Kedden közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal (OH). A 2016 második felétől folyó vizsgálatot az indokolta, hogy 2017-ben jár le az ötéves működési engedélyezési ciklus. Az OH megállapította, hogy több egyetem törvénytelenül működik Magyarországon. Számos intézmény törvényt szeg akkor, amikor úgy ad ki idehaza külföldi diplomát, hogy az anyaországban nem folytat képzést, pedig ezt a magyar jogszabályok előírják. Az Emmi jelezte: a kormány szigorítja a magyar törvényeket és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat képzést és adhat ki diplomát Magyarországon.
A hír másnapra igazi politikai vihart kavart, az ellenzéki pártok úgy értelmezték a bejelentést, hogy a kormány ki nem mondott célja a „Soros-egyetemként” is emlegetett Közép-európai Egyetem (CEU) megszüntetése. Az MSZP szerint a CEU nemzeti érték, az pedig tudatos hazaárulás, hogy a kormány az egyetem bezárásával „fenyeget”. Az Együtt szerint a kormány „idegengyűlölő”, „Soros Györgyöt ördögnek beállító” kampánya részeként próbálja ellehetetleníteni az egyetemet. Az LMP szerint „szégyenteljes oktatás- és kultúrtörténeti mérföldkő” lenne ha „elűznék” a felsőoktatási intézményt. Az ellenzéki vádakra a Fidesz részéről Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese reagált, aki a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón az mondta, egyetlen külföldi egyetem, így a „Soros-egyetem” sem vonhatja ki magát a magyar jogszabályok alól, nem állhat a törvények fölött.
Aggodalmát fejezte ki a budapesti amerikai magyar nagykövetség is. „Az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által kedden benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-európai Egyetem működését Budapesten” – írta David Kostelancik, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában.
A vitás helyzetet Palkovics László oktatási államtitkár próbálta tisztázni szerdai sajtótájékoztatóján, aki elmondta, a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Az oktatási törvény módosítása után feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az államtitkár nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a CEU ellehetetlenítése-e a kormány célja. Hozzátette: a vizsgálat mind a 28 Magyarországon működő külföldi egyetemet érintette. Szavai szerint egy thaiföldi, egy malajziai, egy kínai és négy amerikai intézménynél probléma az államközi szerződés hiánya.
Sajtótájékoztatót tartott a CEU rektora, Michael Ignatieff is, amelyen kijelentette: „Nem zárják be a Közép-európai Egyetemet semmilyen körülmények között, a tudományos programok folytatódnak”. „Budapest az otthonuk, és itt akarunk maradni” – tette hozzá.
Kiemelte: a magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar–amerikai kapcsolatokat. Diszkriminatívnak tartotta a feltételek teljesítésére a 2018. februári határidőt is.
Az elnök-rektor jelezte: az Amerikai Egyesült Államok vezetése kifejezte teljes támogatását, New York állam volt kormányzója szintén kiállt az intézmény mellett, ahogy Kanada nagykövete is.
