2024. március 29., péntek

Akadozó adatcsere

Miközben a civil szervezetek több információt követelnek az EU-integrációs folyamatokról, az állami szervek egyre több adatot tartanak vissza

Mennyire szükséges a közvélemény jelenléte, illetve milyen szerep jut neki az európai integrációs folyamatokban? Megoszlottak a vélemények a civil szervezet képviselői és a kormány képviselője között a tegnapi kerekasztal-beszélgetésen, amit a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ szervezett Belgrádban. A vita célja az volt, hogy rámutassanak, fontos lenne, hogy a civil szervezetek nagyobb betekintést kapjanak az integrációs folyamatokba.

Predrag Petrović, a belgrádi civil szervezet ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az állami szervek újabbnál újabb törvényes rendelkezések meghozatalával, végzésekkel kaotikus helyzetet teremtenek ahelyett, hogy az érvényben levő törvényt könnyebben alkalmazhatóvá tennék, és így az adatok szabad hozzáférését is megnehezítik.

Rámutatott, sokszor a kormányrendelkezések nincsenek összhangban a tárgyalási fejezetekbe foglaltakkal, így például az általánosságban megfogalmazott, az adatvédelem kapcsán meghozott rendelkezés alapján minden, az ország területén tervezett kutatómunka, felmérés, adatelemzés esetén a védelmi minisztérium véleményét kell kikérni, és ettől a szervtől kell engedélyt is kérni a kutatás elvégzésére. Ez ellentétben áll azzal a tudománnyal és a kutatással foglalkozó, 25-dik tárgyalási fejezetben foglaltakkal, miszerint Szerbia a tudományos kutatások végzésére alkalmas légkört szeretne teremteni, hogy ezzel is serkentse a tudomány fejlődését az országban.

A vitát mégis az a januárban és februárban hozott kormányrendelkezés váltotta ki, ami Sofija Mandić, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ jogásza szerint akadályozza a civil szervezeteket abban, hogy figyelemmel kísárják az EU-integrációs tárgyalásokat. Jugoslav Milačić Európa-integrációval megbízott tárca nélküli miniszter tanácsadója azt állította, irodájuk kész arra, hogy minden adatot hozzáférhetővé tegyen a tárgyalások megkezdése után, az új rendelkezések csupán az ő belső munkájukra van kihatással, hiszen addig nem adhatnak ki információt a tárgyalási dokumentációkról, amíg a tárgyalások el nem kezdődnek. Milačić hangsúlyozta, a csatlakozási tárgyalásokat a kormány folytatja le, a közvélemény, vagyis a civil szervezetek csupán partnerek ebben a folyamatban. A jogásznő szerint viszont a csatlakozási tárgyalások közügy, a civil szervezeteknek nagyobb felelősségre van szükségük, amit nem tudnak megvalósítani, hiszen éppen hogy az új rendelkezések azok, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos adatok a tárgyalások megkezdése után, sőt azok lezárása után se legyenek hozzáférhetők.

A vitára Slavoljupka Pavlović, a közhasznú információk biztosának kabinetfőnöke próbált pontot tenni, mondván, minden állami szerv által meghozott, megfogalmazott dokumentum közhasznú információt tartalmaz. Az adatokat a rendelkezése álló törvény szerint lehet titkosítani. A titkosított adatokról szóló törvény szerint csak a dokumentum tartalma alapján lehet megjelölni a dokumentumban található adatok titkossági szintjét. Minden más esetben, amennyiben az adott szerv nem akar kiadni bizonyos adatokat, meg kell indokolnia, miért.