kinevezett Ravljak korábban a gazdasági minisztérium tanácsadója volt energetikai ügyekben, jelenleg pedig igazgató egy cégben, amely pénzügyi tanácsadással, valamint vállalatok összevonásával és átalakításával foglalkozik.
Az Agrokor hónapok óta pénzügyi problémákkal küzd. A Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát. Szakértők szerint a 93 százalékban magántulajdonban lévő vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is: több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és számos kis- és középvállalkozó mehet tönkre. Az Agrokor érdekeltségébe tartozó szerbiai cégek a GDP 1 százalékát adják.
