2024. március 29., péntek

Ki áll a tüntetések mögött?

Számos országban okoztak már gondot Soros György magyar származású amerikai tőzsdespekuláns, üzletember alapítványai és az általa támogatott intézmények. Civilnek mondott szervezetei korántsem semlegesek, és gyakran igyekeznek befolyásolni az adott állam politikáját. Oroszország például nemkívánatosnak nyilvánította Soros alapítványát, de nemtetszést váltottak kicivilszervezetei ugyanúgy Macedóniában, mint Romániában vagy Magyarországon, nem is szólva az állítólagos ukrajnai szerepvállalásáról.

Legutóbb nagy visszhangot keltett külföldön is a Soros György által alapított és Budapesten működő Közép-európai Egyetemet érintő törvény, az úgynevezett lex CEU, amelyet a héten fogadott el a magyar parlament. A jogszabály ellen sokan tiltakoznak az országban és külföldön is, Budapesten tüntetéseket is szerveztek az egyetem mellett.

A törvény támogatói a dollármilliárdos Sorost és körét sejtik a tiltakozó akció mögött. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2016 végén fújt riadót a Soros által támogatott civil szervezetek ellen. Az idén (februárban) elmondott évértékelő beszédében sem kerülte meg a kérdést. Soros alapítványai és szervezetei ugyanis behálózzák az egész magyar közéletet. Ilyenformán a milliárdos keze a (balliberális) sajtón és az (elsősorban politikai-gazdasági) elemzőintézeteken keresztül a felsőoktatáson át egészen a pártokig és az (olykor csak látszólag) apolitikus szervezetekig elér.

Hazájában, az Egyesült Államokban is rengeteg támadás érte már Sorost. A novemberi választás után is záporoztak rá a kritikák. A napokig tartó – néhol erőszaktól sem mentes – tiltakozás támogatói közé a választási győztes republikánusok az ellentábort támogató Sorost is besorolták.

TAGADOTT ISMÉTLŐDŐ VÁDAK

Másutt is vádolták már azzal, hogy a neki és az őt támogatóknak nem tetsző kormányok ellen szervezkedik, áskálódik. Nem egyszer rótták már fel neki azt is, hogy meg is akarja buktatni az ilyen kormányokat, de legalábbis a nemzetállamok gyengítésére törekszik az általa alapított és finanszírozott civil szervezetek segítségével. Bár a hozzá köthető szervezetek ezt tagadják, a vádak rendszerint ismétlődnek.

Néhol már-már az állam főellenségének tekintik, s a hatalom igyekszik megszabadulni a Soros pénzéből működő alapítványoktól, intézményektől, szervezetektől, amelyek céljai között szerepel a civil társadalom erősítése, a demokrácia terjesztése vagy épp a korrupció elleni harc.

CSAK NÉVLEG CIVILEK?

Csakhogy az ellenfelei szerint a Soros-birodalom tagszervezeteinek egyik jellemzője éppen az, hogy névleg civil alakulatokként politikai semlegességet hirdetnek, de úgy általában a legkevésbé sem értéksemlegesek.

Kritikusai politikai befolyásolással, valamint állam- és társadalomellenes cselekedetekkel vádolják az alapítványait. Azért is ostorozzák, mert szerintük a nemzeti-konzervatív értékek ellen lép fel. A hozzá köthető civil szervezetek nagy része ugyanis kapcsolódik a politikához, s megpróbál hatást (nyomást) gyakorolni egy-egy állam (bel)politikájára.

Bírálói azt is gyakran ismételgetik, hogy a hozzá köthető szervezeteket felhasználva megpróbálja manipulálni a migránsválságot. Ellenfelei szerint ezzel Európát veszélyezteti.

Másutt azt hánytorgatják fel neki, hogy nagyszabású tőzsdei akcióival nemzeti valutákat döntött be, dollármilliárdos károkat okozva több országnak, így Nagy-Britanniának, Malajziának, Indonéziának és a Fülöp-szigeteknek.

A NEMKÍVÁNATOS TÁRSASÁG

Oroszország 2015 végén „nemkívánatos társaságnak” minősítette az amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok (angol rövidítéssel OSF; ismertebb nevén a Soros Alapítványt) és a Nyílt Társadalom Intézetének Támogatási Alapítványát; saját állampolgárainak pedig megtiltotta a részvételt ezek programjaiban. A főállamügyészség a döntést azzal indokolta, hogy a két civil szervezet veszélyezteti Oroszország alkotmányos rendjét és az állam biztonságát.

A tiltás előtt Moszkva rendszeresen oroszellenes retorikával, s az ország érdekeibe való beavatkozással vádolta Sorost. A bírálatok azóta gyérültek, de még mindig elhangzanak ellene éles hangú oroszországi kritikák.

Több magas rangú orosz politikus állítja, hogy Soros volt a társfinanszírozója és egyik irányítója 2013-2014 telén a Viktor Janukovics Moszkva-barát ukrán elnök elleni (kijevi véres) tömegmegmozdulásoknak, amelyek végül a politikus bukásához vezettek. Janukovics 2014 elején elmenekült Moszkvába, ahol Sorosnak azt is felróják, hogy 2003-ban ő vezényelte a grúziai rózsás forradalmat, amelynek győzelme (az államfő megbuktatása) sok bosszúságot okozott a Kremlnek.

