2024. március 28., csütörtök

Érik a fordulat a migrációs politikában

Orbán Viktor: Képesek vagyunk bármekkora áradatot megállítani a magyar–szerb határon

Az EU aktuális ügyei, a Brexit, az Unió előtt álló reformok, valamint a migráció voltak a központi témái a visegrádi országok kormányfői tegnapi varsói csúcstalálkozójának. A magyar és a lengyel miniszterelnök a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a V4-ek általa előterjesztett közös javaslatából a legfontosabbak bekerültek a római dokumentumba. A cseh kormányfő leszögezte, a Brexittel kapcsolatban is közös álláspontot kell képviselnie a visegrádi országok csoportjának.

Bohuslav Sobotka. Orbán Viktor, Beata Szydło és Robert Fico (Fotó: MTI)

Bohuslav Sobotka. Orbán Viktor, Beata Szydło és Robert Fico (Fotó: MTI)

Orbán Viktor magyar kormányfő a migrációról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy „Európában közeledünk az észszerű migrációs politikához és intézkedésekhez”. Közölte továbbá: Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha esetleg csődöt mondana az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás.

„Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar–szerb határon” – jelentette ki Orbán Viktor.

Elmondta, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a „migránsbiznisz” felszámolásáért, miután „jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést”. Ezért az NGO-k – azaz a nem kormányzati szervezetek – „teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük” – tette hozzá.

A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az észszerű migránspolitika mellett!” – javasolta V4-es kollégáinak.

A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárat firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, „nemcsak Magyarországot védjük, hanem a hátunk mögött elhelyezkedő országokat” is.

A jogi határzár lehetetlenné teszi a beszivárgást az EU-ba a magyar határon – hívta fel a figyelmet. Ahhoz pedig hozzá kell szokni – folytatta –, hogy minden ilyen intézkedés kivált vitákat, és „abszurd ítéletek is születnek” a strasbourgi bíróságon. Ezek a jogi eljárások szerinte összefüggésben vannak egyes civil szervezetek „migránsbizniszével” – vélekedett.

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat ugyancsak abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Így „ma az osztrák és német polgárok biztonságát a magyar adófizetők fizetik meg” – fogalmazott.

AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN BÚJIK MEG

A múlt heti római EU-csúcsról Orbán Viktor azt mondta: a V4-ek látványosan bemutathatták, hogy komoly közös álláspontjuk van a kontinens jövőjéről. A római nyilatkozat megszövegezésével kapcsolatban méltatta Beata Szydlo lengyel kormányfőt, mert – mint mondta – nagy szerepe van abban, hogy a V4-ek általa előterjesztett közös javaslatából a legfontosabbak átkerültek a római dokumentumba. Ez is demonstrálta szerinte, hogy a visegrádi együttműködés „nem egy EU-n belüli lobbicsoport, hanem egy olyan országközösség, amelyet közös sors, közös történelem és közös értékek fognak össze egy keretbe”.

A négy kormányfő a csúcstalálkozót követően a Kelet-Európai Fejlesztők Kongresszusán vett részt Varsóban (Fotó: MTI)

A négy kormányfő a csúcstalálkozót követően a Kelet-Európai Fejlesztők Kongresszusán vett részt Varsóban (Fotó: MTI)

A magyar kormányfő szerint a kontinens jövőjéről szóló vita nem zárult le a római deklarációval, hanem a részletek kidolgozásának szakaszába került, és „az ördög a részletekben lakik”. Van tehát egy általános nyilatkozat Európa jövőjéről, de az Európai Bizottság a következő hónapokban öt nagy csomagot fog beterjeszteni, „ezek lesznek a részletek, ahol az ördög lakik” – fogalmazott, hozzáfűzve: szorgalmazza, hogy a V4-eknek minden csomagot illetően legyen gyors reagálóképességük.

A Brexittel, vagyis Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban a miniszterelnök megismételte: a magyar álláspont lényege, hogy az ott dolgozók jogait meg kell védeni, egy fair megállapodás keretében pedig a jogokat és a kötelezettségeket a kilépés után is egyensúlyban kell tartani.

VARSÓ ELLENZI A MENEKÜLTKVÓTÁKAT

Fontos, hogy az EU átfogó politikát folytasson a migrációt illetően, és hogy az európai menekültügyi rendszer figyelembe vegye az európai uniós tagállamok adottságait – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő a sajtótájékoztatón.

Fontosnak nevezte a tagállamok közötti valódi kompromisszumot és az államok számára „különösen érzékeny területek” figyelembe vételét. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba.

A Brexit vonatkozásában Szydlo elmondta: ennek „rendszerezett módjára” van szükség. A lengyel, valamint más uniós állampolgárok jogait a brit kilépés után biztosítani kell – szorgalmazta, fontosnak nevezte az EU iránt vállalt brit pénzügyi elköteleződések betartását is.

A Brexit kapcsán az EU-nak „mély vitát kellene folytatnia a szervezet megreformálásáról is” – jelentette ki a lengyel kormányfő.

A szombati EU-csúcstalálkozón aláírt római nyilatkozatot illetően Szydlo úgy értékelte: ennek előkészítésében „nagyon fontos és lényeges szerep” jutott a V4 által elfogadott tervezetnek. A római nyilatkozatban rögzített V4-javaslatok közül kiemelte a közös piac, az EU intézményes egységének megőrzését.

A KILÉPÉS UTÁN NINCS KIVÉTELEZÉS

A Brexit témájában Robert Fico szlovák kormányfő a V4-ek közös álláspontját ismertetve úgy értékelte: a kilépési tárgyalások után az Egyesült Királyságnak „nem EU-tagként nem lehet jobb helyzete, mint amilyen helyzetben a tagállamok vannak”. Ellenkező esetben az EU zöld jelzést adna azoknak az országoknak, ahol a jövőben unióellenes erők kerülhetnek túlsúlyba – értékelte Fico.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő úgy fogalmazott: a V4-országoknak együtt kell működniük az április 29-én esedékes, a Brexit feltételeivel foglalkozó EU-csúcstalálkozó előtt, hogy „minél nagyobb hatással legyenek az EU tárgyalási szempontjaira”. Ezeknek a szempontoknak tükrözniük kell az országcsoport érdekeit.