2024. március 29., péntek

Mindenki szabadon távozhat Szerbia irányába

A tompai tranzitzónába látogatott a magyar belügyminiszter

Magyarország betartja a külső határok védelmét előíró uniós szabályokat, a cél, hogy mindenki csak ellenőrzést követően léphessen be az országba és így az Európai Unióba – jelentette ki a belügyminiszter csütörtökön Tompán.

Elöl Pintér Sándor, mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Seres József, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója (Fotó: MTI)

Elöl Pintér Sándor, mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Seres József, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója (Fotó: MTI)

Pintér Sándor a kibővített tompai tranzitzónában tett látogatását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy uniós elvárás a schengeni külső határ védelme. Meg kell akadályozni, hogy bárki illegálisan átlépje a zöldhatárt – tette hozzá.

A belügyi tárca vezetője kifejtette, Magyarország elképzelése az, hogy az országba a határátkelőhelyeket megkerülve érkezőket a tranzitzónákban ellenőrizzék. Az érintettek a Röszkén és Tompán kialakított, 250-250 férőhelyesre bővített létesítményekben adhatják be menedékkérelmüket, és ott várhatják meg azok jogerős elbírálását. Addig kulturált környezetben helyezik el őket, és megfelelő ellátást biztosítanak számukra.

A tranzitzónákban senki nincs őrizetben, mindenki szabad elhatározásából tartózkodik ott, és aki nem várja meg az eljárás végét, az szabadon távozhat Szerbia irányába – mondta a belügyminiszter, hozzátéve: a kísérő nélkül érkező gyermekkorúakat automatikusan az ország belsejében helyezik el, a magyar gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek.

Egy kérdésre válaszolva Pintér Sándor kitért arra, valamennyi EU-tag elfogadja, hogy Szerbia biztonságos származási ország, arról azonban nincs közös álláspont, biztonságos tranzitország-e. Magyarország elvi alapon döntött erről, valamennyi uniós tagot és tagjelöltet biztonságos országnak tekint. A nemzetközi jogszabályok alapján a menedékkérőnek a legközelebbi biztonságos országban kell benyújtania kérelmét, a magyar hatóságok pedig minden kérelmező esetében egyedileg vizsgálják meg, hogy üldöztetésnek van-e kitéve.

Tavaly mintegy kilencszáz ember kérelmét bírálták el a tranzitzónában, tizedük választotta azt, hogy önként visszatért Szerbiába. Az idén eddig már nyolcvannál többen kaptak nemzetközi védelmet – tudatta a miniszter.

Szintén kérdésre válaszolva a belügyi tárca vezetője közölte, a magyar hatóságoknak kiváló a viszonyuk a román társszervekkel, akik minden illegálisan érkezőt visszafogadnak, ez Szerbiáról nem mondható el. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy Szerbia nehéz helyzetben van, a becslések szerint 7–10 ezer ember tartózkodik illegálisan a szomszédos országban. Magyarország így tudomásul veszi, hogy jelenleg Szerbia nem tudja visszafogadni az onnan érkezőket – mondta.

Játszótér a tranzitzónában (Fotó: MTI)

Játszótér a tranzitzónában (Fotó: MTI)

Arra a felvetésre, amely szerint migránsokat bántalmazhattak a magyar határnál, a miniszter kijelentette, minden egyes panaszt a rendőrségtől független ügyészség vizsgál ki. Egyetlen esetben bizonyosodott be, hogy valódi volt a bejelentés, az érintett rendőrt azonnali hatállyal elbocsátották.

Pintér Sándor közölte, az Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex vizsgálata is megállapította, a magyar rendőrök kulturáltan intézkednek, felkészülten végzik munkájukat. Azonos következtetésre jutottak a visegrádi országokból, valamint az Ausztriából érkező, a magyar–szerb határon szolgálatot tejesítő rendőri egységek is.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója elmondta, az a nyolc, kísérő nélküli kiskorú, akinek tranzitzónába szállítását ideiglenes intézkedésként a strasbourgi bíróság megtiltotta, 18 év körüli fiatal. A szakember leszögezte, fel sem merült, hogy a tranzitzónában helyezzék el őket; jelenleg már csak hatuk esetében folyik menekültügyi eljárás, ketten ugyanis elhagyták az országot.

A tranzitzónák működése

A korábbi 50-50 férőhelyesről 250-250 férőhelyesre bővítették a röszkei és a tompai tranzitzónát, ahol valamennyi menedékkérő megvárhatja kérelme jogerős elbírálását. A tompai létesítményt csütörtökön mutatta be Pintér Sándor belügyminiszternek Seres József, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója.

A szakember elmondta, a Szerbia irányából érkezőket először a rendőrök ellenőrzik, átvizsgálják a ruházatukat és a csomagjukat, hogy van-e náluk élet kioltására alkalmas eszköz. Ezt követően rögzítik a kérelmezők ujjlenyomatát és lefényképezik őket. Egyúttal azt is megvizsgálják, hogy más tagországban korábban nyújtottak-e be kérelmet – tudatta az igazgató.

Mindenkit a saját anyanyelvén vagy az általa használt nyelven kérdeznek ki, a menekültügyi szakemberek munkáját zárt videorendszeren keresztül tolmács segíti – közölte Seres József.

A kérelmezők a tranzitzónában várhatják meg a menekültügyi hatóság döntését, amellyel szemben bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Ingyenes jogi segítségnyújtás áll a rendelkezésre. Ha kérdéses egy kérelmező életkora, az elsődleges vizsgálatokat a tranzitzónában szolgálatot teljesítő katonaorvosok végzik el, a vitás esetekben pedig igazságügyi orvosszakértő dönt – mondta az igazgató. Hozzátette: a kísérő nélkül érkező gyermekkorúak automatikusan az ország belsejébe, a magyar gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek, a fiatalkorúak pedig a tranzitzónában maradnak.

A tranzitzónákban külön szektorokban helyezik el a családokat, az egyedülálló férfiakat, illetve a kísérő nélküli kiskorúakat. A szállásokat ötszemélyes konténerekben alakították ki. A felnőttek naponta háromszor, a gyermekek ötször kapnak a vallási előírásoknak megfelelő étkezést – közölte az igazgató.

A létesítményben játszószobát, szabadtéri játszóteret, ökumenikus imahelyet alakítottak ki. Az elhelyezettek tisztálkodószereket, ágyneműt kapnak, a tranzitzóna minden szektorában szociális munkás dolgozik.