A mezőgazdasági minisztérium minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Szerbiában a biogazdálkodást az eddiginél jóval magasabb szintre emelje. Ha az uniós országok teljesítményét nem is érhetik el, a minisztérium mindenképp azon lesz, hogy a hazai gazdák valamelyest megközelítsék – jelentette be tegnap Branislav Nedimović, az argártárca vezetője Belgrádban, a biotermelésnek szentelt kétnapos konferencia nyitónapján.
– Szerbiában a megművelhető földterületeknek mindössze a 0,44 százalékán, vagyis 15 800 hektáron folyik az organikus termelés. A felaprózott parcellák, amelyeket eddig kizárólag hátrányként emlegetett mindenki, a jövőben előnyt élvezhetnek a biogazdálkodás megszervezésére. Az a cél, hogy Szerbia e tekintetben versenybe tudjon szállni Szlovákiával és Ausztriával. Az út nem lesz egyszerű, mert míg Szerbia 2015-ben 20 millió eurónak megfelelő bioterméket tudott külföldi piacokon értékesíteni, addig Ausztria nem kevesebb mint egymilliárd eurót keresett az egészséges élelmiszerek eladásából – hangoztatta a miniszter.
Az organikus termelés Szerbiában is növekvőben van, de a továbbiakban mindenképp állami támogatásra szorul. A hagyományos termelésről a biotermelésre való átállás nem egyszerű, emellett időigényes folyamat. Legalább három évet vesz igénybe.
– Az organikus termelésre mintegy 70 százalékkal nagyobbak az állami támogatások – mondja Nedimović miniszter –, és az egész folyamatot a jövőben a vásárlók igényeihez alakítják. Jelenleg szinte az ország egész gyümölcstermesztése külföldi piacokra jut, az idehaza megtermesztett zöldségféléket pedig hazai fogyasztók vásárolják meg. Az utóbbi ágazat szorul jobban támogatásra, hogy konyhakerti veteményekből külfölre is jusson – mondta a miniszter.
Szerbia a legtöbb organikus terményt az USA, Japán és a skandináv országok piacain értékesíti.
A miniszter azt is érdemesnek tartotta elmondani, hogy hamarosan napvilágot lát az organikus termelés akcióterve, amely már ugyan 2009 óta készül, de nem halad, mert mint ismeretes, azóta az agrártárca élén hét mezőgazdasági miniszter cserélt helyet. Fontos lesz a jövőbeli biotermelők és a fogyasztók felkészítése is, hogy valamennyien tisztában legyenek az organikus élelmiszer előnyeivel.
A Szerbiai Gazdasági Kamarában megtartott konferencián felszólalt Veljko Jovanović, a Biotermelési Központ vezetője is, aki elmondta, a gazdasági kamara azért alapította meg az említett központot, hogy az illetékesek edukatív tanfolyamok révén felkészíthessék a biotermelés iránt érdeklődőket, és hogy a jövőben koordinálhassák az árucsere-forgalmat. A helyi önkormányzatokkal kívánnak kapcsolatba lépni, hogy területükön termelői inkubátorházakat létesítsenek, és hogy a biotermelők az állami földterületeken gazdálkodhassanak.
Ivana Simić, a Szerbiai organika egyesület főtitkára felszólalásában arra mutatott rá, hogy az országban 2200 bejegyzett biotermelőt tartanak nyilván, többségük átlag két hektár területen gazdálkodik, és csak elenyésző részük termel nagyobb parcellán.
Szerbia az organikus termékek közül málnát, szedret, almát és gyümölcspépeket szállít külföldre. Ezek a termékek a világpiacon mintegy 20-30 százalékkal drágábbak a hagyományos termelésből kikerülő árutól.
A tanácsozáson részt vett Jürgen Schmid, Németország belgrádi nagykövetségének képviselője is, aki szerint Szerbiának minden előfeltétele megvan a biotermeléshez, Németország pedig a jövőn is kész támogatni az elképzeléseket. A figyelem Szerbia központi és keleti vidékeire összpontosul, ahol főleg a gyümölcstermesztésre kiválóak a természeti adottságok.
Jörgen Scmidt hozzátette azt is, hogy Németország az Európai Unió biotermelésének 25 százalékát adja, aminek pénzbeli értéke meghaladja az évi 8,6 milliárd eurót.
