2024. március 29., péntek

A drámai idők mindennapjai

Nagybecskereken bemutatták A. Sajti Enikő: Kisebbségpolitika és társadalomszervezés című kötetét

A nagybecskereki Madách Irodalmi Színpadának első idei könyvbemutatóján A. Sajti Enikő: Kisebbségpolitika és társadalomszervezés című kötetét ismertették az irodalomkedvelőkkel. A kötetet a közelmúltban Budapesten is bemutatták. A szegedi szerzőnek ez az ötödik Vajdasággal foglalkozó kötete. Újabban pedig a Tito-kultuszról gyűjt anyagot.
A könyv egy dokumentumkötet, amely a nagybecskereki Várady család ügyvédi irattárának a hagyatékából merít. Tartalmazza dr. Várady Imre életrajzát is, akinek most volt születésének 150. évfordulója. A dokumentumok betekintést adnak abba, hogy az elcsatoltak első nemzedéke hogyan élte meg Nagy-Magyarországból a kisebbségbe való szakadást. Hogyan zajlott az önszerveződés a megmaradásért, kezdve a kultúrától a politikáig. Mert az előállt helyzetet kezelni kellett. Másrészt az ügyvédi akták megmutatták, hogy a kemény történelmi megrázkódtatások hogyan csapódtak le az egyszerű emberek életére.
– Ezeknek a történelmi feldolgozásoknak az az elsődleges hozadéka, hogy egyrészt a múltat beemelik a magyar kisebbség tudatába és emlékezetébe, másrészt pedig a hétköznapokat mutatják be a ma olvasójának. Hogyan éltek, hogyan gondolkoztak, mit tettek nehéz helyzetben, mit nem tettek, mik voltak a dilemmáik, hogyan próbálták az egész kisebbségi létet megszervezni maguk körül, mondja A. Sajti Enikő.
A kötet a Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Mint ahogy Virág Gábor igazgató elmondta, a Várady család páratlan értékű hagyatékának köszönve eddig már négy kiadvány megjelent és készülőben van az ötödik is. Reméli, hogy még vannak olyan rejtett dokumentumok, amelyek gazdagítani fogják a Forum Könyvkiadó repertoárját, és a vajdasági magyarság könyvtárát is. Libatoll és történelem cím alatt készül a következő kötet, amelynek a megjelenése ez év júniusára várható. Előzetesként dr. Várady Tibor jogászprofesszortól annyit tudtunk meg, hogy a kötetben többek között benne lesz a becskereki magyarság kultikus iskolájának, a Messingernek a története is. Akárcsak Messinger Karolin életének a története is, akit zsidóként és németként is egyaránt meghurcoltattak. Szó lesz a becskereki párbajokról is, melyeket ugyan tiltott a törvény, mégis több mint húsz ilyen eset volt a XIX. század végén és a XX. század elején. Ezek mellett szó lesz a csókai Tóth István esetéről is, akit 1943-ban elfogott a német hatóság, mert tíz kiló libatollal átment a Tisza túloldalára. A kilátásba helyezett büntetés helyett azt vállalta, hogy egy közeli gyűjtőtáborban őr legyen. De néhány hónappal később jöttek a partizánok, akik háborús bűnösként kezelték. Az is mondható, hogy szerencséje volt, mivel „csak” háromévi börtönbüntetéssel megúszta.
A kötet megjelenését június közepére várják.