Hatvan éve, 1957. március 25-én írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződést. Az EGK-ból nőtt ki az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója.
A fontos eseményről tegnap Magyarországon két helyszínen is megemlékeztek. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Europe Direct Szeged által rendeztek konferenciát a Római Szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából Trócsányi László igazságügyi miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter részvételével, Budapesten pedig Európai Unió: az első 60 év után címmel szerveztek nemzetközi tanácskozást a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol felszólalt Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Pier Ferdinando Casini, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke.
„Az Európai Unió (EU) kríziseken keresztül fejlődik, az integráció hat évtizedes története azonban azt mutatja, hogy a nehézségeken mindig sikerült túllépni” – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Szegeden.
Trócsányi László a szegedi konferencián azt mondta, az integráció alapvető céljai és mozgatórugói változatlanok: az európai államok közös hagyományain alapuló együttműködés, a polgárok jóléte, béke, biztonság, gazdasági fejlődés. Kifejtette, mindig vannak újszerű kihívások, a megoldások kidolgozásakor a jogállam és a demokrácia alapértékeit, különösen az alapvető emberi jogokat mindenkor tiszteletben kell tartani. El kell fogadni ugyanakkor, hogy vannak példátlan helyzetek, amelyek atipikus megoldást is igényelnek – hangsúlyozta az SZTE professzora, hozzátéve: ez a hatékonyság egyik alapfeltétele.
Leszögezte, az uniós döntéshozatal nem függetlenedhet az intézményeket létrehozó államoktól. Nemzetközi politikai változások, kihívások esetén az alapvető válaszokat együttesen kell megtalálni, az európai intézményeknek az így közösen meghatározott egységes irányok szerint kell eljárniuk.
Martonyi János korábbi külügyminiszter előadásában kifejtette, a világban zajló változások – például a hatalom decentralizációja, az Egyesült Államok visszalépése több területen – Európa számára lehetőségeket nyit. A fragmentáltabb világrend, az ellentétek erősödése azonban veszélyeket hordoz – tette hozzá. Az SZTE professor emeritusa hangsúlyozta, az uniós integrációban bizonyos területeken előre kell lépni. Ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Európának az eddiginél sokkal egységesebb külső fellépésre, egyeztetett kül- és biztonságpolitikára, valamint jóval hatékonyabb védelmi képességekre van szüksége.
Trócsányi László és Martonyi János (Fotó: MTI)
A budapesti konferencián Németh Zsolt félreértésnek nevezte, hogy Magyarország Európa-ellenesen akarná a nemzeti érdekeit érvényesíteni, hiszen az érdekei szorosan összefüggnek az európai érdekekkel. Erős, versenyképes, fenntartható Európát akarunk, csak gyakran másképp látjuk, hogy mi válik Európa javára – mondta. Magyarország a visegrádi országokkal kisebbséget alkot e tekintetben a véleményével, és ezek az országok nem akarják a nemzeti identitást az európai identitás alá rendelni – magyarázta.
A politikus szerint sok vád éri Magyarországot, hogy nem akar több Európát, több közösségi hatáskört, de ez nem igaz, ugyanis Magyarország akar például közös európai védelempolitikát és digitális piacot. Magyarország a sikeres nemzetek Európáját szeretné látni, mert így lehet erősebb az EU – mutatott rá. Hozzátette: értelmetlen a vita, hogy több vagy kevesebb Európára van-e szükség, inkább arról kell beszélni, hogyan lehetne jobbá, sikeresebbé tenni Európát, és ebből a szempontból kell megítélni, hogy melyik hatáskör melyik szinthez tartozzon.
Pier Ferdinando Casini, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke kiemelte: ma divat Európa problémáiról beszélni, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy „60 év siker, béke áll mögöttünk, az EU egy sikertörténet, ezt különösen hangsúlyozni kell most, amikor olyan sok kihívással nézünk szembe”.
Az olasz politikus is megemlítette: ma gyakran felteszik a kérdést, hogy több vagy kevesebb Európára van-e szükség. Viszont olyan nagy változások tapasztalhatók a világban, hogy nyilvánvalóan bizonyos problémákkal, például a migrációval, egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni – vélekedett.
Pier Ferdinando Casini hangoztatta: meg kell érteni, hogy szükségünk van Európára, de a jelenlegi Unió nem működik jól, és ha így folytatódik, nem leszünk képesek megvédeni azt az Európát, amelyet létrehoztunk.