Az ukrán fővárosban tartott 2013-as és 2014-es hatalmas rendszerellenes tüntetéseknek, azaz a Majdan téri (euromajdani) eseményeknek (a Kreml szerint puccsnak) több halálos áldozata is volt. A megmozdulások szervezőinek egy részét összefüggésbe hozták Sorossal, illetve az ő szervezeteivel. Az üzletembert azzal gyanúsították meg, hogy a kormány megbuktatásával saját embereit igyekezett hatalomba juttatni Ukrajnában, a nagy (anyagi) haszon és az ország – nyugati hatalmaknak történő – átjátszása reményében.

Sokan az amerikai milliárdost sejtették egy korábbi (hasonló) esemény, azaz a 2004-es kijevi narancsos forradalom mögött is. Akkor állítólag az USA számára is elfogadható elnök (Viktor Juscsenko) megválasztása érdekében szerveztek sikeres tömegdemonstrációkat Kijevben, miután az első voksoláskor a Moszkva-párti Viktor Janukovics került ki győztesen. A megismételt elnökválasztást már a Nyugat-barát Juscsenko nyerte.

INKÁBB MARADNÁNAK

Több balkáni országban is az első számú közellenségek közé tartoznak a helyi Soros-alapítványok, ám az amerikai üzletember által támogatott OSF szóvivője, Laura Silber nemrég azt nyilatkozta, hogy a támadások ellenére kitartanak a térségbeli jelenlét mellett. Kijelentette: a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a demokrácia megerősítésében, és abban is, hogy a kormányokat a polgárok elszámoltathassák tevékenységükről.

Macedóniában másként látják a kérdést. A jobboldali VMRO-DPMNE kormánypárt (amely megnyerte ugyan a tavaly decemberi választást, de nem tud koalíciós partnert találni a folytatáshoz) offenzívát indított Soros szervezetei ellen. Helyi alapítványát azzal vádolja, hogy amerikai kormányzati pénzek segítségével igyekezett meggyengíteni a Nikola Gruevszki (ex)miniszterelnök vezette koalíciót, illetve destabilizálni Macedóniát.

Gruevszki már decemberben, a választás után az ország sorostalanítását, és „a külföldi zsoldosok” felelősségre vonását tűzte ki egyik legfontosabb feladatként. Alig egy hónappal később kormánybarát újságírók mozgalmat indítottak, amelynek neve – Állítsuk meg Soros tevékenységét – mindent elárul a célkitűzésükről.

KAPTAK HIDEGET-MELEGET

Az év elején pedig Nikola Poposzki külügyminiszter bejelentette: Szkopje elfogadhatatlannak tartja Soros macedóniai jelenlétét, majd az illetékesek hozzáláttak az általa támogatott helyi szervezetek ellenőrzéséhez.

A baloldali ellenzék attól tart, hogy ha mégis marad a Gruevszki-kormány, szigorúan szankcionálja majd a civil szervezeteket, és teljesen felszámolja a Soros Alapítvány helyi érdekeltségeit.

A szomszédos Albániában sem örül mindenki a Soros-féle civil szervezeteknek. Betiltásuk azonban nincs napirenden, jóllehet működtetőik többször kaptak már hideget-meleget amiért támogatták az ellenzéki és független szakemberek által kidolgozott igazságszolgáltatási reformokat.

Horvátországban a szélsőjobboldali politikusok és közéleti személyiségek próbálják ráirányítani a figyelmet az általuk veszélyesnek tartott szervezetekre, alapítványokra. Nemrég pedig hozzáláttak a „nemzeti erkölcsi törvényszék” megszervezéséhez, amelytől azt várják, hogy ítéletet hoz a kényes ügyekben. Az akció egyik leplezetlen célja, hogy nyilvánosan elítéljék Sorost, s az ő szolgálatában álló civil szervezetek vezetőit.

MESSZIRE ÉR A KEZÜK

A februárban szervezett romániai kormányellenes tüntetések mögötti állítólagos idegen erők között a hatalom – mások mellett – „Soros-ügynököket” vélt felismerni. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokraták elnöke „ördögi tevékenységgel” vádolta Soros helyi alapítványait, amelyek – mint mondta – már 1990 óta jelen vannak az országban, de munkájuk „semmi jót sem hozott Romániának”. Ezért kilátásba helyezte, hogy a hatóságok ellenőrizni fogják a közhasznúnak nyilvánított civil szervezetek finanszírozóit.

A baloldali (szocialista) többségű bolgár kormánykoalíció 2013 nyarán szintén hatalmas tüntetésekkel szembesült. Szófiában és több vidéki városban szinte naponta tartottak utcai fölvonulásokat az elégedetlenek, akik a szocialista Plamen Oresarszki irányította kormány távozását követelték. A tüntetéssorozat időközben az egész politikai rendszer elleni megmozdulássá vált.

A szocialista vezetés a demonstrálókról azt állította, hogy a washingtoni és a brüsszeli hatalmi központok szolgálatában állnak. Az akkori kormányközeli média csak Soros-bérencként emlegette a tiltakozókat. Sorost és alapítványát pedig a tiltakozások ötletgazdáinak, irányítóinak nevezte.

A balkáni országok közül természetesen Szerbiát sem felejthetjük ki, amely fontos nemzetközi útvonalak metszőpontjában helyezkedik el. Különböző okokból nálunk is régóta működik a Soroshoz köthető alapítvány.