Tegnap délelőtt székházában, a szabadkai Magyar Házban ült össze, immár huszonnegyedik alkalommal, a Magyar Nemzeti Tanács. Ezúttal huszonkilenc téma szerepelt a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának napirendjén. Egyebek mellett az idei, 2017-es költségvetés módosítása, amely heves vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy valójában mennyire becsüli a szerb állam a magyar közösséget.
Jerasz Anikó (Magyar Összefogás), a végrehajtó bizottság elnökének elmondása szerint elsősorban azért vált indokolttá a büdzsé módosítása, mert elfogadása óta a pénzügyi forgalomban változások álltak be. A tanács bevételei a tavaly fel nem használt eszközök kedvezőbb valutaárfolyamon történő átváltása, a kamatbevételek és a visszautalt ösztöndíjak miatt 515 millió dinárról 526,5 millió dinárra növekedtek. Másrészt a Szerb Köztársaság által megítélt támogatás 60,8 millió dinárról 59,4 millió dinárra csökkent.
A módosítás kapcsán felszólaló Tari István (VMDK – Csonka Áron) elégedetlenségének adott hangot, amiért a szerbiai központi hatalom csökkentette az egyébként is szégyenletesen alacsony támogatást, amit szerinte nem is volna szabad támogatásnak nevezni, hiszen ez jár a vajdasági magyar közösségnek. Az MNT-nek legalább a vajdasági magyar adófizető polgárok által befizetett terhek egy részét ki kellene harcolnia – szögezte le Tari.
Gergely Árpád felvétele
Mgr. Hajnal Jenő (MÖ), az MNT elnöke válaszolva Tari felvetésére, egyetértett azzal, hogy méltánytalan a csökkentés. Egyébként több éves gyakorlatról van szó – tette hozzá.
– A szerbiai költségvetésben a köztársaság 245 millió dinárt oszt ki a nemzeti tanácsok között, egyrészt a közösségek lélekszáma alapján. Az MNT ennek alapján 25,3 millió dinárt kap. A második tétel minden nemzeti tanács esetében 3,5 millió dinár, ezt a működési költségekre szánják, a harmadik, a kultúrára, tájékoztatásra, oktatásra és a hivatalos írás- és nyelvhasználatra szánt keretet a szolidaritás alapján osztják szét, vagyis ha valamelyik közösségnek új egyesületei alakulnak, akkor az az egyesület többet kap a fix keretből, a többieknek a támogatása viszont csökken. Az illetékeseknek csak annyit kellett volna tenniük, hogy a keretösszeget legalább valamelyest megemelik, akkor egyik nemzeti tanácsnak sem csökkent volna a támogatása – taglalta Hajnal Jenő.
Dudás Károly (MÖ) szerint nem az a kérdés, hogy csökkennek-e a hazai támogatások, hanem az, hogy a vajdasági magyarság képviseletét felvállaló szervezetek, a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT, mindent megtesznek-e annak érdekében, hogy az intézményrendszert ennek ellenére is sikerüljön fenntartani. Dudás szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy az anyaország határain kívül rekedt magyar közösségek más országokban hogyan élnek, milyen hatáskörökkel ruházta fel őket a hatalom. Ilyen szempontból a vajdasági magyar közösség helyzete a legkedvezőbb – véli Dudás.
Zsoldos Ferenc (MM) szavai szerint az autonómiáról van szó, amikor az ember – ebben az esetben az MNT képviselői – azt feszegeti, hogy honnan van pénze és az mire elegendő. Az MNT által irányított intézményrendszer több évtizedes küzdelem eredménye, de ezeket az intézményeket javarészt magyarországi költségvetési pénzekből kénytelenek fenntartani – hangsúlyozta a képviselő, rámutatva arra, hogy folyamatosan a történelmi megbékélés témája szerepel napirenden, ám a gyakorlatban nem érezni ennek a hozadékát. Ha annyira jók a Magyarország és Szerbia közötti viszonyok, akkor eltörölhetnék legalább a magyarországi támogatásra kiszabott adót – szögezte le.
