2024. április 18., csütörtök

Olcsóbb feketén, de nem biztos, hogy jobb

A nyereményjátéknak köszönhetően nőtt az adómemóriás pénztárgépekben jegyzett forgalom

Habár a Vedd el a számlát, és nyerj! elnevezésű országos nyereményjáték még nem ért véget – a számlákat március 31-ig lehet postázni – az adóhivatal és az államigazgatási minisztérium azonban már a nyereményjáték pozitív hatásairól számolt be. Ez derült ki a helyi szintű gazdasági fejlesztéssel foglalkozó szövetség (NALED) által megtartott tegnapi belgrádi sajtótájékoztatón. Ana Brnabić államigazgatási és önkormányzati miniszter szerint a nyereményjáték mindenképpen javított a polgárok adókötelezettség iránti hozzáállásán, és hamarosan olyan találkozóra is sort kerítenek az önkormányzatok képviselőivel, amelyen arról tárgyalnak, hogyan lehetne még magasabb szintre emelni a polgárok adókötelezettségi tudatosságát.

Ana Brnabić elmondta, jelentős pénzösszeget, sok munkát és időt fektetett az állam a szürkegazdaság elleni küzdelembe, hiszen becslések szerint naponta 8 millió euró bevételtől esik el a szürkegazdaság. A nyereményjáték csak egy momentum a szürkegazdasággal felvett küzdelemben, amely még a 2014 decemberében megtartott vállalkozótalálkozóra vezethető vissza. A találkozó témája a szürkegazdaság volt, amelyen a vállalkozók rámutattak arra, hogy a szürkegazdaság egyenlőtlen feltételeket állít a legális és illegális keretek között működő gazdasági szereplők között.

Ennek következményeként született meg a szürkegazdaság elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti akcióterv, amelynek egyik kitétele az adóhivatal megerősítése volt, de ebben az akciótervben fogalmazták meg a nyereményjáték megszervezésének a tervét is. A nyereményjátékban a lakosság 40 százaléka vesz részt.

Habár a nyereményjáték valós hatásairól csak a játék lezárása után, vagyis március 31-e után lehet érdemben beszélni, Dragana Marković, az adóhivatal igazgatónője rámutatott arra, hogy összehasonlítva a múlt évi adatokat az ideiekkel már most megállapítható, hogy megnőtt a polgárok határozottsága, hogy szolgáltatások díjának és az árucikkek árának kifizetése után számlát kérjenek. Ennek köszönhetően bizonyos területeken jelentősen nőtt a bejegyzett forgalom. Az adóhivatal adatai szerint az adómemóriás pénztárgépek után bejegyzett januári forgalom a tavalyi 152 milliárd dinár után az idén 160 milliárd dinárt ért el. Legnagyobb forgalomnövekedés figyelhető meg a kiskereskedelemben, illetve a motoros járművek javítását végző vállalatok körében, ahol 83,5 százalékos forgalomnövekedést figyeltek meg, az elektromos berendezések javításával foglalkozó szolgáltatások esetében pedig 24,9 százalékost. A vendéglátásban is 12 százalékos forgalomnövekedést jegyeztek.

Újságírói kérdésre, miszerint a kapott adatok alapján külön ellenőrzésre számíthatnak-e a kisvállalkozók, az igazgatónő elmondta, az adóhivatal mindenekelőtt a büntetések kiadásának megelőzésén munkálkodik. Az adófizetők ellenőrzését kockázatelemzés alapján végzik, illetve reagálnak a polgárok bejelentéseire is, de számos tevékenységük van, amivel az adófizetési kötelezettségre igyekeznek felhívni a figyelmet.

Dragan Penezić, a British American Tobacco munkatársa, a NALED igazságos versenyhelyzettel foglalkozó tanácsának tagja rámutatott arra, hogy a szürkegazdaság 26 százalékra való visszaszorításával akár egymilliárd eurót lehetne mederbe terelni. Felhívta a figyelmet, hogy bár a február második felében végzett közvélemény-kutatásban megkérdezett polgárok nagy hányada támogatta a szürkegazdasággal szembeni küzdelmet, mégis mintegy 40 százalékuk gondolja úgy, hogy valamilyen szinten indokolt lehet a szürkegazdaság, és 20 százalékuk vásárol olyan terméket, amellyel elkerülik az adófizetés kötelességét, de amivel veszélybe sodorhatják a saját egészségüket is. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen támogatni szeretnék az ellenőrző szervek munkáját, de az ügyészségekét is, hiszen nagyon fontos lenne felszámolni a csempészetet, különösen a jövedéki adót (akcíza) tartalmazó termékek esetében, hiszen ezek a járulékok az állami költségvetés 30 százalékát teszik ki.

Az IPSOS Strategic által készített közvélemény-kutatás szerint, amelyben véletlenszerűen kiválasztott 1050 polgár vett részt, kiderül, hogy bár a lakosság jelentős része szerint a szürkegazdaság nagy károkat okoz az ország, illetve a gazdaság számára, negyedük mégis úgy véli, hogy bizonyos helyzetekben indokolt lehet. Kétharmaduk szerint ugyanis több esetben a szürkegazdaság a szegényebb réteg megélhetési lehetőségét jelenti. Valamivel több mint harmaduk szerint az állam nem gazdálkodik megfelelőképpen az adófizetők pénzével. És bár kétharmaduk szerint az állam nem bünteti kellő mértékben azokat, akik illegális keretek között üzletelnek, csupán 33 százalékuk jelentené fel munkaadóját, ha feketén foglalkoztatná. A polgárok a munkahelyük elvesztésétől félnek. A lakosság harmada vásárol illegális eladásból, legtöbbször kávét, dohányt, cigarettát, alkoholt, üzemanyagot. Indoklásuk szerint azért, mert jóval olcsóbbak, mint az üzletben.

A kutatás nem csak a lakosság anyagi teherbírására mutat rá, hanem például arra is, hogy a polgárok mintegy fele, ha nem kap számlát, nem is kér. A január 1-je óta tartó nyereményjáték azonban több esetben is arra ösztönözte őket, hogy szolgáltatás vagy vásárlás után számlát kérjenek, ezt kizárólag a megkérdezettek 10 százaléka állította.