2024. április 23., kedd

Internet nélkül a gazdaság sem fejlődik

Szerbia jó IT-szakembereket nevel, de többségük elhagyja az országot

Az internetkommunikációs technológia teljesen megváltoztatta nemcsak a hétköznapi kapcsolatfenntartást, hanem a korszerű üzletelés ütemét és módját is. A világban uralkodó elvárások és az üzletkötés terén felgyorsuló tempó miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdaság terén is az internetes kommunikáció, vagyis a gyors internet, akár a GDP növekedésére is hatással lehet.

Az Információs és kommunikációs technológia, mint a gazdaság és a társadalom mozgatóereje című belgrádi tanácskozáson Irini Reljin, a kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs ügyekkel megbízott minisztérium segédminisztere rámutatott arra, hogy Európa céljai a jövőben mindenekelőtt a gyors elektromos kommunikáció megvalósításán alapulnak. Szerbia ehhez igazította azt az új hálózati stratégiáját, amely az elektromos kommunikációt érinti, és ez alapján készült el az akcióterv is. Már csak a kormány jóváhagyására van szükség. Kiemelte, hogy a hatékonyabb operatív intézkedések miatt a piac egységesítése fontos szerepet tölt be az elektromos kommunikáció terén, de ehhez gyorsabb internet is kell. A mai üzletelési trendek szerint nemcsak a kereskedelem és a szállítás, de a termelés is az interneten keresztül bonyolódik le.

– A világon végzett analízisek alapján, de a Világbank adatai is azt támasztják alá, hogy egy-egy ország GDP-jének rohamos növekedéséhez is hozzájárulhat az interneten zajló üzletelés – emelte ki. Szerbia ezen a téren nincs nagyon lemaradva, de a lakosság sajnos ma sem használja elég magas arányban az internetet, illetve nem elérhető mindenki számára. Olyan infrastruktúra kiépítése szükséges, amely nem csak a sűrűn lakott területeken, hanem faluhelyen, illetve ritkán lakott területen is gyors internetet tesz lehetővé, hogy ezáltal minden vállalkozó kedvű lépést tudjon tartani a kor elvárásaival.

Miloš Milosavljević, a Szerbiai Gazdasági Kamara informatikai egyesületének titkárhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nagy előrelépés történt az országban az elektromos kommunikáció fejlesztése terén, és kiváló szakembereket nevel az ország, még sincs elég IT-szakember. Számításaik szerint mintegy 30 ezer szakember tudna gond nélkül elhelyezkedni Szerbiában. Ma a külföldi piac húzza el őket az országból, ahol szintén hiányzanak az IT-szakemberek.

Nebojša Bjelotomić, a Saga vállalat főigazgatója arra mutatott rá, hogy mindig is jó volt információs technológiával foglalkozni, de igazán most éli a virágkorát. Szerbiának pedig van potenciálja ezen a téren. Ő azonban nem számít az állam, illetve az állami szervek támogatására, hiszen az államapparátus túlságosan lassú az elektronikus technológiához viszonyítva. Ő az állam szerepét abban látja, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az új technológiák a korszerű elvárások szerint működhessenek.

A kerekasztal-beszélgetésen vita alakult ki arról, hogy Szerbiának a jelenlegi 4G-s internet mellett (amely még most sem elérhető mindenki számára) szüksége van-e az 5G-s internetre, vagyis az internet új generációjára. Vita folyt arról is, hogy az internet-infrastruktúrának állami tulajdonban kell-e maradnia vagy magánkézbe kell adni. Ugyanakkor a vélemények abban is megoszlottak, hogy a fiatalok, a jó IT-szakemberek vajon a nagyobb fizetés miatt költöznek-e külföldre, vagy inkább az országban uralkodó lassú rendszerek kényszerítik őket erre.

A Szerbiában működő vállalatoknak csupán a kis hányada tudta teljesen digitalizálni termelési folyamatát, a többség vagy a gazdaság elszegényedése vagy pedig a tájékozatlanság miatt nem kerített erre sort. Ugyanakkor az is gondot okoz, hogy a diákok és egyetemi hallgatók többsége úgy kerül ki az iskolából és az egyetemről, hogy ha munkába is áll, nem tudja érdemben alkalmazni az információs és kommunikációs technológiát.