ISMÉT A PÉNZRŐL VITÁZTAK
A Szekeres László Alapítvány 2016-ra vonatkozó beszámolója és idei pénzügyi, illetve munkatervei is napirendre kerültek. Az alapítvány nevében Somogyi Tünde számolt be a múlt évi tevékenységről, illetve az idei tervekről. Emlékeztetett, hogy az alapítvány tevékenységének 90 százalékát a kis összegű támogatások teszik ki. Tavaly ebben a kategóriában 80 millió forintot osztottak ki kilenc különböző kategóriában beérkezett 446 pályázat között. Az idén ugyanennyi a keretösszeg, határidőn belül pedig rekordszámú, 700 pályázat érkezett be – emelte ki Somogyi, mondván, hogy a szaktestület és a kuratórium a hétvégén, március 25-én dönt a pályázatok sorsáról, majd javaslatukat továbbítják a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, a végleges döntés pedig várhatóan április végéig születik meg.
A folytatásban felszólaló Joó Horti Lívia (MM) kifogásolta, hogy a beszámolóból nem derül ki, hogy például pontosan milyen körülmények között fektetnek az alapítvány részvételével 1,2 millió eurót a szabadkai Makszim Gorkij utcában, a horvát konzulátus épülete melletti létesítmény megvásárlásába és felújításába. A 800 négyzetméteres ingatlan vételára adóval együtt 450 ezer euró, felújítására pedig 860 ezer eurót szánnak – magyarázta Joó Horti, aki szerint szerbiai és szabadkai viszonylatokban hatalmas összegről van szó. Joó Horti arról az épületről is beszélt, amelyet állítólag 1,2 millió euróért, szintén Szabadkán, a VMSZ és az MNT új székházaként vásárolnak meg.
Hajnal Jenő nem értette képviselőtársa felháborodását, mert mint kiemelte: a Makszim Gorkij utcában lévő épületben megalapítandó oktatási-tájékoztatási központtal kapcsolatos tervek az MNT munkatervében is szerepelnek, nem titkosak. Az pedig természetes, hogy az épület megvásárlása az SZLA részvételével valósul meg – tette hozzá.
– Az elhangzó pénzösszegekkel kapcsolatban érdemes rámutatni bizonyos dolgokra. Irodaépület és egyéb helyiségek vásárlására 48,3 millió dinárt, bútor és berendezés vásárlására 25 millió dinárt, felújításra pedig 73 millió dinárt irányoztak elő. Ha megnézzük a költségvetést, látjuk, hogy ez előző évből átvitt eszközök 156 millió dinárt tesznek ki. Az épület drágaságával kapcsolatban pedig annyit húznék alá, hogy ha figyelembe vesszük az adóalapban szereplő adózási összeget, láthatjuk, hogy a valós értékhez képest 20 millióval olcsóbban vásárolták meg az épületet. Mivel az épületet kulcsra kész állapotban kell átadni rendeltetésének, természetes, hogy a felújításra, berendezésre is pénzeszközöket kell fordítani. Ilyen kedvező áron ritka, hogy Szabadkán ilyesmit meg lehet valósítani. De mit lehet tenni, választási kampány van, a csúsztatások és hazugságok időszaka – fogalmazott Hajnal.
A folytatásban felszólalt Perpauer Attila (MÖ) arról beszélt, hogy szerinte egyes képviselők felesleges és mellékes dolgokkal foglalkoznak. Inkább arról kellene beszélni, hogy az idén a Szekeres Alapítványnál több mint 700 személy pályázott kis összegű támogatásra. Ez a közösség élni akarását bizonyítja – tette hozzá.
Új, reprezentatív épületek kerülnek magyar kézbe, ehhez képest egyesek azzal foglalkoznak, hogy ez mennyibe kerül, vajon túlságosan sokba-e – húzta alá Talpai Sándor (MÖ), mondván: ehelyett büszkének kellene lenni, hogy a magyar közösség képes ilyen épületeket megvásárolni.
VITA NÉLKÜL
A továbbiakban egyebek mellett a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház alapszabályának módosítását és tavalyi munkabeszámolóját, a Forum Könyvkiadó Intézet 2016. évi ügyviteli jelentését és zárszámadását, a 370 kollégistának otthont adó újvidéki Európa Kollégium tavalyi beszámolóját, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Zentai Történelmi Levéltár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár és a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár múlt évi jelentéseit fogadták el.
Az MNT végrehajtó bizottsága döntése értelmében a tanács a Szabadkai Zeneiskola igazgatóválasztási eljárásában Csikós Krisztina jelölését támogatta.
Mivel Bacskulin István (VMDK – Csonka Áron) a közelmúltban lemondott tisztségéről a tanácsban, a helyébe Horváth Ódry Márta (VMDK – Csonka Áron) lép.
