Rendőrök és katonák járőröznek a magyar–szerb határon (Fotó: MTI)
Kedden lépett életbe a megerősített határzár Magyarországon. Másnap máris megdőlt a negatív rekord, szerdán senki sem, azaz nulla számú ember próbálkozott illegális határátkeléssel északi irányban. Csütörtök hajnalban a román hatóságok ötvenegy határsértővel szemben intézkedtek a szerb államhatár közelében. A két adat önmagáért beszél. A bevándorlók – vélhetően az embercsempészek irányításával – új útvonalak felkutatásába kezdtek, ezek egyike egy kis keleti kitérővel vezetne az ígéret földjének hitt Nyugatra.
A jogi határzár az épülő második védvonallal bizonyítottan működik, bár ez nem mindenkinek ok az örömre. Nemcsak az embercsempészek bosszankodhattak, és nem csupán a megvezetett bevándorlók eshettek kétségbe, mások is összeráncolhatták a homlokukat a magyar határ megerősítése miatt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ismét fölerősödtek a támadások Budapesttel szemben a migránsokkal való állítólagos rossz bánásmód miatt. A kíméletlen lejárató kampány nyomán a tájékozatlan kívülálló azt gondolhatná, hogy egész Magyarország egy hatalmas szögesdróttal körbevett Gulág.
Mi viszont – innen a határon túlról is – tudjuk, hogy mire szolgál a határkerítés, és mi a dolga a mellette járőröző katonának. Nem, nem a migránsverés. Az, hogy megvédje az országot, amit annyian és annyiszor megtámadtak már. Amit ha nem oltalmazott meg az első, akkor megoltalmazott a második védvonal, de ha azon is áttörtek, még mindig ott állt a harmadik, a legfontosabb védvonal: az ember, aki hisz még abban, hogy a haza védelme kötelesség.
