Legnehezebb időszakát éli az EU, amely az idén ünnepli az elődszervezeteként működött Európai Gazdasági Közösség megalapításának 60. évfordulóját. A tengernyi baj ellenére a piaci szereplők mégis pozitív várakozásokkal tekintenek az évre.
Főleg az euróövezeti tagállamokban, ahol a 2008-as válság hatásait még mindig nem sikerült teljesen elhárítani. A külső segítségre szoruló Görögországot kivéve azonban már sok helyütt biztató változásokat látni.
Tavaly decemberben és az idén több olyan adat is megjelent, amelyek arra utalnak, hogy az eurózóna gazdasága kezd magához térni a hosszan tartó gyengélkedés után, s elkezdődhet akár a tartós fellendülés is, hacsak globális kereskedelmi háború nem robban ki.
Az utóbbi időben kedvező változásokra került sor az ipari termelésben, a munkaerőpiacon, de javult az üzleti bizalom is.
A közös valutát használó országokban az összesített munkanélküliség tíz százalék alá csökkent, amire több mint hét éve nem volt példa. A foglalkoztatottság tekintetében Ausztriában, Hollandiában és Németországban a legjobb a helyzet, Görögországban és Spanyolországban viszont a legrosszabb. Az állástalanok aránya a spanyolok körében 19 százalék, Görögországban pedig meghaladja a 20 százalékot.
A felmérések szerint a lakosság és a cégek egyre derűlátóbbak az euróövezetben. Abban bíznak, hogy az álláshelyek száma folyamatosan gyarapszik az év hátralevő részében, ami további lendületet adhat a gazdaságnak.
Bár sokan javulásra számítanak, az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikája ennek pont az ellenkezőjét tükrözi: még mindig a legnagyobb válsághelyzetre van felkészülve. Egyelőre nem tudni, hogy ez az állapot meddig tart, hiszen semmi jele annak, hogy az ECB a tényleges helyzethez akarná igazítani az óráját.
Az uniós jegybank alapkamata továbbra is nulla százalék, ami a gazdaság felélénkülése mellett már értelmetlen. Ráadásul az ECB folytatja a két éve meghirdetett kötvényvásárlási programját (euróövezeti bankok, cégek és kormányok hitelezését az évek óta lassú gazdasági növekedés beindítása végett). Igaz, áprilistól az eddigi havi 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökkenti az összeget, s december végéig biztosan meghosszabbítja a programot. Talán tovább is. Pedig korábban már azt fontolgatta, hogy 2017 tavaszán, vagy legkésőbb az év végén befejezi a „pénzosztást”.
Az ECB eredetileg ezermilliárd eurót szánt a kötvényvásárlási (gazdaságélénkítési) programra, de már csaknem 1500 milliárdnál tart. A hatalmas összeg segítségével részben sikerült teljesítenie alapvető célját, vagyis felélénkítenie az eurózóna gazdaságát.
A térség országaiban tavaly már átlag 1,7 százalékos növekedést értek el. A legjobb eredménnyel Írország és Spanyolország dicsekedhet: az előbbiben 4 százalékkal, az utóbbiban 3,2 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai össztermék (GDP) 2016-ban. A valutaövezet és az EU főhatalmának tartott Németország GDP-je ugyanakkor „csak” 1,9 százalékkal bővült.
Az uniós jegybank legújabb előrejelzése azzal számol, hogy 2017-ben (átlag) 1,8 százalékkal, jövőre pedig 1,7 százalékkal bővülhet az övezet gazdasága. Mario Draghi ECB-elnök a minap elismerte: az eurózóna tagállamai tettek már néhány lépést a régóta halogatott strukturális reformok felé, de folytatniuk kell a változtatásokat, mert nélkülük elképzelhetetlen a gazdaságok felpörgése. Szerinte a stabil növekedés érdekében még fenn kell tartani a kötvényvásárlást és az alacsony kamatot.
