2024. március 28., csütörtök

Sajnos nincs varázspálcánk

A CNCT kínai vállalatot érdekli a bori rézbánya – Az Agrokorról is szó volt Mostarban

Mostarban megkezdődött a jubileumi, huszadik mezőgazdasági vásár, amely nemcsak több száz kiállítót és üzletembert vonzott a bosznia-hercegovinai városba, hanem a régió államvezetőit is. A politikusok még hétfőn este összeültek, először ki-ki négyszemközt, majd egy közös munkavacsorán vitatták meg a régiót érintő aktuális kérdéseket. Szerbiát Aleksandar Vučić kormányfő, leendő elnök képviseli a rendezvényen. Horvát kollégájával, Andrej Plenković miniszterelnökkel a több ezer szerbiai dolgozót is érintő Agrokor-ügyről beszéltek. A vásáron jelenlevő kínai vállalatok egyikével Vučić a bori rézbányáról tárgyalt.

A mezőgazdasági vásárt Mladen Ivanić, Bosznia-Hercegovina elnökségének aktuális elnöklője és Andrej Plenković horvát kormányfő nyitották meg. A politikusok bíznak benne, hogy a nemzetközi vásár tovább erősíti a gazdasági együttműködést a régió országai és vállalataik között.

Az ötnapos rendezvényen harminc ország kiállítói mutatkoznak be. Szerbiát ötven különböző profilú vállalat képviseli. A közös kiállító szektorban tizennyolc szerbiai vállalat termékei tekinthetőek meg. Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke szerint a mostari mezőgazdasági vásár megkerülhetetlen rendezvénye a regionális együttműködésnek.

Vučić hétfőn este munkavacsorán beszélgetett Plenkovićtyal az Agrokor-ügyről.

– A horvát kormány mindent megtesz, hogy megmentse a vállalatot. A szerb kormány is minden tőle telhetőt megtesz, ugyanakkor kezünk meg van kötve, államként és kormányként nem sokat tehetünk. Attól tartok, az ügy túlságosan előrehaladott, és az Agrokor mutatói sokkal rosszabbak, mint azt bárki gondolta volna. Igyekszünk valamilyen megoldást találni. Sajnos nincs varázspálcánk, amely mindent megoldana – taglalta Vučić.

Az Agrokor cégcsoporthoz tartozik Szerbiában az Idea, a Dijamant, a Frikom, a Nagykikindai Malom, az MG Mivela, a Merkator S és a Super kartica. 

A munkavacsorán Vučić és Plenković mellett Filip Vujanović, Montenegró államfője, Bakir Izetbegović, Mladen Ivanić és Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének tagjai, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Marinko Čavara, a Bosznia-hercegovinai Föderáció elnöke vette részt. Vučić elmondása szerint a munkavacsorán az egész régiót érintő kérdésekről volt szó, például az európai integrációról. Az is kiderült, hogy számos nyitott kérdés vár még megoldásra, de éppen ebben segítik a feleket a beszélgetések és a találkozók – szögezte le a miniszterelnök.

Emellett négyszemközti egyeztetésekre is sor került. Vučić elsőként Mladen Ivanićtyal, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagjával ült asztalhoz. Elsősorban a két ország közötti kapcsolatokról volt szó. Ivanić értékelése szerint van még mit építeni a kapcsolatokon. A kulcskérdés az, vajon a bosnyák vezetők is fontosnak tartják-e a Szerbia és Bosznia közötti kapcsolatok jobbá tételét, ideje lenne végre állást foglalniuk ebben a kérdésben – emelte ki Ivanić, aki hiszi, hogy a szerb fél ebben érdekelt. Szerbia az utóbbi négy-öt évben semmi olyasmit nem tett, amivel veszélyeztette volna az országok közötti kapcsolatokat – nyomatékosította a politikus, mondván, eddig a bosnyák politikai vezetők egyike sem mutatott hajlandóságot az érdemi párbeszédre vagy arra, hogy végre pont kerüljön a háború végére, pedig éppen ez lenne a fejlődés alapja.

NINCSEN ALTERNATÍVA

Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének horvát tagja, Dragan Čović a régióban jellemző feszültségek csillapításának témája mellett a gazdasági együttműködés erősítéséről is beszélt Vučićtyal. A felek a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett kötelezték el magukat – nyilatkozták később.

– Olyan dolgokról beszélgettünk, amelyek teherként nehezednek a régió országaira, illetve akadályozzák a közöttük lévő kapcsolatok kibontakozását. Boszniát különösen súlyos problémák akadályozzák az előrehaladásban. Hiszem, hogy minden egyes találkozó segít abban, hogy csillapodjanak a feszültségek a régióban – nyilatkozta a találkozót követően Čović.

Vučić szerint a mezőgazdasági vásárhoz hasonló rendezvények ideálisak a beszélgetésre, hiszen ezeknek a központi témája elsősorban a gazdaság, ennél pedig nem létezik fontosabb kérdés. A szerb miniszterelnök hiszi, hogy a jövő a fejlődésé és a fejlesztéseké, ennek az útnak nincs alternatívája. Reméli, hogy minden normális ember azt szeretné, ha béke lenne a régióban, hogy az országok a gazdasági megerősödésre és az európai integrációra összpontosíthassanak.

A BORI RÉZBÁNYÁRÓL IS SZÓ ESETT

A mezőgazdasági vásáron több kínai nagyvállalat is részt vesz, egyebek mellett a Zhong Xing Telecommunication-ZTE, a Gree Electric, a Huawei és az építőipari, valamint bányaipari munkagépeket gyártó LiuGong. A kínai vállalatok a 16+1, közép- és kelet-európai országokat, illetve Kínát tömörítő projektum keretében vesznek részt a vásáron.

Vučić a CNCT kínai vállalat képviselőivel a bori rézbányáról tárgyalt. Ígéretesnek nevezte a beszélgetéseket, hozzátette azonban, hogy az esetleges megállapodás még nagyon messze van. Azt mondja, ha esetleg sikerül nyélbe ütni az üzletet, akkor ugyanolyan boldog lesz, amint amikor a smederevói acélműveket magánosították.

– Ha közel kerülünk a megállapodáshoz, mindenféleképpen tájékoztatom a közvéleményt. Ha kell, önök, újságírók előtt ugrok a Szávába, és megfürdök benne, de ha kell, akkor a Dunában is – fogalmazott Vučić.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi akadályozza a bori bánya magánosítását, a miniszterelnök a vállalat 1,1 milliárd eurós tartozását nevezte meg a legfőbb kerékkötőként. Nagyon kevés olyan vállalat van, amely hajlandó kifizetni 1,1 milliárd eurót, utána pedig beruházni a fejlesztésbe – tette hozzá.

– Először a majdanpeki rézbányába kell beruházni. Erre mi is képesek vagyunk, hiszen nagyjából 30 millió euróra van szükség. A cerovói rézbánya már más téma, ott 300 millió eurós beruházásra lenne szükség. Most kell megoldanunk mások téves programjait. Most éri meg a rézbányák jövőjével foglalkozni, amikor a réz ára 6 ezer euró tonnánként, év végéig pedig akár a 6500-7000 eurót is elérheti. Akkor kezdődnek a gondok, ha például 4 ezer euróra csökken az ára. Ezért van szükségünk a kínaiakra, egyedül ők tudják kivárni a pillanatot, amikor a leginkább megéri eladni a rezet – magyarázta Vučić.