2024. március 28., csütörtök

Jugoszlávia + Albánia

A szerb kormányfő a nyugat-balkáni szabadkereskedelmi övezet megalakításában látja a stabilitás kulcsát

Három évvel ezelőtti hatalomra lépését követően Aleksandar Vučić kormányfő, immár megválasztott köztársasági elnök, folyamatosan a Nyugat-Balkán stabilitása erősítésének és a múltbéli sérelmek feldolgozásának a fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy közös érdek ezeknek a sérelmeknek a félretevése. Az az álláspontja, hogy a térség országai egymásból, az egymással való együttműködésből meríthetnek erőt és léphetnek a társadalmi, illetve a gazdasági megújulás útjára.

A megosztó politikus, aki a háborús kilencvenes években kifejtett politikai tevékenysége miatt ébreszt heves érzelmeket nemcsak saját országában, hanem a szomszédos államokban is, 2014 óta a balkáni népek összekapcsolását és kibékítését tűzte ki magának feladatul. Európa a hivatalos nyilatkozatok szintjén elismeri és méltatja ezt a tevékenységét, de olyan értékelések is elhangzottak már, hogy a Balkán békéje megőrzésének a fejében az EU elnézi Vučićnak a demokratikus intézmények leépítését.

VÁMUNIÓ ÉS UTAK

A vasárnapi elnökválasztást követő első interjújában, amelyet a brüsszeli Politico portálnak adott, Aleksandar Vučić múltbéli és majdani tevékenységének ezt az elemét állította a beszélgetés középpontjába. Az interjúban a Politico a nyugat-balkáni régió legdominánsabb politikusának nevezte, megjegyezvén, hogy vasárnapi fölényes győzelmét követően magabiztosságot sugároz. A brüsszeli sajtóorgánum szerint Brüsszel és Berlin álláspontja megegyezik azzal kapcsolatban, hogy a puskaporos Balkán békéje megőrzésének szempontjából Vučić a legjobb választás. Az EU és az USA maradéktalanul támogatják a Nyugat-Balkán országainak összekapcsolódását, mivel ezt tartják az erősödő orosz és török befolyás elleni leghatékonyabb fegyvernek.

Vučić kifejtette, államfőként ugyanúgy a nyugat-balkáni országok közötti gazdasági szimbiózis erősítésén fog fáradozni, mint azt miniszterelnökként tette. Ha nem erős a gazdaság és nem stabilak a pénzügyek, akkor a régió nem tud megküzdeni a mélyen gyökerező feszültségekkel.

Vučić a nyugat-balkáni szabadkereskedelmi övezet megalakításában és az infrastrukturális fejlesztésekben látja a megoldás kulcsát. Szerinte a régió országai nem osztják maradéktalanul a véleményét, de hiszi, hogy legkésőbb a júniusi trieszti nyugat-balkáni konferenciáig sikerül meggyőznie őket.

– Bosznia, Macedónia, Albánia, Montenegró, Koszovó és Szerbia a CEFTA keretében már együttműködnek, ugyanakkor a jelentős gazdasági növekedés érdekében szorosabb kapcsolatokra van szükség. Az infrastrukturális projektumok kiteljesíthetnék ezt a folyamatot. Például miután elkészül a Belgrád–Szarajevó autópálya, a két főváros között öt helyett három órát tart majd az utazás. Ez az autópálya nemcsak a gazdaság számára lenne előnyös, hanem egymáshoz közelítené a régió népeit. Ez Jugoszlávia lenne, plusz Albánia. Politikai projektumról van szó, amely nem veszélyeztetné egyik állam vagy nemzet szuverenitását sem – magyarázta Vučić.

DEMOKRÁCIA HELYETT STABILITÁS

Franz Lothar Altmann, a berlini Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) balkáni részlegének volt igazgatója egyetért a meglátásokkal, hogy Németország a Balkán stabilitása kulcsaként tekint Vučićra. Persze Németországban sem mindenki elégedett Vučić politikájával, és nem mindenki hisz neki, sokan vannak azon az állásponton, hogy autokratikus eszközökkel irányítja nemcsak a pártját, hanem az országot is – értékelt a napokban Altmann a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva. Hozzátette, Berlin és Brüsszel számára fontosabb a Balkán stabilitása, mint a balkáni országok demokratikus fejlődése.

– Az EU pillanatnyilag erőtlen, egyrészt a Brexit, másrészt a néhány tagállamával kapcsolatos problémák miatt. Választások is közelednek, először Franciaországban, majd Németországban. Ezért az EU inkább saját belső ügyeire összpontosít, nem pedig a környezetében lévő országokra. Arról is érdemes szót ejteni, hogy a balkáni országokban egyre gyengül az EU befolyása. Ez jórészt a balkáni országok csatlakozásának elodázásával magyarázható. A balkáni országok lakosságának pontos elképzelése volt arról, hogy hogyan, milyen szempontból válik jobbá az életük az európai integrációnak köszönhetően. Brüsszel azonban nem kínált fel valódi alternatívát a régiónak. Az Európai Bizottság továbbra is bővítéspárti, vannak viszont olyan tagállamok, amelyek inkább saját belpolitikai problémáikkal foglalkoznak, ezért nem sokat törődnek a Balkánnal. Törökország is megnehezíti a régió országainak helyzetét, mivel miatta az EU-ban sokaknak az a benyomása, hogy a délkeleti országok nem megbízható partnerek. Az sem viszi előrébb a kapcsolatokat, hogy például Tomislav Nikolić államfő ellátogat Moszkvába, és kijelenti, hogy Oroszország Szerbia legjobb barátja, az EU-t pedig el kell felejteni. Többen is vannak az európai politikai központokban, akiket irritálnak az ehhez hasonló megnyilvánulások – fogalmazott Altmann.

A német szakpolitikus szerint a balkáni országok számára egy teljesen új integrációs modell jelenthetne megoldást: fokozatosan kellene az EU tagállamává válniuk: először nem teljes jogú tagállamként csatlakozhatnának, ami korlátozott jogokat és kötelezettségeket jelentene számukra.