Tegnap befejeződött a huszonnegyedik Kopaoniki Üzleti Fórum, amelyen ezúttal minden a szerb kormány reformjai, az állami vállalatok helyzete és átszervezése, az üzleti légkör jobbá tétele és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködés körül forgott.
Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter tegnap egyrészt Szerbia gazdasági felépüléséről értekezett, másrészt pedig arról, hogy az államkasszából mind kevesebbet kell költeni a nyugdíjak kifizetésére.
Kezd egyensúly teremtődni az állami és a magánszféra között, a létszámstop elrendelése óta ugyanis 62 ezerrel, azaz 8,41 százalékkal csökkent a közszférában dolgozók száma, míg ugyanebben az időszakban, tehát 2013. december 7. és 2017. február 28. között, 134 953 személy talált munkát a magánszférában – foglalta össze a statisztikai mutatókat Vulin. Mint hozzátette, ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag 72 982 személlyel foglalkoztatnak többet legálisan, fizetett biztosítással az országban, mint 2013 végén, ennek köszönhetően egyre több pénz folyik be a nyugdíj-biztosítási alapba.
– Ennek hála, hogy míg 2012-ben a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges összeg 48 százalékát az államkasszából kellett kifizetnünk, addig például tavaly már csak 35 százalékot pótoltunk. A célunk az, hogy ez az arány az év végéig 33 százalékra csökkenjen – taglalta Vulin.
NAGYOBB FIGYELMET A HAZAIAKNAK
A veszteséges állami vállalatok témája a fórum zárónapján sem került le napirendről. Zoran Drakulić üzletember, a Privrednik üzleti klub elnöke úgy véli, hogy nyereségesebb lenne 100 millió eurót a kis- és középvállalkozások támogatására költeni, mintsem ennyi pénzből életben tartani a bori szénbányát. Nem beszélve arról, hogy szerbiai vállalkozók nélkül nincsen szerbiai gazdaság – tette hozzá, azt nehezményezvén, hogy különböző támogatási modellekkel az államvezetés elsősorban a külföldi üzletembereket próbálja beruházásra ösztönözni.
– A 2000-es évek óta ismételgetjük, hogy a Szerbiában rejlő lehetőségek hatalmasak, ám mégsem haladunk semerre. Ahhoz, hogy érdemben és érezhetően megerősödjünk, legalább 4 milliárd euró közvetlen külföldi beruházásra lenne szükségünk. És ne feledkezzünk meg a hazai vállalkozókról sem. Szerbiában annyi területen lehetne befektetni, ugyanakkor továbbra is él a a beruházásoktól való félelem. Elég csak megnézni, hogy hány millió hektárnyi földterület áll megmunkálatlanul, vagy menyire lecsökkent az állatállomány. A szerbiaiak félnek beruházni, és ez nem is meglepő, tekintettel arra, hogy a hazai vállalkozók nem részesülnek külföldi kollégáikhoz hasonló elbánásmódban. Nagyvállalataink a kis- és középvállalkozásokkal működnek együtt, több száz kisebb vállalatra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen üzleteljenek és termeljenek. Ezért úgy vélem, hogy gyümölcsözőbb lenne ezeket támogatni és nem a veszteséges állami óriásokat – érvelt Drakulić.
KISEBB ADÓKAT
Miodrag Kostić, az MK Group tulajdonosa és elnöke hisz benne, hogy a 2017. év vízválasztó lesz, és végre megkezdődnek a komolyabb rendszerbeli reformok. Az üzleti fórumon jelenlevő nemzetközi pénzügyi szakértők mind azon a véleményen vannak, hogy a legfontosabb mutatók javultak, ugyanúgy, mint a költségvetési hiány aránya is, ezért valóban érdemes reménykedni – tette hozzá, majd Drakulićhoz hasonlóan a magánszféra erősítésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy az országban nyilvántartott 1,4 millió magánvállalkozó egyszerűn nem tudja eltartani a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat és a közszférában dolgozókat.
Ahhoz, hogy külföldi beruházók érkezzenek az országba, az adónak valamivel alacsonyabbnak kell lennie, mint az európai országok többségében, de magasabbnak, mint például a szomszédos Bulgáriában vagy Montenegróban – magyarázta Kostić.
– A 15 százalékos nyereségi adó persze valóban vonzó, emellett azonban számos más címen terheket rónak ki a vállalkozókra. Ezért is üdvözöljük, hogy a miniszterelnök bejelentette, hogy csökkenteni fogják a bérekre számított adót. Ez az adó valóban észszerűtlenül magas volt – fogalmazott az üzletember.
