Aleksandar Vučić szavai szerint jó, hogy a régió országainak miniszterelnökei egy újabb határozatot fogadnak el a csúcstalálkozón, ugyanakkor félő, hogy az egymás közötti viták és a feszültségek szinte már másnap felélednek.
A szarajevói nyugat–balkáni csúcstalálkozón elhangzó felszólalásában Vučić arra kérte a házigazdát, hogy ne illessék a csúcstalálkozón jelenlevő résztvevők mindegyikét az ország jelzővel, hiszen ő sem teszi ezt. Mint hozzátette, nem a szerbiai elnökválasztási kampány miatt mondja ezt, hanem azért, mert Szerbia számára érzékeny témáról van szó. Vučić ezt azután mondta, hogy Isa Mustafát mint Koszovó állam miniszterelnökét mutatták be. A csúcstalálkozón sehol sem voltak láthatóak Koszovó állami jelképei.
Az ehhez hasonló összejövetelek azért jók, mert a felek a lehető legfontosabb témáról, a gazdaságról beszélgetnek, ugyanakkor amint befejeződik a találkozó, a politikusok vagy csak ismét a politikával foglalkoznak, vagy egyáltalán nem folytatnak egymással párbeszédet, hangsúlyozta Vučić.
– A régióban mindannyian hiszünk az uniós jövőben. Ugyanakkor Szerbiában már senki nem dobálódzik különböző dátumokkal. Az az érzésem, hogy ugyanez a helyzet a régió többi országában is. Szeretném, ha az európai jövő a jelenleginél valamelyest egyértelműbb és kevésbé homályos lenne. Szerbia egységes gazdasági térségként kíván a régióra tekinteni, viszont olyan érzésem van, hogy ezzel nem mindenki van így, pedig ha gazdaságunk egységesként működne, a nemzeti feszültségek is alább hagynának. A régió országai már három évvel ezelőtt megállapodtak a Belgrád–Niš–Pristina–Drač autópálya, azaz a Niš és Merdare, valamint a Podujevo és Pristina közötti 77, illetve 44 kilométeres szakasz kiépítéséről. Szerbia elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, más azonban nem történt. Ugyanez a helyzet más projektumokkal is – fogalmazott Vučić.
Értekezésének folytatásában a szerb kormányfő az egységes piac előnyeire mutatott rá: az árak csökkennének, a foglalkoztatottság, a termelés és a versenyképesség viszont növekedne, az erőforrásokat pedig az eddigieknél ésszerűbben használnák ki. Az egységes piac majdnem 20 millió fogyasztót jelentene, emelte ki, hozzátéve: nem logikus, hogy a régió országainak termékeit a régió másik országaiba szállító tehergépkocsik 15-20, vagy olykor 30 órákat várakoznak a határátkelőkön, a vállalatok pedig emiatt hatalmas veszteségeket jegyeznek. Az egységes piac megoldást jelentene minderre, szögezte le Vučić.
Hasonló az álláspontja Johannes Hahnnak, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Szavai szerint a gazdaság kérdése mindennél fontosabb, ezért az EU a közös nyugat-balkáni piac kialakítását szorgalmazza. A hosszú távú cél a közös piac beolvasztása az EU piacába, mondta a biztos, kiemelvén: a berlini folyamat három éve tart, azóta számos megállapodást aláírtak a felek, viszont jó lenne végre látni a konkrét eredményeket is. Az egységes piac 2025-ig legalább 80 ezer új munkahelyet jelentene.
