Számos kérdés válaszra vár

Háromnapos palicsi konferencián intézményvezetők és a tudományos világ képviselői megoldást próbálnak találni a migránsválság kihívásaira

P.E.

2017. április 11., 12:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Migráció mint biztonsági kihívás – címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Palicson a Tartományi Ombudsman, a Nemzetközi Politika és Gazdaság Intézetének (IIPE), valamint a Hanns Seidel Alapítvány szerbiai és montenegrói hivatalának közös szervezésében. Az eminens előadókat felvonultató rendezvényt Nenad Ivanišević, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára, Ivan Gerginov, a menekültügyi főbiztos helyettese, prof. dr. Branislav Đorđević, az IIPE igazgatója, Lutz Kober, a Hanns Seidel Alapítvány szerbiai és montenegrói hivatalának igazgatója, valamint prof. dr. Zoran S. Pavlović tartományi ombudsman nyitotta meg. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az Európát és a nyugat-balkáni térséget sújtó migránsválság kapcsán számos kérdés megfogalmazódott, ám a válaszok továbbra is váratnak magukra. Reményüket fejezték ki, hogy a konferencia legalább néhány kérdésre választ ad, illetve körvonalazza a lehetséges válaszokat.

A migránsválság kétségtelenül biztonsági kockázat, ugyanakkor a háromnapos Exit ideje alatt több incidens történik, mint amennyit a migránsok követtek el az utóbbi két és fél évben – mutatott rá Nenad Ivanišević, és hozzátette, a migránsok nem akarnak Szerbiában maradni, mielőbb Németországba szeretnének jutni, de egyre kilátástalanabb, hogy e vágyuk teljesül. Míg 2015-ben legfeljebb 7-8 órát tartózkodtak Szerbia területén, addig a Szerbiában rekedt migránsok java része már 7-8 hónapja itt tartózkodik – magyarázta a politikus.

A migránskérdéssel foglalkozó tanácskozás részvevői (Gergely Árpád felvétele)

A migránskérdéssel foglalkozó tanácskozás részvevői (Gergely Árpád felvétele)

– A befogadóállomásokon a migránsok java része még nincs tisztában azzal, hogy Magyarország politikája miatt legtöbbjüknek négy évet Szerbiában kell tölteniük, mire átadhatják menedékkérelmüket. Továbbra is azt hiszik, hogy egyszer megnyílnak a határok. Pedig nem fognak. A migrációs áradatot nem lehet megállítani, ezért Szerbia és a régió országai csupán azt tehetik, hogy minél jobban felkészülnek – fogalmazott Ivanišević.

Ivan Gerginov még sötétebben látja a jövőt. Mint kifejtette, a szakértők becslése szerint a Szerbiában rekedt migránsok kénytelene lesznek k akár 7-8 évet is itt maradni, mielőtt beléphetnek Magyarország területére – ha egyáltalán beléphetnek. Gerginov úgy látja, hogy a migránsok emiatt hamarosan útvonalat váltanak. A befogadóközpontokban már több migránstól hallotta, hogy visszamegy Görögországba, majd onnan más útvonalon próbál eljutni Nyugat-Európába.

„Tény, hogy Szerbiának nemzetközi kötelezettségei vannak, és saját törvényei is kötelezik, ugyanakkor mit tegyen egy korlátozott anyagi lehetőségekkel bíró ország, amikor jóval fejlettebb szomszédai lezárják a határaikat? Civilizációs harc kezdetének vagyunk a tanúi, vagy a történelem legnagyobb népvándorlásának? Miért nem alakított ki az ENSZ még több biztonságos zónát Afrikában? Melyik a jobb politika: Németországé, vagy Magyarországé? – sorolta a migránsválság kapcsán felmerülő kérdéseket Branislav Đorđević, reményét fejezve ki, hogy a konferencián legalább néhányra sikerül választ találni.

Egy állam fejlődését nagymértékben befolyásolja az ország biztonsága, illetve a polgárok biztonságérzete – emelte ki köszöntőjében Lutz Kober, mondván: a migránsválság nem szerbiai, hanem európai probléma. Mivel tény, hogy a migránsoknak egyre több időt kell Szerbiában tölteniük, az illetékeseknek mielőbb terveket kellene kidolgozniuk a migránsok integrálásának vonatkozásában – fejtette ki Kober, hozzátéve: – Szerbiának ugyanaz a gondja, mint Németországnak, nevezetesen, megoldást kell találnia arra, hogy miből „tartsa el” a migránsokat, vagy miképpen tegye számukra lehetővé a pénzkeresést.

Az ombudsman közvetlenül is segítheti a migránsokat, illetve sokat tehet azért, hogy a szerbiai társadalom megfelelően tekintsen rájuk – fejtette ki Zoran S. Pavlović.

– A jogvédőnek nemcsak az a feladata, hogy védje az emberi jogi standardokat és a nemzetközi jogot, hanem konkrét problémák kezelésében is részt vehet. Minden hatáskörünkbe állót megteszünk annak érdekében, hogy a Szerbiában rekedt migránsok élhessenek minden jogukkal, amelyek minden embert egyenlően megilletnek. Nemcsak az élethez való jogra gondolok, hanem például az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való jogra is. A migránsok gyermekeinek lehetővé kell tenni, hogy óvodába járhassanak, az idősebbeknek pedig valamilyen formában oktatásban kellene részesülniük. Mindent megteszünk azért, hogy amíg Szerbiában tartózkodnak, méltóságteljes életük legyen – fogalmazott a jogvédő.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége