A közelmúltban csak „csokiháborúként" emlegetett balkáni konfliktus államközi magyarázkodásba torkollott Szerbiában és Horvátországban egyaránt. Az egyébként banális eset egyben megmutatta, hogy a balkáni puskaporos hordó kanóca még parázslik. Az Agrokor esete viszont azt mutatja, hogy gazdaságilag jobban függünk egymástól, mint gondolnánk.
A világgazdaság egy pecazsinórral összekötözött kártyavár csupán. Ezzel, úgy tűnik, nemcsak a politikusok, de jeles szakemberek, kormányzati szervek tanácsadói seincsenek tisztában. Ezért olvashatunk olyan nyilatkozatokat, hogy a Szerbiában is komoly érdekeltségekkel rendelkező horvát Agrokor csőd közeli állapota bennünket nem érint, nálunk a helyzet stabil. Úgy tűnik, nem volt elég a 2008-as válság kitörésének tapasztalata, amikor ugyanis az első bank „elesett” Amerikában, és látszott, ahogyan tovagyűrűzik a folyamat. Országunk akkori vezetői azt nyilatkozgatták, hogy minket bizony ez nem érint.
SZERBIÁT NEM ÉRINTENÉ?
Az Agrokor érdekeltségébe tartozó szerbiai cégek a GDP 1 százalékát adják. Ez elképesztően nagy arány, és egyben azt mutatja, hogy ennek bizony a fele sem tréfa. Az Agrokor cégcsoporthoz tartozik Szerbiában a Dijamant, a Frikom, a Nagykikindai Malom, az MG Mivela, a Merkator S és a Super kartica. A kereskedelmi és a mezőgazdasági miniszter tárgyalt az 1000 munkást foglalkoztató Frikom és a 750 foglalkoztatottal működő Dijamant vezetőivel, és olyan információkhoz jutottak, hogy ezeknek a vállalatoknak a pénzügyi helyzete stabil. A majdnem 93 százalékban Ivica Todorić horvát üzletember tulajdonában lévő vállalatnak Szerbián és Horvátországon kívül Szlovéniában és Boszniában is vannak érdekeltségei. Több mint 60 ezer embert foglakoztatnak közvetlenül, de legalább ennyi munkahely kötődik hozzájuk a beszállítókon és a vevőkön, forgalmazókon keresztül.
A Moody's és az S&P hitelminősítő nemrég leminősítette az Agrokort, azaz rontott a cégcsoport hitelkockázati besorolásán. A nemzetközi pénzpiacon csökkent a vállalat által kibocsátott kötvények értéke, de a részvényeik ára is zuhanni kezdett. Úgy tűnik azonban, hogy az Agrokor cégeit senki nem akarja megvenni a felhalmozott adósága miatt. Nem hivatalos értesülések szerint viszont a hitelezők Miroslav Mišković ismert belgrádi üzletembert kérnék fel a cég szerbiai leányvállalatainak megmentésére. Az orosz és az amerikai hitelezők is úgy vélik, hogy csupán Mišković csapata lenne képes nyereséges vállalattá alakítani a Mercatort, az Ideát és a Rodát.
LEX AGROKOR
A horvát kormány pénteki ülésén foglalkozik majd az Agrokorral. A hatalmas multinacionális vállalat ugyanis magával ránthatja az egész horvát gazdaságot. Az uniós szabályozás szerint azonban nem adhatnak közvetlen pénzügyi segítséget egy magántulajdonban lévő vállalatnak. Az állam elméletileg nem segíthet az Agrokornak, miközben ismert, hogy az Európai Unió kormányai nem formálisan vagy lobbizással segítik saját stratégiai vállalataikat. Andrej Plenković miniszterelnök bejelentése szerint azonban a kormány kidolgozott egy „lex Agrokor” néven emlegetett törvénytervezetet, mely megoldást jelentene a jelenlegi és más, hasonló helyzetekben. A "lex Agrokor" lényege, hogy a 8000-nél több személyt foglalkoztató vállalatok esetében kényszerigazgatást lehetne bevezetni, és ez lehetővé tenné az adósság átütemezését és akár az állam anyagi segítségét is más formában, ha a cég adóssága meghaladja az egymilliárd eurót. Az Agrokor jelenlegi adóssága becslések szerint meghaladja a 2 milliárd eurót. A legnagyobb hitelezője, az orosz Sberbank úgy nyilatkozott, nem áll szándékában átvenni a vállalat irányítását, részesedést sem szeretne, csupán garanciát, hogy az eddig befektetett 1,2 milliárd euróját visszakapja. Sajtóértesülések szerint viszont a Tesco és a Coca-Cola már korábban is érdeklődött a vállalat iránt.
Elemzők szerint az Agrokor problémáiért az állam (is) felelős. A cégcsoport ugyanis éveken keresztül rossz feltételek közepette tudott csak kölcsönhöz jutni az ország rossz hitelminősítése miatt. Amíg ugyanis a versenytársai, a Lidl és a Kaufland a Schwartz csoporton keresztül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és a Világbanktól a keleti piacon való terjeszkedésre kapott hitelek után 1, addig az Agrokor évekig 10 százalékos kamatot fizetett a hitelei után.
